Nyílt levél

Tisztelt Csányi Sándor Otp Vezérigazgató és Gresa István Otp vezérigazgató-helyettes !

Az OTP vezérigazgató-helyettese – Gresa István – 2011. augusztus 11-i napon tartott sajtótájékoztatón többek között a Menedzsment Fórum internetes újság tájékoztatása szerint részben a következőket közölte:

1./ "Állunk a perek elébe, de kérdés, ki fogja majd azoknak a kárát megtéríteni, akik részt vesznek ezekben a perekben.

2./ "A tűzzel játszanak azok, akik ezt a stabilitást próbálják megrengetni".

Én, alulírott Kirchner Gézáné más ügyből kifolyólag, engedjék meg, hogy had reagáljam le Gresa Úr fenti kijelentéseit. Jogszabályi hivatkozásokba most nem mennék bele.

Gresa Úr nyilvánosan megfenyegette az embereket, adósokat, mely már Btk-ba ütköző cselekmény.

Az első pont szerint már tudja, hogy akik perelni készülnek, el fogják veszíteni .

A második pontban idézett kijelentése is Btk-ba ütköző cselekmény.

Önök hivatalosan tönkretettek embereket, Önök a törvények felett állnak, melyhez az állam, a Bíróságok, a Pszáf, és a Gvh is asszisztált.

Fentiek bizonyítékaként elmesélem történetem.

A „ NAGY OTP „ –vel szemben 2006.11. óta próbáltam igazamat bebizonyítani. Jogszabályokkal dolgoztam, így úgy gondoltam, mint utólag kiderült, hogy naivan tettem ezt, mely bizonyítja Gresa Úr fenti kijelentéseit.

Először levelezgetést folytattam az OTP-vel, közben a Pszáf-al is, hátha jogszabályilag alátámasztott levelezéseim eredményre vezetnek. A Pszáf bejelentésemre elindította a vizsgálatot, majd mindig azt a választ kaptam tőlük, hogy az Otp már kialakította álláspontját. Ez volt a nagy kivizsgálásuk, kötelezettségüket megszegték, ezáltal asszisztáltak az Otp-nek. Miután leveleim nem vezettek eredményre , Bírósághoz fordultam. A bírósági herce-hurcának idén januárban lett vége. Keresetemet az Ítélőtábla más okból (bírósági eljárási hiányosságok sorozata vezetett az eredményre ) ugyan elutasította, de megjegyzésként kimondta az igazamat. A ügy kezdete óta ( 2006.11 ) rengeteg hivatali jogszabálysértéssel , visszaéléssel találkoztam, melyeket papírokkal tudok alátámasztani. És az ügy pikantériája még, hogy ezek után még Én fizessek, mint átvert ügyfél, 180.000,- Ft ügyvédi költséget az Otp jogi képviselőjének munkájáért, aki mellesleg az Otp alkalmazottja, és a képviseletért kapja a vélhetően nem kevés munkabérét.

Tisztelt Címzettek !

Úgy látszik, és szintén alátámasztja Gresa Úr kijelentéseit, hogy a jogszabályok, törvények betartása csak a jogtudatlan állampolgárokra vonatkoznak, csak nekik kell betartani. Hogy is van ez ?

Önök még az ombudsmani megállapításokra, felhívásokra is fittyet hánynak. Gondolok itt az Önök által eltörölt 0 %-os végtörlesztési díjra, melyet egyoldalúan megszüntettek. Nekem közel 1 millió Ft-ot jelentett . A fentiekben már vázolt jogtalan intézkedésük miatt kényszerültem nem létező deviza alapú hitelt felvenni. A Pszáf-hoz sokan tettek bejelentést a végtörlesztési díjjal kapcsolatban az ügy kivizsgálására, és milyen meglepő, nem vizsgálták ki. Tehát Önök a törvények felett állnak.

Továbbá ! Az illetékes Ügyészség is kimondta igazamat, de elutasította feljelentésemet azzal, hogy a bűncselekmény már elévült. Érdekes !

Fenti ügyemből kifolyólag nekem személy szerint több tízmillió Ft kárt okozott az Otp jogellenes intézkedése, és vélhetően nem én vagyok így egyedül.

Önök hivatkozhatnak Üzleti szabályzatokra, Ászf-ekre. Senki sem ellenőrzi, hogy azok egyoldalúak, jogszabályellenesek, csak az Önök érdekeit szolgálja, melyek semmibe veszik az adósok Alkotmányban rögzített állampolgári jogait, valamint ellentétesek a Ptk, Hpt egyes rendelkezéseivel.

Lehet nyilvánosan fenyegetőzni és megfélemlíteni embereket!!!

Én személy szerint , mások érdekében is tovább fogom vinni az illetékes szervekhez ügyemet kivizsgálás céljából. És ez nem fenyegetőzés, mindent alá tudok támasztani iratokkal. Addig nem nyugszom, még le nem leplezem ezt a bűnszövetséget.

Tisztelt Címzettek !

Hány embert akarnak még hivatalosan engedélyezve anyagilag, pszichikailag tönkre tenni , megfélemlíteni ? Hány embert akarnak az öngyilkosságba kergetni ? Tudják ölni nem csak fegyverrel, de pszichikai ráhatással is lehet. És ez is megvalósítja a Btk azon rendelkezését, tömeges népirtás.

Kisgyerekes családokról, nyugdíjasokról, aktívan dolgozó embereket tettek tönkre hivatalosan, egyoldalúan engedélyezve. Ezeknek az embereknek már lassan a levegőért is pénzt kell fizetniük.

A fentiekben előadottak valóban alátámasztják Gresa Úr szavait. Valamint azt is, hogy Önök a törvények felett állnak, amihez hivatalos szervek is asszisztálnak.

Amennyiben levelemet hiteltelennek tartják, abban az esetben egy személyes megbeszélés keretében szívesen bemutatom Önöknek a kb. 5 kg- nyi iratanyagomat.

Gresa Úr nem hiába nyilatkozott arról, hogy „ állunk a perek elébe „. Valamit nagyon tud, azt, hogy az adósok eleve vesztesek lesznek. Vajon miért ?

Nem vagyunk az Önök alárendeltjeik, és jó lenne , ha minket, mint ügyfeleket, adósokat is emberszámba vennének, tekintettel lennének törvényekben meghatározott jogainkra. Önök semmiben sem különböznek tőlünk ! De valamiben mégis. Fizetésükben, erőfölényükben, amivel visszaélnek. És nem azon kellene gondolkozniuk, hogy év végén vajon mekkora adózott eredményt fognak realizálni a hivatalosan, jogszabályellenesen tönkretett ügyfeleik kárára.

Felszólítom Önöket, hogy a nyilvános fenyegetőzést, megfélemlítést hagyják abba!

Maradok tisztelettel,

Kirchner Gézáné

Budapest, 2011-08-13.

.

Minden devizaadósnál át kellene térni a 180 forintos árfolyamsávra, az e feletti részt pedig a bankadóból fedezhetné az állam - állítja Angyal József közgazdász-matematikus

http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/08/12/21/Minden_devizaadosnal_at_kellene_terni_a_180_forintos.aspx

http://index.hu/gazdasag/2011/hetkoznapi_penzugyek/fix_torlesztokkel_nyomul_az_axa_is/

Sorra állnak elő a bankok a bajba jutott devizahiteleseknek az állami árfolyamrögzítésen felül kínált megoldásaikkal. Az OTP tegnap jelentette be [1], hogy milyen eszközökkel segíti devizahiteleseit, de elindította Ügyféltámogatónak [2] nevezett programját az FHB is.

Az AXA pénteken jelentette be, hogy útnak indítja a Hitelpajzs nevű programot. Ennek egyik eleme a havi fix törlesztési mód, amely egyaránt igényelhető a már meglévő és újonnan felvett hitelek esetében is, svájci frank, euró és forint devizanemekben egyaránt.

Legfőbb Ügyészségnek

B u d a p e s t

V. ker. Markó u. 16.

Tisztelt Legfőbb Ügyészség!

Az OTP vezérigazgató-helyettese – Gresa István – tegnapi, 2011. augusztus 11-i napon tartott sajtótájékoztatón többek között a Menedzsment Fórum internetes újság tájékoztatása szerint a következőket közölte:

1./ "Az OTP az elmúlt években minden esetben megkövetelte a kockázatvállalási nyilatkozatot, ezért kár azt pedzegetni, hogy ezek a szerződések érvénytelenek lennének"

2./ "Állunk a perek elébe, de kérdés, ki fogja majd azoknak a kárát megtéríteni, akik részt vesznek ezekben a perekben. Nem teljesítés esetén ugyanis a bank jogosan mondhatja fel a szerződéseket"

3./ "A tűzzel játszanak azok, akik ezt a stabilitást próbálják megrengetni".

4./ „Senki sem veszítheti el a lakását, csak az, aki nem kíván együttműködni a bankkal a probléma megoldása érdekében" - hangsúlyozta Gresa István. Kiemelte: „a banknak nem célja a lakás elárverezése, olyan megállapodásra törekszenek, melynek keretében ők is vállalják a terhek egy részét. Akik viszont nem működnek együtt, azokkal a bank nem tud mit kezdeni, marad a bírósági végrehajtás” - tette hozzá.

-----------------------------------

Gresa István OTP vezérigazgató-helyettes nyilatkozatának megtételekor tudott, tudhatott arról, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogkörében eljáróadatvédelmi biztosnak OBH 2958/2006 . számú jelentésében 2007. augusztus 21-én az OTP tevékenységével kapcsolatosan alábbi vizsgálati megállapításokat tette:

„Az üzletszabályzat előzőekben idézett rendelkezése lényegét tekintve az ügyfél számára ellenőrizhetetlen és nyomon követhetetlen felhatalmazást ad a hitelező banknak a szerződés módosítására, mivel a bankon kívül senki nem tudja ellenőrizni, hogy a lakossági hitelek kockázati tényezői miként alakulnak, illetve a bank forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségei miként változnak. A szerződésmódosítással kapcsolatban közokiratba foglalt hitelszerződések is pusztán arra vonatkozó rendelkezést tartalmaznak, hogy a bank megváltoztathatja a kamat és a kezelési költség mértékét, és ezt a hatályba lépés előtt 15 nappal köteles hirdetményben közzétenni. A bank az ügyfeleknek küldött, a kezelési költség megváltoztatásáról szóló levelében még utalásszerűen sem jelölte meg az egyébként jelentős összegű költségnövelés okát.

Ez a bank részéről egyoldalú, az ügyfelek számára átláthatatlan és egyúttal jelentősen hátrányos szerződésmódosítási eljárás alkalmas annak megállapítására, hogy a bank szerződéses gyakorlata a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye sérelmét okozza. A tisztességtelenség két fogalmi elemet feltételez: a jóhiszeműség sérelmét és a felek jogaiban, illetve kötelezettségeiben bekövetkező jelentős egyensúlytalanságot. A vizsgált esetekben mindkettő megállapítható.”

------------------------------------------

„Sérült a jóhiszeműség és vele a tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség elve azzal, hogy a bank nemhogy valós és okszerű tájékoztatást nem adott az ügyfeleknek a költségnövelés okairól, hanem ezen okokról semmilyen tájékoztatást sem adott. A jóhiszeműség és tisztesség elve általános, valamennyi magánjogi jogviszonyra kiterjedő, objektív tartalmú zsinórmérték. A jóhiszeműség és tisztesség elve a személyek – a szóban forgó ügyekben mind a bank, mind az ügyfelek –magatartására etikai mércét állapít meg, és általános elvként az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítását kívánja meg. Az együttműködési kötelezettség körébe tartozik – a kialakult bírói gyakorlat szerint – a jogszabályban direkt módon elő nem írt közlési és tájékoztatási kötelezettség is. Álláspontom szerint egy hitelezési tevékenységet üzletszerűen folytató pénzügyi intézménytől elvárható, hogy amennyiben az általa kötött szerződésekben kiköti az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, akkor – amennyiben ilyen szerződésmódosításra sor kerül – a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség általános elvének megfelelően adjon érdemi és okszerű indokolást a szerződésmódosítás okairól.”

----------------------------------

„Vizsgálatom során nem sikerült olyan érdemi és valós okokat feltárni, amelyek alapján a bank megváltoztathatta volna a kezelési költség maximumra vonatkozó szerződési feltételeket. Azzal, hogy a bank ennek ellenére eltörölte a kezelési költség maximumát a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményének, valamint a szerződési szabadság elvének sérelmét okozta.

Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a bank által alkalmazott szerződési feltételek elvileg lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a bank például a lakossági hitelek kockázati tényezőinek kedvezőtlen alakulására, vagy hitelszámla-vezetési költségeinek megnövekedésére hivatkozva az éves hiteldíjat a kezdeti mértékhez képest – formálisan ugyan jogszerűen – irreális magasra emelje.”

Gresa István OTP vezérigazgató-helyettes ennek a vizsgálati jelentésnek ismeretében arról is tud, tudhat, hogy az adatvédelmi biztos 2007. augusztus 21-ét követően megkereste főnökét az alábbi intézkedéseket kérelmezve

„ Intézkedéseim

Az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján kezdeményezem az OTP Bank Nyrt. Elnök-vezérigazgatójánál, hogy a jelentésemben foglaltakra figyelemmel vizsgálja felül a Bank az állami kamattámogatásos hitelek szerződéses feltételeit és gyakorlatát, pontosítsa, egészítse ki a bank a szóban forgó üzletszabályzatát akként, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra csak valós és okszerű indokok alapján kerülhessen sor, továbbá a szóban forgó valamennyi esetben a valós és okszerű indokok hiányában megemelt kezelési költséget a bank újra a 9000 forint összegű költség-maximum figyelembe vételével számítsa fel és az időközben felszámított többletköltséget tudja be a törlesztésekbe.

Valamint arról is tud, tudhat Gresa István OTP vezérigazgató-helyettes, hogy mindennek az adatvédelmi biztosi 2007. augusztus 21-i jelentésnek ellenére 2010. szeptemberében a PSZÁF Elnöke a korábbi, adatvédelmi biztos által 2007-ben tapasztalt állapot változatlanságára utal:

PSZÁF: nem okozunk kárt a bankoknak!

2010. szeptember 25. 09:54

A PSZÁF javaslatainak lényege, hogy a követeléseket – amilyen mértékig és ideig csak megoldható – lehetőleg a bankrendszerben kell tartani - mondta az elnök.

A rendszer egészének a védelmében azonban a megoldásokat az ügyfelek számára is áttekinthetővé kell tenni. A költségek, jutalékok, kamatok alakulása, változása számukra is követhető kell legyen - tette hozzá.

Kijelentette: "nem fogadható el, hogy a bankrendszer továbbra is meg nem szolgált, kockázatvállalás nélküli költségeket terhelhet rá az ügyfelekre, abban bízva, hogy az állam előbb-utóbb úgyis belép az adósok megsegítése érdekében".

Szász Károly úgy látja, az államnak bizonyos helyen, bizonyos szinten be kell avatkoznia, szükség esetén például a bedőlő hiteleknél akár a jelzáloggal terhelt ingatlanok felvásárlásával. Úgy fogalmazott: "értékelem a korábbi kormányok és a felügyelet szándékát a megoldás keresésére, amely a hitelintézetek Magatartási Kódexében is testet öltött, de ki kell mondjam: ezek az erőfeszítések nem vezettek eredményre".

Mindezen tények, ismeretek a tegnapi napon nem vették el kedvét Gresa István OTP Vezérigazgató-helyettesnek attól, hogy a fentiekben idézett nyilatkozatai szerint fenyegetőzzön.

2011. május 27-i dátumozásu feljelentési iratomban az OTP által megkötött egyetlen kölcsönszerződés alapján, az adatvédelmi biztos által fentiekben idézett szavakkal jellemzett magatartásai miatt csupán a kölcsönszerződésnek adósokat sújtó törvénytelen kamatterhei miatt több mint 8 millió forint összegben határoztam meg az adósnak okozott kár összegét.

Feltételezve azt, hogy az OTP Bank a feljelentési iratomhoz hasonló módon legalább 500.000 kölcsönszerződésben ugyanilyen mértékű kárt okozott a vele szerződő félnek, csupán a törvénytelen kamatterhek miatti károkozása, illetve az adatvédelmi biztos jelentésében írt, és még az elmúlt év szeptemberében is bizonyítottan tisztességtelen és törvénytelen eljárása miatti haszna az OTP Banknak a 4000 milliárd forintot meghaladhatja.

Ennek a pénzösszegnek ilyen módszerekkel történő megszerzése és megtartása miatt ahogy mondani szokták, Gresa István OTP Vezérigazgató-helyettes a tegnapi sajtótájékoztatójával bizonyítottan nem ismer sem Istent, sem hazát. Fenyegetőzik össze-vissza, és határozott véleményem az, hogy ha kell, akár erőszakhoz is folyamodik. Szerintem bármire kész.

===================

II.

Be kell látnom azt, hogy egyébként Európa közepén, hazánkban, a hosszú évek óta kifejlődött rendkívüli korrupciós állapotok nélkül elképzelhetetlen lett volna az, hogy a törvénytelenül megszerzett milliárdokat féltő, fenyegetőző Gresa István által is vezetett OTP az adatvédelmi biztosi jelentésben részletezett, PSZÁF Elnök által elmúlt év szeptemberében még mindig elismert tisztességtelen, adósokat károsító magtartását folytatni tudta volna.

Ugyanis ezeket a magatartásokat eredményező tisztességtelen szerződési feltételekkel az Európai Közösségek Bírósága többek között az ide mellékelt, 2009. június 4-i ítéletében már foglalkozott és három feltett kérdést, illetve ezekre adott választ az alábbiak szerint határozat meg egy magyar bíróság előtt folyamatban volt peres eljárással kapcsolatosan:

Luxemburgi Bírósághoz feltett első kérdés a következő volt:

Az előterjesztő bíróság e kérdésével arra keres választ, hogy az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, mely szerint a fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, úgy értelmezendő‑e, hogy egy ilyen feltétel csak abban az esetben nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ha ez utóbbi azt eredményesen megtámadta.

Erre az első kérdésre a bíróság válasza a következő:

az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése akként értelmezendő, hogy a tisztességtelen szerződési feltétel nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és e tekintetben nem szükséges, hogy a fogyasztó az ilyen feltételt előzetesen eredményesen megtámadja.

Feltett második kérdés a luxemburgi bírósághoz a következő volt:

Az előterjesztő bíróság e kérdésével az irányelv rendelkezései alapján a nemzeti bíróságot terhelő kötelezettségekkel kapcsolatosan vár választ annak megállapítása céljából, hogy a nemzeti bíróság köteles‑e illetékességének vizsgálata során és a kereset jellegétől függetlenül, szükség esetén hivatalból, valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét megítélni.

Erre a második kérdésre a bíróság válasza a következő:

Következésképpen a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek. Ha álláspontja szerint az ilyen feltétel tisztességtelen, annak alkalmazását mellőzi, kivéve, ha ezt a fogyasztó ellenzi. Ez a kötelezettség a nemzeti bíróságot saját illetékességének vizsgálata során is terheli.

Feltett harmadik kérdés a luxemburgi bírósághoz a következő volt:

Az előterjesztő bíróság e kérdésével iránymutatást kér arra vonatkozóan, hogy a nemzeti bíróságnak mely elemeket kell figyelembe vennie valamely szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegének értékelése céljából.

Erre a harmadik kérdésre a bíróság válasza a következő:

Ilyen körülmények között a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló szerződési feltétel megfelel‑e azoknak a szempontoknak, amelyek alapján azt az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében tisztességtelennek kell tekinteni. Ennek során a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy tekinthető tisztességtelennek a fogyasztó által az eladóval vagy szolgáltatóval kötött szerződésben alkalmazott olyan feltétel, amely egyedileg nem került megtárgyalásra és amely az eladó vagy szolgáltató székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességét köti ki.

Majd a mellékletben olvasható luxemburgi bírósági ítéletben ezt követően kivastagítva a következő rendelkezések olvashatók összegzésként:

1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése akként értelmezendő, hogy a tisztességtelen szerződési feltétel nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és e tekintetben nem szükséges, hogy a fogyasztó az ilyen feltételt előzetesen eredményesen megtámadja.

2) A nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek. Ha álláspontja szerint az ilyen feltétel tisztességtelen, annak alkalmazását mellőzi, kivéve, ha ezt a fogyasztó ellenzi. Ez a kötelezettség a nemzeti bíróságot saját illetékességének vizsgálata során is terheli.

3) A nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló szerződési feltétel megfelel‑e azoknak a szempontoknak, amelyek alapján azt a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében tisztességtelennek kell tekinteni. Ennek során a nemzeti bíróságnak figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy tekinthető tisztességtelennek a fogyasztó által az eladóval vagy szolgáltatóval kötött szerződésben alkalmazott olyan feltétel, amely egyedileg nem került megtárgyalásra, és amely az eladó vagy szolgáltató székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességét köti ki.

Mindezek ismeretében be kell látni azt, hogy van oka izgalomra Gresa István OTP vezérigazgató-helyettesnek, valamint mindazon kormányzati szerveknek is, akik a mai naptól kezdődően minden tőlük telhető módon igyekeznek segíteni a Gresa István OTP vezérigazgató-helyettes által megvalósítandó célok megvalósításáért. Annak az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos törvénynek felhasználásával, melynek előkészítése során tanúsított magatartások miatt a mellékletben látható 2011. június 19-i „Feljelentésem a devizakölcsönnel kapcsolatos törvényjavaslat kapcsán” címen szintén feljelentéssel éltem.

Azért a célért teszik azt, amit tesznek, hogy mindenáron megtarthassák a hitelező bankok mindazt az adósoktól törvénytelenül megszerzett milliárdokat, ami a luxemburgi bírósági döntés eszméjét követő belföldi bíróság előtti eljárásban nem kétségesen az adósoknak visszajár.

Nem kell csodálkozni ilyen körülmények között azon, hogy valamennyien úgy félnek a bírósági eljárástól, mint ördög a tömjéntől. Van okuk rá.

=====================

III.

Gresa István OTP vezérigazgató-helyettes a sajtótájékoztatón elhangzott, fentiekben már idézett

„Senki sem veszítheti el a lakását, csak az, aki nem kíván együttműködni a bankkal a probléma megoldása érdekében" mondatában, illetve ezt követő

„Akik viszont nem működnek együtt, azokkal a bank nem tud mit kezdeni, marad a bírósági végrehajtás” kijelentésében

megfenyegette az OTP Bank képviseletében Gresa István az adósokat.

Előbbi mondatának tartalma szerint azzal fenyegetett, hogy attól függően helyezte kilátásba az emberek lakásának elvesztését, hogy az anyagilag szorult helyzetbe került adós hajlandó-e a bankokkal együttmüködni a „probléma” megoldása során, míg az utóbbi mondatának tartalma szerint

azzal fenyegetett, hogy mindazok az emberek, akik a bankokkal nem működnek együtt, azokkal szemben bírósági végrehajtás az egyetlen út a bankok számára.

Jól érthetően ekként tehát Gresa István OTP vezérigazgató-helyettes hallani sem akar arról, hogy igazságos bírói döntés figyelembevételével tiszteletbe tartsa bankja a tisztességes, és törvényességes eljárás követelményét felvállalja azt, hogy csak olyan pénzt tartson meg, ami tisztességes szerződési feltételek mellett járhat csak bankjának, hanem

körömszakadtáig küzd bűncselekmény alapos gyanúját megvalósító magatartással azért, hogy az embereket félrevezető, tisztességtelen szerződési feltételektől hemzsegő, bankja által diktált szerződés alapján megszerzett vagyont megtarthassák bármi áron.

Lakás elvesztését helyezi kilátásba azoknak akik a törvény rendes útján élnek alkotmányos jogaikkal, és a bíróság előtt kívánják jogaikat érvényesíteni.

----------------------------

a Büntető Törvénykönyvről

138. § E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.

A Btk. 138. § szerinti büntetőjogi fogalomnak, a fenyegetésnek tárgyi eleme a súlyos hátrány kilátásba helyezése. Súlyos hátrányként értékelendő az olyan támadás, amelyet egyébként a törvény bűncselekményként büntetni is rendel, például testi sértéssel való fenyegetést; demegállapítható ez abban az esetben is, ha büntető feljelentéssel, vagy olyan tények közlésével fenyeget az elkövető, amely a megfenyegetett személy vagyoni, családi érdekeit, becsületét érintheti. További feltétel, hogy a kilátásba helyezett súlyos hátrány alkalmas legyen a megfenyegetettben komoly félelem keltésére. Az alkalmasság kérdésének eldöntése kapcsán a sértett helyzetéből kiindulva kell vizsgálódni. A szubjektív elemek mellett a fenyegetettségnek egy bizonyos szintű súlyt el kell érnie. Összességében a fenyegetésnek olyannak kell lennie, amely objektíve alkalmas arra, hogy a sértettet szabad akaratával ellentétes cselekvésre késztesse, benne komoly félelmet keltsen.

Nem kétséges az ennek a törvénymagyarázatnak alapján, hogy Gresa István OTP vezérigazgató-helyettesnek sajtótájékoztatón tett, fentiekben részletezett kijelentéseiben megfogalmazott, emberek lakásának elvesztését feltételektől függően kilátásba helyezést tartalmazó közlésével megvalósított fenyegetés alkalmas arra, hogy az emberekben komoly félelmet keltsen és szabad akaratukkal ellentétes cselekvésre késztetés folytán a sértettek által indokolt és törvényes bírósági utat jogaik érvényesítése során ne alkalmazzák.

Valamint az sem kétséges ezek után, hogy a törvényben meghatározott alábbi törvényi tényállásban megfogalmazott elkövetési magatartást Gresa István OTP vezérigazgató-helyettes megvalósította:

323. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást

a) bűnszövetségben,

b) élet vagy testi épség elleni avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,

c) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével

követik el.

1. A zsarolás a rabláshoz rendkívül hasonló vagyon elleni erőszakos bűncselekmény. Egyezik a két cselekmény a vagyon jogok elleni támadásban, továbbá abban, hogy a zsaroló ezen támadás mellett a személyiségi jogokat is megsérti. A bűncselekmény tárgya kettős; egyrészt a vagyoni jog, másrészt az emberi cselekvés szabadsága.

A vagyoni jogok vonatkozhatnak mind aktív, mind passzív vagyonra. Szükséges továbbá, hogy a védett jogviszony dologi formában létezzék.

2. A bűncselekményt megvalósító magatartás két szakaszra bontható. Az első szakasz a kényszerítés megvalósítása, a második szakasz, amikor a kényszerített személy vagyoni joghatású cselekményt tanúsít, vagy pedig attól tartózkodik.

A normaszöveg a kényszerítés két fajta módját rögzíti. Az egyik az erőszak, a másik a fenyegetés. A zsarolás megállapíthatóságához a rabláséhoz képest az erőszak enyhébb foka is elegendő. A fizikai ráhatásnak nem kell lenyűgözőnek lenni, az akaratot nem kell, hogy megtörje az erőszak, elég ha korlátozza azt. A zsarolási fenyegetésnek tehát nem kell közvetlenül élet vagy testi épség ellen irányulnia - ez ugyanis már a minősített eset megállapítását indokolja -, elegendő, hogy komoly félelmet váltson ki.

A fenyegetésnek a Btk. 138. §-ban meghatározott értelmezése megszorítás nélkül irányadó a zsarolás tényállása szempontjából is. A zsarolás esetében mind az erőszak, mind a fenyegetés célzatos. A magatartás célja jogtalan haszonszerzés. Jogtalan haszon szerzési célzat hiányában nem állapítható meg a zsarolás.

A zsarolás eredménye a kár keletkezése a sértett vagyonában. Ez a kár jelentkezhet az aktív vagyon csökkenésében, vagy a passzív vagyon növekedésében. A célzatnak nem kell kiterjednie a károkozásra. E vonatkozásban az elkövető eshetőleges szándékának megléte is elegendő.

A bűncselekmény sértettje az a személy, akinek vagyoni jogait károsítja az elkövető. Kiemelést érdemel, hogy a vagyoni jog és az ember cselekvési szabadsága tekintetében a sértettek személye szétválhat.

---------------------------------

Fentiekre tekintettel

f e l j e l e n t é s s e l

élek Gresa István ellen bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt, és

kérem a leírtak alapján büntető eljárás megindítása céljából az eljárásra illetékes és hatáskörrel bíró ügyészséghez az iratot áttenni sziveskedjék, majd

k é r e m azt, hogy a büntető eljárást lefolytatni, nyomozást elrendelni szíveskedjék.

Siófokon 2011. augusztus 12. napján.

Tisztelettel:

Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos

Amennyiben a rémisztőnek tűnő 250 forintos szinten ragad is be a frank, akkor is ésszerűen érdemes mérlegelni: vajon megéri az árfolyamrögzítés? A szabályok nem változtak, ugyanazoknak éri meg a védőárfolyam, mint 2 hónappal ezelőtt. Az árfolyamrögzítés következtében az árfolyamkockázatunk sem szűnik meg, csak egy későbbi időpontra tolódik

http://penzcentrum.hu/hitel/tovabbra_sem_eri_meg_az_arfolyamrogzites.1029230.html

Elemzői vélemény szerint borulna az idei költségvetés, ha nőne az államadósság, vagyis lefordítva nem kivitelezhető, hogy a devizahitelesek megsegítését a bankadóból fedezzék. De van egy kompromisszumos megoldás, amivel senki nem jár rosszul.

http://adozona.hu/aktualis/20110810_koltsegvetesi_hiany_forint_devizahitelese.aspx

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) irata e-mail:lehmann@invitel.hu ==========================================================================

Megdöbbentő az, amit nap, mint nap tapasztalok.

Talán két nappal ezelőtt voltam kénytelen feljelentésemet kiegészíteni a volt PSZÁF elnökök és Pénzügyminisztereknek a devizaalapú kölcsönnel kapcsolatos csalás bűncselekményének alapos gyanúja miatt korábban előterjesztett feljelentésemben írtakat is figyelembe véve, ma reggel pedig a mellékletben látható, 2011. július 27-i Közjegyzői Okirat jutott el hozzám.

Ezt a Közjegyzői Okiratot Dr. Parti Tamás közjegyző úr, a budapesti Közjegyzői Kamara Elnöke mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes készítette.

Annak a Dr. Parti Tamás közjegyzőnek közjegyzőhelyettese, akivel ez év július 15-én este a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az alábbi címűlinken folytattam sajátos beszélgetést:

http://www.dunatv.hu//musor/videotar?vid=706979

-----------------------------------

A másolatban látható, „FELMONDÁSI NYILATKOZATOT” elnevezésű okirat szerint Dr. Parti Tamás budapesti Közjegyzői Kamara Elnöki tisztjét betöltő közjegyző mellett tevékenykedő dr. B………. M………. közjegyzőhelyettes előzetes felkérésre megjelent a banknak 1138 Budapest Váci út 193. szám alatt található hivatali helységében, majd ott a közjegyzőhelyettes által személyesen ismert S…….. M………, valamint a közjegyzőhelyettes által szintén személyesen ismert O…….. T……… nevű banki alkalmazottak nyilatkozatát közokiratba foglalta.

Megállapította azt a közokirat, hogy a Budapest Bank Nyrt hitelező, valamint adósok között 2007. augusztus 23. napján. „141.944 CHF azaz egyszáznegyvenegyezer-kilencszáznegyvennégy svájci frank összegű „Lakossági Jelzálog Kölcsönszerződés” megnevezésű szerződés jött létre”, majd az okirat 2. oldalán két bekezdéssel később a következő olvasható a mellékletben látható okiratban:

„Kijelentjük, hogy Adós és Adóstársa a Budapest Bank Nyrt-vel szembeni határidős fizetési kötelezettségeiknek a Bank felszólításai ellenére nem tettek eleget. Adós Bankkal szembeni tartozása a 2011. (kettőezer-tizenegyedik) év július hónap 25. (huszonötödik) napi állapot szerint:

Tőke: 129.562.44 CHF azaz egyszázhuszonkilencezer-ötszázhatvankettő egész negyvennégy század svájci frank,

Kamat: 12.219,30 CH?F azaz tizenkettőez3r-kettőszáztizenkilenc egész három tized svájci frank,

Késedelmi kamat: 305,93 CHF azaz háromszázöt egész kilencvenhárom század svájci frank.

Összesen 142.087,67 CHF, azaz egyszáznegyvenkettőezer-nyolcvanhét egész hatvanhét század svájci frank.

Alulirottak, Sz…….. M………. és O…….. T…….., mint a Budapest Bank Nyrt. Képviselői kijelentjük, hogy az említettekre figyelemmel a Bank a fenti „Lakossági Jelzálog Kölcsönszerződés(Adósságrendező kölcsön) megnevezésű szerződést a Ptk. 525. § 1. bekezdésének e. és 2. bekezdésének a., b., pontjára valamint a közjegyzői okirat és a hitelszerződés VI.l.B. pontjában foglaltakra hivatkozással azonnal hatállyal felmondja, ami által az Adósnak a Szerződés alapján fennálló összes tartozása azonnal esedékessé válik.

Alulirottak Sz………. M……….. és O……. T………, mint a Budapest Bank Nyrt. képviselői felszólítjuk W……. B……. adóst és M……… M……… adóstársat, hogy a jelen felmondás kézhezvételét követően a fenti tartozás teljes összegét haladéktalanul fizessék meg a Bank részére.”

Az idézett szövegnek felületes vizsgálata alapján is megállapítható az, hogy talán mégiscsak illett volna Dr. Parti Tamás közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettesnek tudni azt, hogy mivel devizalapu kölcsönszerződésről lévő szó, soha nem volt svájci frankkal közvetlenül kifizethető tartozásuk adósoknak, és a szerződésszerű teljesítés során soha nem fizettek adósok svájci frankban kölcsöntartozásukból törlesztőrészletet hitelező bank felé.

Illetve ha mégis mindezt nem tudta, legalább megkérdezhette volna a közokiratát aláíró banki alkalmazottaktól közjegyzőhelyettes azt, hogy tényleg komolyan gondolják-e azt, hogy összesen 142.087,67 svájci franknak adósok általi megfizetése esetén adósok minden tartozásukat rendezhetik a közjegyzőhelyettes által szerkesztett közokirat aláírásának időpontjában annak ellenére, hogy korábban egyetlen svájci frank fizetése nem történt meg a szerződésszerű teljesítés időszakában?

Nem kérdezte meg, minek kérdezte volna meg, hiszen az okirat szerkesztéséből következően Dr. Parti János közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettest egyáltalán nem érdekelte az, hogy az általa egyébként jól ismert banki alkalmazottaknak a bank hivatalos helységében tett hamis tartalmú tájékoztatásának mennyi a valóságtartalma. Ha a két jól ismert banki alkalmazott mondjuk 10 milliárd svájci frank tartozást íratott volna Dr. Parti János közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettessel, azt éppolyan rezzenéstelenül rögzítette volna közokiratba szerintem, mint a svájci frankban soha nem fizetett tartozásként megjelölt összesen 142.087,67 svájci frankot.

És igazolta volna a közokiratra vonatkozó Pp. 195. § helyes értelmezése szerint valós adatként azt, hogy adósok 10 milliárd svájci frankkal tartoznak a banknak.

-----------------------------

De Dr. Parti János közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes közokiratába foglalt, és idézett mondatai mögött húzódik egy ennél is súlyosabb probléma is.

Ugyanis minden jogi szakképzettséggel rendelkező ember, így Dr. Parti János közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes is jól tudja azt, hogy a szerződés tartalma nem más, mint a szerződésben meghatározott azok a jogok és kötelezettségek, amik a szerződés alanyai között megkötött, szerződés tárgyára vonatkozó szolgáltatásokkal kapcsolatosan keletkeznek.

Ezért a részletezett közokirat 2. oldalának első bekezdésében írt„141,944 CHF” kölcsönösszegnek megjelölése nem más, mint a szerződés tartalmának egy része, az a kötelezettség, hogy ezt a kölcsönösszeget kell szerződés szerint többek között az adósnak megfizetni a jogszabály helyes alkalmazása esetén.

Ellenben a szerződés tartalmának ezt a részét „tőkeként” megjelölve két bekezdéssel később közokiratba foglalva a közjegyzőhelyettes már az alábbiak szerint határozta meg:

„Tőke: 129.562.44 CHF azaz egyszázhuszonkilencezer-ötszázhatvankettő egész negyvennégy század svájci frank”

A közokiratból kitűnően azért jelölte meg ekként megváltoztatva a szerződés tartalmát Dr. Parti János közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes, mert az általa jól ismert két banki alkalmazott vele ezt az adatot közölte. Számára semmi gondot nem okozott a szerződés tartalmának ekként történt megváltoztatása egyoldalú bemondás alapján.

Ellenben a törvény betartása esetén, vagy nekem a helyében több gondot okozott volna tőke összegének megváltoztatása…

---------------------------------

Az 1959. évi IV. tv. – Ptk – ide vonatkozó rendelkezés szerint

240. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét.

a szerződés tartalmát a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják az esetben, amennyiben a jogszabály kivételt tud.

Azt tudjuk, hogy ennek a témának unalomig vizsgált ismeretei alapján jogszabályi rendelkezés lehetővé teszi azt, hogy ilyen fajta kölcsönszerződés alapján a hitelező bank egyoldalúan módosíthassa a kamat illetve árfolyamváltozás miatti törlesztőrészletet, csakhogy egyetlen törvényi rendelkezés sem teszi lehetővé azt, hogy a devizalapu kölcsönszerződés tőketartozásának összegét bármelyik fél egyoldalúan változtassa meg.

Ezt a tényt Dr. Parti Tamás közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes éppúgy tudja, mint jogászi képzettséggel rendelkező bárki más személy.

Illetve ebből fakadó azt a tényt is tudja mindenki, hogy mivel egyik fél sem jogosult egyoldalúan a tőke tartozásának összegét megváltoztatni a Ptk. 240. § rendelkezésére tekintettel, világon semmit nem jelent az, hogy a hitelező bank egyoldalúan milyen tőkeösszeget jelöl meg az eredeti szerződésben irt adathoz képest.

Joghatás kiváltására alkalmatlan nyilatkozatot rögzített Dr. Parti Tamás közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes bizonyítottan az általa jól ismert banki tisztviselők banki tisztviselők bemondására a bank hivatali helységében.

------------------------------

Még ebből sem lehetne semmi baj, mivel minden banki tisztviselő úgy közölhet össze-vissza különböző számadatokat ahogy csak akar, hiszen vita esetén majd megmondja a bíróság azt, hogy ez helyes, vagy sem.

Csakhogy a Dr. Parti Tamás közjegyző mellett tevékenykedő, banki tisztviselőket jól ismerő közjegyzőhelyettes az egyoldalún közölt tőkeösszeg után kivastagítva közokiratába a következőket írta:

„Felhívjuk figyelmüket arra, hogy amennyiben a jelen fizetési felszólításnak maradéktalanul nem tesznek eleget, úgy a Budapest Bank Nyrt. A követelés behajtása iránt a 2030/2007. számú közjegyzői okirat alapján végrehajtási eljárást fog kezdeményezni…”

A bűncselekménynek alapos gyanúja Dr. Parti Tamás közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettes által ekkor következett be.

Hiszen elfogadta és nyilvánvalóvá tette ekkor a banki tisztviselőknek azt a szándékát eljáró közjegyzőhelyettes, illetve lehetősége szerint mindent elkövetett annak érdekében, hogy a Ptk. 240. § nyilvánvaló megsértése mellett közölt számadatok alapján a hitelezőnek lehetséges legyen földönfutóvá tenni egy törvénytelen végrehajtás alapján az adósokat.

-----------------------------

Illetve az okirat záró rendelkezéseinél még mindig módja lett volna Dr. Parti Tamás közjegyző mellett tevékenykedő közjegyzőhelyettesnek a nyilatkozó banki tisztviselőket tájékoztatni arról, hogy a tőke összegének közlésével joghatás kiváltására alkalmatlan nyilatkozatot tettek közokiratba foglaltan, de ő ehelyett az alábbiakat rögzítette irata 3. oldala első bekezdésében:

„Én, alulírott közjegyzőhelyettes, miután meggyőződtem az ügyfél képviselői és ügylet képességéről és jogosultságáról, valódi szándékáról, valamint tájékoztattam őt a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, ezt az okiratot elkészítette, az ügyfél előtt felolvastam, elolvasásra rendelkezésre bocsátottam, tartalmát megmagyaráztam, mire az ügyfél az okiratot akaratával mindenben egyezőnek jelentette ki, és saját kezűleg aláírta.”

A banki tisztviselőknek joghatás kiváltására vonatkozó nyilatkozatával kapcsolatosan pedig semmiféle tájékoztatást nem adott.

====================

Számomra mindösszesen annyi problémát jelent a május végén elkészült, csalás bűncselekményének alapos gyanúja miatt újabb feljelentés kiegészítési iratom fentiek alapján, hogy a bűncselekmény alapos gyanújának újabb szereplőjét a társtettei minőségben, vagy bűnsegédi minőségben jelölöm meg.

Azoknak az adósoknak pedig, akik hasonló tartalmú közjegyzői okiratot mát kaptak, szerintem azon kell gondolkozniuk, hogy a kézhezvett közjegyzői okirat óta bekövetkezett megpróbáltatásaik miatt milyen összegű vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt terjesztenek elő.

Néhány napon belül az általam helyesnek tartott keresetlevél-mintát ezzel kapcsolatosan is természetesen terjeszteni fogom, míg a Legfőbb Ügyészségnek megküldendő újabb feljelentési iratom szintén olvasható lesz.

Siófokon 2011. augusztus 10. napján.

Léhmann György

Mintha valami hasonlót írtam volna pár hete :)

A kormány észlelve a deviza-alapú lakáshitelekkel kapcsolatos társadalmi szintű problémákat, a bankokkal egyeztetve, törvényi szinten megalkotta a 180 forintos árfolyamgát és az egyéni gyűjtőszámla fogalmát. A bankok ugyan kidolgozták a gyűjtőszámlák kezelésének technikai feltételeit, ám ez a megoldás csak keveseknek ajánlott, problémát csupán elodázza, de meg nem oldja.

Elérkezett a pillanat, amikor már a pénzügyi szakemberek is kifogytak az ötletekből. Jobb híján, a kormányzati kommunikációhoz hasonlóan, ők is azt javasolják, hogy minél többen vegyék igénybe a rögzített árfolyamot. Arra azonban senki sem tud válaszolni, mi lesz 2015-től.

Létezik egy egyértelmű, gyors és végleges megoldás, amihez persze törvénymódosításra lenne szükség:

Minden devizaalapú lakáshitelesnél október 1-jétől automatikusan életbe lépne a 180 forintos árfolyamgát. A gyűjtőszámlán felhalmozott összegeket minden évben a bankok leírhatják a bankadóból annak összegéig.

A javasolt megoldással végleges megoldás jönne létre. A 180 forintos árfolyamon befagyasztás talpra állíthatná az egyre nehezebb helyzetbe kerülő több százezer fizetőképes hitelfelvevőt, így a növekvő fogyasztás révén a gazdaságra is pozitívan hatna ez.

Nem vesznének kárba az eddigi intézkedések, sőt utólag igazolást nyerhetnének:

• A bankadó létező intézmény.

• A 180 forintos árfolyamgátról már megegyezés született a bankokkal.

• A bankok kidolgozták a gyűjtőszámlák kezelésének technikai feltételeit.

A számítások szerint 260-270 forintos svájci frank árfolyamig a bankadó összege fedezné az árfolyamgát miatti banki veszteséget. A bankadót meghaladó banki veszteséget a bankok költségként leírhatnák adóalapjukból. Ez csak extrém esetben, svájci frank – euró paritás felett következne be.

Miért keletkezett extra profit a deviza-alapú hitelezésen?

Évekkel ezelőtt a devizaalapú hitelek térnyerésével visszaszorultak a forint hitelek. Az a bank, amelyik versenyben akart maradni, a forint megtakarításokat is deviza- alapú hitelként helyezte ki inkább. Az első kérdés, amit tisztázandó a deviza-alapú hiteleknél, hogy forint forrásuk a bank által svájci frankban felvett hitelek vagy hazai forint megtakarítások voltak. Matekozzunk egy kicsit.

Egy bank kihelyez 15 millió forintos hazai forint megtakarítást deviza-alapú hitelként.

A folyósításkor 150 forint egy frank árfolyama. A 15 millió forintot a bank átszámítja deviza(frank)-alapú hitelre. Ennek alapján – papíron – az ügyfél 100 ezer frank deviza-alapú hitelhez jutott, de valójában 15 millió forint hazai megtakarításból származó hitelt kap. A törlesztés is forintban történik, de átszámításra kerül svájcifrank-alapra. Tegyük fel, hogy a havi törlesztő részlet 150 ezer forint/hó (1 000 svájci frank) volt. Számoljuk át ezt 250 forintos frank árfolyamon. A törlesztő részlet 1 000 x250 =250 ezer forint. Az eredeti tőketartozás 15 millióról 100 000x250 = 25 millió forintra emelkedett, pedig a bank valójában 15 millió forintforrást helyezett ki. A havi törlesztő részlet úgy emelkedett csaknem 70 százalékkal, hogy ez a deviza-alapú hitel „nem is látott” svájci frankot, mégis indokolatlanul kihat a törlesztő részletre a frank egyre emelkedő árfolyama. A svájci frank csak egy korábban divatos átszámítási metodikához kellett.

Ezeken a forint kihelyezéseken a bankoknak elképesztően nagy extraprofitja keletkezett, keletkezik. Ezeket a folyósításkori árfolyamon minden további nélkül át lehetne számítani svájcifrank-alapú hitelről forint alapúra. A „klasszikus” deviza hitelezés, amikor a bank a lakáshitelezéshez felvesz svájci frank hitelt, amit átvált forintra, ezt adja a hitelfelvevő magánszemélynek, és amikor az törleszt, akkor a bank visszaváltja (a már magasabb árfolyamon) a forintot svájci frankra, és a bank ezt törleszti. De még ebben az esetben is vannak olyan költségek, melyek forint alapúak. Például kezelési költség, folyósítási jutalék.

Ezeken is nyer – nem is keveset - a bank a svájci frank árfolyamának emelkedésével. Ezek a forint költségeket is átszámítják svájci frankra, pedig ezekhez nem volt svájci frank forrás bevonás. Természetesen nagyon nehéz lenne megmondani, hogy melyik deviza-alapú hitelt nyújtották a svájci frank forrásból és melyeket a hazai forint megtakarításból. Nem lehet diszkriminálni az adósok között, egységes megoldás kell.

Angyal József

okleveles adószakértő, matematikus

http://adozona.hu/aktualis/20110808_deviza_devizahitel_arfolyam_bank_kulonado.aspx

Farkas István és Farkas Ádám volt PSZÁF Elnököknek, Veres János és Oszkó Péter Pénzügyminisztereknek a devizalapu kölcsönszerződéssel kapcsolatosan tanusított, alábbiakban részletezett magatartása miatt a korábban előterjesztett, csalás büncselekményének alapos gyanuja miatti feljelentés kiegészítéseként az alábbi iratot terjesztettem elő a Legfőbb Ügyészséghez.

Dr. Léhmann György 8600 Siófok Szűcs u. l. /tel: 84-313-176 és 20-4939851 / e-mail cím: lehmann@invitel.hu

=====================================================================

Legfőbb Ügyészségnek

B u d a p e s t

V. ker. Markó u. 16.

Tisztelt Legfőbb Ügyészség!

Az ide mellékelt, 2011. május 27-i dátumozással ellátott feljelentési iratomban írtakat összefoglalva a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan az alábbi tények alapján éltem feljelentéssel:

„azzal, hogy a Bank 2009. december 30-tól az 597,89 CHF havi törlesztő részletet jogtalanul 760 CHF-re emelte ahelyett hogy a svájci frank kamatszintjének csökkenése miatt csökkentette volna a törlesztő részletet, és „csak” 200 Ft-os árfolyamon veszem figyelembe a svájci frankot ettől kezdődően,

2009. decemberétől az elkövetők a károsultaknak egyenként havi 32.422.-Ft- kárt okoztak.

A mai napig 16 hónappal számolva a már bekövetkezett károkozás károsultakként 518752.-Ft., míg a szokásos háromszáz havi futamidőnek a jogtalan intézkedés után még fennálló 270 hónapot feltételezve

a szándékolt, teljes károkozás mértéke pedig egyetlen kölcsönszerződésnél, csupán ezen egyetlen jogtalan banki intézkedés folytán 8 millió 753.940.-Ft-ra adódik.

Fentiekre tekintettel az 1978. évi IV. tv. – Btk. – alábbi törvényi tényállása

„Csalás

318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást

a) bűnszövetségben,

b) közveszély színhelyén,

c) üzletszerűen

követik el.

(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás jelentős kárt okoz,

b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon

követik el.

(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a csalás különösen nagy kárt okoz,

b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon

követik el.”

alapján

f e l j e l e n t é s s e l

élek, és kérem T. Legfőbb Ügyészséget arra, hogy

az ügy iratait a nyomozás elrendelése végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség részére megküldeni szíveskedjék”

----------------------------

T. Legfőbb Ügyészség által feljelentésem vizsgálatára kijelölt ügyészségtől a feljelentésem sorsát illetően értesítést a mai napig még nem kaptam, ezért indokoltnak látom azt, hogy feljelentésemet kiegészítsem, és a tettesi elkövetési magatartás vizsgálatán túl a bűnsegédi elkövetési magatartások vizsgálatát is kérelmezzem az alábbiak szerint:

=================

Feljelentésem kiegészítése azért indokolt, mert álláspontom az, hogy az elkövetők a csalás törvényi tényállásának megfelelő, devizalapukölcsönszerződés károsultjait sértő feljelentési iratom szerinti magatartást 2007. évtől kezdődően csak úgy tudták megvalósítani, hogy károkozó magatartásukhoz segítséget nyújtottak azok, akiknek feladata lett volna az, hogy az elkövetési magatartás megvalósulását akadályozza.

Ennek bizonyításához a szintén mellékelt, állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogkörében eljáró adatvédelmi biztosnak OBH 2958/2006 . számú jelentésének alábbi vizsgálati megállapításaiból indulok ki:

„Az üzletszabályzat előzőekben idézett rendelkezése lényegét tekintve az ügyfél számára ellenőrizhetetlen és nyomon követhetetlen felhatalmazást ad a hitelező banknak a szerződés módosítására, mivel a bankon kívül senki nem tudja ellenőrizni, hogy a lakossági hitelek kockázati tényezői miként alakulnak, illetve a bank forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségei miként változnak. A szerződésmódosítással kapcsolatban közokiratba foglalt hitelszerződések is pusztán arra vonatkozó rendelkezést tartalmaznak, hogy a bank megváltoztathatja a kamat és a kezelési költség mértékét, és ezt a hatályba lépés előtt 15 nappal köteles hirdetményben közzétenni. A bank az ügyfeleknek küldött, a kezelési költség megváltoztatásáról szóló levelében még utalásszerűen sem jelölte meg az egyébként jelentős összegű költségnövelés okát.

Ez a bank részéről egyoldalú, az ügyfelek számára átláthatatlan és egyúttal jelentősen hátrányos szerződésmódosítási eljárás alkalmas annak megállapítására, hogy a bank szerződéses gyakorlata a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye sérelmét okozza. A tisztességtelenség két fogalmi elemet feltételez: a jóhiszeműség sérelmét és a felek jogaiban, illetve kötelezettségeiben bekövetkező jelentős egyensúlytalanságot. A vizsgált esetekben mindkettő megállapítható.”

Illetve egy bekezdéssel később a jóhiszeműség és tisztesség elvével kapcsolatosan a következőket állapította meg:

„Sérült a jóhiszeműség és vele a tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség elve azzal, hogy a bank nemhogy valós és okszerű tájékoztatást nem adott az ügyfeleknek a költségnövelés okairól, hanem ezen okokról semmilyen tájékoztatást sem adott. A jóhiszeműség és tisztesség elve általános, valamennyi magánjogi jogviszonyra kiterjedő, objektív tartalmú zsinórmérték. A jóhiszeműség és tisztesség elve a személyek – a szóban forgó ügyekben mind a bank, mind az ügyfelek –magatartására etikai mércét állapít meg, és általános elvként az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítását kívánja meg. Az együttműködési kötelezettség körébe tartozik – a kialakult bírói gyakorlat szerint – a jogszabályban direkt módon elő nem írt közlési és tájékoztatási kötelezettség is. Álláspontom szerint egy hitelezési tevékenységet üzletszerűen folytató pénzügyi intézménytől elvárható, hogy amennyiben az általa kötött szerződésekben kiköti az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, akkor – amennyiben ilyen szerződésmódosításra sor kerül – a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség általános elvének megfelelően adjon érdemi és okszerű indokolást a szerződésmódosítás okairól.”

Valamint utalt később a jelentés a csalás bűncselekményének megvalósulását lehetővé tevő elkövetési magatartásnak megfelelő hitelezői magatartásra is:

„Vizsgálatom során nem sikerült olyan érdemi és valós okokat feltárni, amelyek alapján a bank megváltoztathatta volna a kezelési költség maximumra vonatkozó szerződési feltételeket. Azzal, hogy a bank ennek ellenére eltörölte a kezelési költség maximumát a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményének, valamint a szerződési szabadság elvének sérelmét okozta.

Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a bank által alkalmazott szerződési feltételek elvileg lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a bank például a lakossági hitelek kockázati tényezőinek kedvezőtlen alakulására, vagy hitelszámla-vezetési költségeinek megnövekedésére hivatkozva az éves hiteldíjat a kezdeti mértékhez képest – formálisan ugyan jogszerűen – irreális magasra emelje.”

Az adatvédelmi biztos fenti értékelése alapján megállapítható az, hogy a hitelező bankoknak jogszabályoknak tartalmát kijátszó szerződési gyakorlata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan feltételezi a jogállamiság létének alapját képező„szolgáltatásért megfelelő mértékű ellenszolgáltatás jár” polgári jogi alkotmányos alapelv durva megsértése folytán bekövetkezett jogsértések mértékét figyelembe véve hazánk demokratikus jogállamiságának megsemmisülését tudomásul vevő ehetőleges szándékot.

Ezt a következményt előre látva, ennek elkerülése céljából négy évvel ezelőtt az adatvédelmi biztos jelentését a következők szerint fejezte be:

„ Intézkedéseim

Az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján kezdeményezem az OTP Bank Nyrt. Elnök-vezérigazgatójánál, hogy a jelentésemben foglaltakra figyelemmel vizsgálja felül a Bank az állami kamattámogatásos hitelek szerződéses feltételeit és gyakorlatát, pontosítsa, egészítse ki a bank a szóban forgó üzletszabályzatát akként, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra csak valós és okszerű indokok alapján kerülhessen sor, továbbá a szóban forgó valamennyi esetben a valós és okszerű indokok hiányában megemelt kezelési költséget a bank újra a 9000 forint összegű költség-maximum figyelembe vételével számítsa fel és az időközben felszámított többletköltséget tudja be a törlesztésekbe.

Az Obtv. 25. §-a alapján javaslom a Pénzügyminiszternek a Hpt. és/vagy a Ptk. olyan tartalmú módosítását, amely érdemi garanciát biztosít a bankok ügyfeleinek arra vonatkozóan, hogy a hitelező bankok változó hiteldíjú hitel/kölcsönszerződések esetében ne legyenek jogosultak a szerződések kondícióinak egyoldalú, lényegében korlátlan módosítására, hanem ilyen szerződésmódosításra csak érdemi és okszerű indokolás esetén kerülhessen sor.

Budapest, 2007. augusztus 21.”

=====================

A fentiekben ismertetett jelentés után több mint három évvel később megjelent alábbi mondatai a PSZÁF Elnökének bizonyítják azt, hogy az adatvédelmi biztosnak intézkedési javaslatai ellenére mindazok, akik a törvénytelenségeket előidézték, ugyanúgy folytatják ezt követően is tisztességtelen és törvénytelen szerződési gyakorlatukat a devizalapu kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan, mint korábban tették, illetve a törvénytelenségek megszüntetésére hivatottak folyamatosan nem teljesítették feladatukat, illetve ha tették, akkor látszatintézkedéseik eredményre nem vezettek:

PSZÁF: nem okozunk kárt a bankoknak!

2010. szeptember 25. 09:54

A PSZÁF javaslatainak lényege, hogy a követeléseket – amilyen mértékig és ideig csak megoldható – lehetőleg a bankrendszerben kell tartani - mondta az elnök. A rendszer egészének a védelmében azonban a megoldásokat az ügyfelek számára is áttekinthetővé kell tenni. A költségek, jutalékok, kamatok alakulása, változása számukra is követhető kell legyen - tette hozzá.

Kijelentette: "nem fogadható el, hogy a bankrendszer továbbra is meg nem szolgált, kockázatvállalás nélküli költségeket terhelhet rá az ügyfelekre, abban bízva, hogy az állam előbb-utóbb úgyis belép az adósok megsegítése érdekében".

Szász Károly úgy látja, az államnak bizonyos helyen, bizonyos szinten be kell avatkoznia, szükség esetén például a bedőlő hiteleknél akár a jelzáloggal terhelt ingatlanok felvásárlásával. Úgy fogalmazott: "

értékelem a korábbi kormányok és a felügyelet szándékát a megoldás keresésére, amely a hitelintézetek Magatartási Kódexében is testet öltött, de ki kell mondjam: ezek az erőfeszítések nem vezettek eredményre".

A PSZÁF elnöke szerint az egyoldalú szerződésmódosítás ellentmond az európai gyakorlatnak, ezért is tartja fontosnak a jövőben ennek tilalmát. Ugyanilyen fontos a középárfolyam kérdése - tette hozzá. "Aki azt állítja, hogy ennek bevezetésével a bankoknak pótlólagos költséget okozunk, az nem mond igazat" - jelentette ki. Szerinte a valóság az, hogy egy ilyen kötelezettség a bankok számára sem többletköltséget, sem kockázatot nem jelentene.

----------------------------------------------

Amikor azt közli a PSZÁF Elnöke fentiek szerint, hogy „értékelem a korábbi kormányok és a felügyelet szándékát a megoldás keresésére…..de ki kell mondjam: ezek az erőfeszítések nem vezettek eredményre”, elmagyarázhatta volna azt is, hogy a szándék fogalma és gondolati tartalma mióta azonosítható a rendkívül célratörő, és ezért erőfeszítéseknek nevezett magatartásokkal, de tudjuk be ezt a logikátlanságot beszédében egyfajta lojalitásnak elődjeivel szemben.

Mondatainak lényege mégiscsak az, hogy a PSZÁF Elnökének beismerése is bizonyítja, hogy 2007. augusztus 21-e óta változás nem következett be a bankoknak magatartásában annak ellenére, hogy a korábbi Kormányok és a Pénzügyi Felügyelet ezt eredménnyel akadályozhatta volna.

Iratom következő részében pedig azt bizonyítom, hogy egyébként sem a kormányok, sem a felügyelet nem kívánta megváltoztatni 2007. augusztus 21-e után az adatvédelmi biztos által megállapított banki magatartásokat. Szándékuk a megállapítható tények alapján egész másra irányult…

====================

1./ Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke 2009. június 29-ig öt éven át Farkas István, majd 2009. június 29-től 2010. június 30-ig Farkas Ádám volt.

2007. december 1-én hatálybalépett 2007. évi CXXXV. tv. a PSZÁF feladatkörévelkapcsolatosan többek között az alábbiak szerint rendelkezik:

-------------------------

4. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.),

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.

5. § (1) A Felügyelet látja el a feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

a) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló - a 90/88/EGK tanácsi irányelvvel, továbbá a 98/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 87/102/EGK tanácsi irányelvet,

b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelvet,

átültető tagállami jogszabályokba ütköző Közösségen belüli jogsértések tekintetében.

A most idézett jogszabályhelyekből állapítható meg az, hogy a hitelező bankoknak devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos, adatvédelmi biztos által megállapított, fentiekben olvasható tisztességtelen magatartásaikkal bekövetkezett jogsértések miatti intézkedések képezik többek között a PSZÁF feladatkörét.

A jogsértések megszüntetésére irányuló feladatának ellátásához szükséges intézkedési lehetőségeit a PSZÁF-nak pedig ugyanez a törvény többek között a következőkben is meghatározza:

---------------------------

41. § (1) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a felügyeleti határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart(a továbbiakban: felügyeleti ellenőrzés).

(2) A felügyeleti ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti rendszeres adatszolgáltatáson, illetve a Felügyelet által lefolytatott ellenőrzési eljáráson alapul.

(3) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezeteknél és személyeknél átfogó ellenőrzést, célvizsgálatot, valamint több szervezetnél és személynél témavizsgálatot végezhet.

44. § (1) A 4. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket az ellenőrzési eljárás tartásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - a Felügyelet írásban értesíti.

(2) Az ellenőrzési eljárás időtartama legfeljebb hat hónap lehet.

(3) A Felügyelet a megállapításait az ellenőrzési eljárás befejezését követő hatvan napon belül írásban rögzíti, és a megállapításokat az ellenőrzött szervezettel vagy személlyel írásban közli.

(4) Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a megállapításokra azok kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet rövidebb határidőt is előírhat. A rövidebb határidő előírását a Felügyeletnek az (5) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.

46. § A Felügyelet eljárásában az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra végzésben azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e döntését soron kívül hozza meg. A végzés az ügydöntő határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

47. § (1) Ha a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet megállapítja

a) az e törvényben, a 4. §-ban meghatározott törvényekben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére vonatkozó egyéb jogszabályban,

b) a Felügyelet határozatában,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek belső szabályzatában

foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki (a továbbiakban együtt: intézkedés).

(2) A Felügyelet abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt az MNB, illetőleg külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság törvény alapján kezdeményezi.

(3) Az intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(4) A Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

a) a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára,

b) a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására,

c) a cselekménynek a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre, valamint annak tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,

-----------------------------

Ezeknek az intézkedési lehetőségeknek megfelelő eljárás volt tehát a feladata a PSZÁF-nak 2007. december 1-től kezdődően mindaddig, amíg az adatvédelmi biztosnak 2007. augusztus 21-i jelentésében megállapított törvénysértő és tisztességtelen eljárása a hitelező bankoknak nem változik meg úgy, ahogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelve meghatározza.

Azzal a ténnyel, hogy 2010. szeptember 25-ig a PSZÁF Elnökének alábbi nyilatkozatának tartalma szerint 2007. december 1-ét követően a devizaalapú kölcsönszerződéseknél tanúsított magatartása a hitelező bankoknak semmit nem változott az adatvédelmi biztos 2007. augusztus 21-i jelentéséhez képest:

Kijelentette: "nem fogadható el, hogy a bankrendszer továbbra is meg nem szolgált, kockázatvállalás nélküli költségeket terhelhet rá az ügyfelekre, abban bízva, hogy az állam előbb-utóbb úgyis belép az adósok megsegítése érdekében".

Szász Károly úgy látja, az államnak bizonyos helyen, bizonyos szinten be kell avatkoznia, szükség esetén például a bedőlő hiteleknél akár a jelzáloggal terhelt ingatlanok felvásárlásával. Úgy fogalmazott: "

értékelem a korábbi kormányok és a felügyelet szándékát a megoldás keresésére, amely a hitelintézetek Magatartási Kódexében is testet öltött, de ki kell mondjam: ezek az erőfeszítések nem vezettek eredményre".

A PSZÁF elnöke szerint az egyoldalú szerződésmódosítás ellentmond az európai gyakorlatnak, ezért is tartja fontosnak a jövőben ennek tilalmát.,

megfelelő módon bebizonyítottam azt a tény, hogy

a PSZÁF-nak korábbi elnökei nem tettek eleget törvényben előirt feladataiknak annak ellenére, hogy törvényi lehetőségeik ehhez rendelkezésre állottak illetve a törvénysértő és tisztességtelen pénzintézeti magatartásokról tájékoztatást kaptak.

Szándékosnak tekintendőek mindaddig ezek a kötelezettségszegések, ameddig mulasztásukat megfelelő módon ki nem mentik, de mivel erre még nem került sor, ezért

alapos a gyanú arra, hogy Farkas István és Farkas Ádám volt PSZÁF Elnökök ezzel a magatartásukkal bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújtottak.

====================

2./ Pénzügyminisztere hazánknak 2005. április 25-től 2009. áprilisig Veres János, majd 2009. áprilistól 2010. májusig Oszkó Péter volt.

A pénzügyminiszter feladat és hatáskörét 2006. augusztus 1-től kezdődően 2010. júniusig a169/2006. (VII.28.) Korm. rend. többek között az alábbiak szerint határozata meg:

-----------------------------------

1. § A pénzügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány

g) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért,

felelős tagja.

2. § A miniszter e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében

(7) A miniszter a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért való felelőssége körében előkészíti különösen

a) a pénz-, tőke- és biztosítási piacokról, az e piacokon működő piaci szereplőkről, illetve e piacok állami felügyeletéről,

szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki.

Figyelembe véve az adatvédelmi biztosnak 2007. augusztus 21-i jelentésében írt, Pénzügyminiszternek címzett alábbi indítványát:

„Az Obtv. 25. §-a alapján javaslom a Pénzügyminiszternek a Hpt. és/vagy a Ptk. olyan tartalmú módosítását, amely érdemi garanciát biztosít a bankok ügyfeleinek arra vonatkozóan, hogy a hitelező bankok változó hiteldíjú hitel/kölcsönszerződések esetében ne legyenek jogosultak a szerződések kondícióinak egyoldalú, lényegében korlátlan módosítására, hanem ilyen szerződésmódosításra csak érdemi és okszerű indokolás esetén kerülhessen sor”,

valamint azt a tényt, hogy 2010. szeptemberéig a PSZÁF Elnökének alábbi nyilatkozatának tartalma szerint 2007. december 1-ét követően a devizaalapú kölcsönszerződéseknél tanúsított magatartása a hitelező bankoknak semmit nem változott az adatvédelmi biztos 2007. augusztus 21-i jelentéséhez képest:

Kijelentette: "nem fogadható el, hogy a bankrendszer továbbra is meg nem szolgált, kockázatvállalás nélküli költségeket terhelhet rá az ügyfelekre, abban bízva, hogy az állam előbb-utóbb úgyis belép az adósok megsegítése érdekében".

Szász Károly úgy látja, az államnak bizonyos helyen, bizonyos szinten be kell avatkoznia, szükség esetén például a bedőlő hiteleknél akár a jelzáloggal terhelt ingatlanok felvásárlásával. Úgy fogalmazott: "

értékelem a korábbi kormányok és a felügyelet szándékát a megoldás keresésére, amely a hitelintézetek Magatartási Kódexében is testet öltött, de ki kell mondjam: ezek az erőfeszítések nem vezettek eredményre".

A PSZÁF elnöke szerint az egyoldalú szerződésmódosítás ellentmond az európai gyakorlatnak, ezért is tartja fontosnak a jövőben ennek tilalmát.,

megállapítható az, hogy

bizonyítottan Veres János és Oszkó Péter pénzügyminiszterek nem tettek eleget törvényben előirt feladataiknak annak ellenére, hogy törvényi lehetőségeik ehhez rendelkezésre állottak, illetve a törvénysértő és tisztességtelen pénzintézeti magatartásokról tájékoztatást kaptak.

Szándékosnak tekintendőek mindaddig ezek a kötelezettségszegések, ameddig mulasztásukat megfelelő módon ki nem mentik, de mivel erre még nem került sor, ezért

alapos a gyanú arra, hogy Veres János és Oszkó Péter ezzel a magatartásukkal bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújtottak.

===================

3./ Magyarország Miniszterelnöke 2009. április 16-tól 2010. május 28-ig Bajnai Gordon volt.

Miniszterelnökségének ideje alatt fogadta el az országgyűlés a kormány által előterjesztett, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt. A törvénynek ezen iratomhoz kapcsolódó főbb rendelkezései a mellékletben olvashatók.

Ezt a törvényt 2009. december 30-án hirdették ki, azaz közel két és fél később az adatvédelmi biztosnak devizaalapú kölcsönnel kapcsolatos jelentéséből tudott, és így a pénzügyminiszter tudomására hozott törvénytelen és tisztességtelen banki hitelezői magatartások ismertetéséhez képest, illetve pontosan fél évvel korábban ahhoz az időponthoz képest, amikor a 2010-es országgyűlési választásokra figyelemmel a törvényjavaslatot előterjesztő kormánynak, illetve pénzügyminiszternek megbízatása megszűnt.

Ennek a törvénynek előterjesztésével bebizonyosodott az, hogy közel két éven keresztül jól tudta az éppen hatalmon lévő kormány és annak pénzügyminisztere azt, hogy az adatvédelmi biztos jelentésében ismertetett hitelezői magatartások valóban olyannyira tűrhetetlenek, hogy ennek megváltoztatása iránt indokolt törvényt alkotni a törvénytelen és tisztességtelen banki magatartások megfékezésére.

A törvénynek mellékletben olvasható egyes részeinek alcímei szerinti

„A hitelszerződés megelőző tájékoztatás”,

„A hitelszerződés formai és tartalmi követelményei”,

„A hitel költségeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség”

„Fizetési számlához kapcsolódó hitelre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség”

hitelezői magatartásnak törvényi szabályozását ezek szerint 2007. augusztus 21-e után 2009. december 30-ig nem találta indokoltnak a kormány, illetve annak pénzügyminisztere. Csak fél évvel a hatalom elvesztésének időpontja előtt látta indokoltnak.

Illetve még akkor sem.

------------------------------

Hiszen a törvénynek ide másolt 31. § 3. bekezdése szerinti

31. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(3) E törvény 4-19. §-a, 26-30. §-a, 34. §-a és 36-38. §-a 2010. június 11-én lép hatályba.

rendelkezés szerint csak 2010. június 11-i hatályosulással látta indokoltnak intézkedni a kormány és pénzügyminisztere a tisztességtelen, törvénytelen banki magatartások ellen. Éppen a fentiekben felsorolt alcím alatti, adósok helyzetét leginkább sújtó banki magatartások elleni intézkedésekkel kapcsolatosan.

Két és fél évvel a tudomásra jutás után döntött ezek szerint a kormány és annak pénzügyminisztere a törvénynek ekként történt előkészítése során úgy, hogy korai a bankoknak tisztességtelen, törvénytelen, az adósokat ily módon tönkre tevő magatartása ellen a törvény kihirdetése során még fellépni, hanem hagyni kell még közel fél évig tovább sanyargatni a bankok által az adósokat.

Vitathatatlanul az volt a szándékuk a törvénytervezet alkotóinak, hogy hadd tegyék tönkre még fél évig tisztességtelen magatartásukkal a devizahiteleseket a bankok, aztán majd a következő kormány beiktatása utáni első hónapban legyen az új kormánynak a törvény végrehajtásával gondja.

Más elfogadható magyarázat erre a törvényalkotási folyamatra nincs.

---------------------------

Ezért a bankok által elvárt kormányzati magatartásért a bankok részéről a hála szerintem nem maradt el.

Ennek tulajdonítom azt, hogy 2010. október 1-én az alábbiakat lehetett olvasni:

Oszkó Péter OTP-s céghez igazolt

MTI|[origo]|2010. 10. 01., 14:15|Utolsó módosítás: 2010. 10. 01., 14:51|

Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere október elsejétől az OTP Bank többségi tulajdonában lévő PortfoLion Zrt. vezérigazgatói posztját tölti be.

Oszkó Péter OTP Bankos cégnél folytatja

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter tölti be az OTP Bank többségi tulajdonában lévő PortfoLion Zrt. vezérigazgatói posztját 2010. október 1-jétől - közölte a bank. A szerepvállalással a pénzügyi szakember célja, hogy hozzájáruljon a társaság stratégiai céljának megvalósításához, mely szerint öt éven belül a régió legkiemelkedőbb kockázati tőke befektetője legyen - áll a közleményben. A banki közlemény emlékeztet a Bajnai kormány pénzügyminiszterének életútjára:

Így, és csak az ehhez hasonló esetek alapján érthető az, hogy 2007. augusztus 21-től miért késlekedett a kormányzati és egyéb intézkedés annak megakadályozására, hogy tisztességtelen és törvénytelen banki magatartásokkal az adósokat a hitelezők ne tegyék anyagilag tönkre.

===================

Fentiekben felsorolt elkövetési magatartások folytán a Btk. alábbi rendelkezései miatt állapítható meg alapos gyanú bűncselekmény elkövetésére:

21. §

(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.

(3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

A bűnsegéd az elkövető részére a bűncselekmény végrehajtásához történő szándékos segítségnyújtás, ami az elkövetési magatartás szerint lehet fizikai, illetve pszichikai segítés.

A pszichikai bűnsegéd szándékerősítő magatartást jelent, ami megtörténhet a bűncselekmény végrehajtásának megkezdése előtt avagy a bűncselekmény végrehajtása közben. A pszichikai bűnsegéd a tettesben már kialakult szándékot erősíti, ami rendszerint aktív magatartással, bátorítással, buzdítással valósul meg.

225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Btk. 225. §-ban szabályozott hivatali visszaélés bűntette egy immorális magatartás, melynek társadalomra veszélyessége főleg abban realizálódik, hogy azok, akiket az állam a társadalmi, politikai, gazdasági feladatok végrehajtására elsődlegesen kijelöl, a hivatali tevékenységük végzésének tartamára fokozott védelemben részesít, e helyzetükkel visszaélve, jogtalan előnyökhöz jutnak, vagy másokat jogtalan hátrányokkal sújtanak.

E bűncselekmény jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom.

------------------------------

Bűnsegédi magatartásként a már előterjesztett és érdemben még nem vizsgált, csalás bűncselekményének alapos gyanúja miatti feljelentésemben leírt elkövetési magatartáshoz nyújtott szándékos segítségnyújtás alapos gyanújára utalok.

Fentiekre tekintettel

f e l j e l e n t é s s e l

élek és kérem a leírtak alapján büntető eljárás megindítása céljából az eljárásra illetékes és hatáskörrel bíró ügyészséghez az iratot áttenni sziveskedjék, majd

k é r e m azt, hogy a büntető eljárást lefolytatni, nyomozást elrendelni szíveskedjék.

Siófokon 2011. augusztus 8. napján.

Tisztelettel:

Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos

.

Ez számomra is meglepő,hogy három év után ,még mindig ajánl valamit a bank

Jó a hasonlat:)

Először is három éve nem törleszt, de az ingatlant nem adta el akkor amikor még lehetett volna és ért is valamit, valamint amikor még nyilvánvalóan kevesebb volt a tartozás, hiszen "csak" 150.000 Ft-ot vártak volna. Most mi a csoda abban, hogy ekkora CHF esetén ekkora a tartozás?

27 milliós hitelre egyébként 20 évre 8%-os költséget jelent a 60 milliós visszafizetés, amely esetben tényleg kifejezetten kedvező hitelről van szó, különösen ha Forintról beszélünk. Mert ebben az esetben az évi 8%-ban a költség, kamat és minden egyéb is benne van.

Ebben igazából az igazi szívás a következő: HA kiteszik a lakásból, akkor lakni sincs hol, meg törleszteni is kellene. Na ez a valami, ha már adósságcsapdáról beszélünk. Főleg egy olyan országban, ahol ezt a havi törlesztést a bruttó átlagjövedelmet sem éri el. És ahol havi hatvanezer garantált jövedelemre fel lehet venni 13 milliót... ettől függetlenül, hogy gondolhatja valaki, hogy bárkit érdekel, hogy havi 60 ezer a jövedelme - ebből hogy következne az, hogy neki "jár" a 13 milliós lakás használata? Ez nem cucializmus kéremszépen, és az a lakás SOHA NEM VOLT A ZÖVÉ. De vannak, akik még ilyenkor sem jönnek rá erre...

Tudod mi jutott nekem erről eszembe? A régi vicc...

Megy a német az autojával, nekihajt a fának, totálkár: - Ach, nu sagte schon, egy havi munkám ára oda. Jön az osztrák, nekihajt a fának: No schogor, egy évi munkám ára oda. Mire jön a magyar a Trabival, neki a fának, erre felkiált: - Oda egy életem munkája.

Mire a másik kettő:

- Na látja, minek kellett magának ilyen drága autot vennie?

AZ OTP Faktoring Zsarolással történő ingatlan szerzései

Postabontás2011. augusztus 08. - 07:50

Egyet NEM értünk, hol van ilyenkor a Csányi úr és a Tisztelt Nyomozó hatóság? A zsarolás és az uzsora nem bűncselekmény? Hol élünk? Itt az OTP Faktoring és a végrehajtó a király?

Segítség a rászorultaknak, csak mese, de ebből a meséből mi nem kérünk!

Tisztelt Dabasi Úr!

A múlt hét pénteken voltam bent egy ügyvédi irodában ahol az OTP faktoring ügyvédei vannak, értesítettek menjek be megbeszélni az ingatlan további sorsát mert az árverezési jog már rajta van, de Én döntök, hogy elfogadom e a Bank által kínált KEDVEZMÉNYES AJÁNLATOT vagy az ingatlant elárverezik.

A KEDVEZMÉNYES AJÁNLAT ÍGY SZÓLT 20 ÉVES FUTAMIDŐRE HAVI 250.000 FT TÖRLESZTÉS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

ez 60 millió forint!!!!!!!! A valóságban felvett 13 millió Ft hitelért, ennyit kér!

Tudni kell, hogy az ingatlan forgalmi értéke 15 Millió VOLT!!!!

13 Millió Ft volt CHF alapon a házon ez most 27 Millió lett.

2008-ban munkaelvesztés miatt, ha nem tudtuk tovább fizetni a havi 76 ezer forint törlesztést, 2010-ben a bank felajánlott 150 ezer Ft kedvezményes fizetési lehetőséget, most havi 250 ezer Ft-os törlesztést.

Tudva tudják, hogy havi 60.000 Ft-os bevétel van 3 főre és ilyen úgymond KEDVEZMÉNYES AJÁNLATOT TESZNEK-

SAJNOS MIVEL NEM TUDOM VÁLLALNI - MARAD AZ ÁRVERÉS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! KÖZÖLTÉK.......

Gondoltam ezt a KEDVEZMÉNYES ajánlatot amit tesznek a rászorultaknak meg kell osztanom, mert eddig akinek elmondtam csak annyit mondtak ezek nem normálisak.

Tisztelettel: Egy becsapott adós

http://www.feherkemeny.com/2011/08/08/az-otp-faktoring-zsarolassal-torteno-ingatlan-szerzesei

A semmisséget már én is írtam korábban, szerintem ez nyilvánvaló - de a gond nem itt van. A semmisség ugyanis azt jelenti, hogy az eredeti helyzetet kell előállítani. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a banké lenne mondjuk az ingatlan/auto, hanem azt, hogy az továbbra is az adósé marad, azonban a bank számára az általa kölcsönzött összeget AZONNAL, EGY ÖSSZEGBEN és (forintban) valószínűleg a jegybanki alapkamatokkal növelt értékben kell megfizetnie, hiszen ez az eredeti állapot, ami semmisség esetén előáll. Ez alól csak az a kivétel, amennyiben az ingatlan a banké volt eredetileg, és ő árulta - de abban az esetben meg bérleti díj megállapítását kérheti a bank.

Szóval ez egy nagyon veszélyes játék, a semmisség kimondása könnyen katasztrófa lehetne. Merthát, nyilvánvaló, hogy egy semmisségi eset után senki sem hitelezne az adósnak, hogy megtartsa a tulajdonát és az is, hogy ha ez megoldás lenne, akkor semmi gond nem lehetne a törlesztőrészletekkel sem...

2011. augusztus 8., 10:12

A hitelfelvevő egyszerű bejelentése alapján is semmissé nyilvánítható a szerződés

Budapest, 2011. augusztus 8. hétfő

A devizahitelesek a banknál tett egyszerű bejelentéssel is kezdeményezhetik hitelszerződéseik semmissé nyilvánítását, a törvény szerint ugyanis a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség – jelentette be a Magyar Szociális Fórum Kerekasztala Makkos Albert hétfőn nyilvánosságra hozott jogi megoldására hivatkozva.

A devizaalapú hitelszerződések számos eleme megalapozza a semmisség megállapítását. A Ptk. 234.§(1) bekezdése szerint pedig nem kell eljárást kezdeményezni a bank ellen, hanem elegendő, ha a hitelfelvevő bejelenti a banknak a semmisséget. Ezzel a nyilatkozattal új helyzet áll elő: a hitelfelvevő a szerződés deviza jellegét a maga részéről semmissé nyilvánítja, és forint alapon létrejött szerződésnek tekinti. Ettől fogva a banknak kell eldöntenie, hogy bírósági keresetet indít-e, vagy sem. Tehát az eljárási rend megfordul. Az eljárás hatására a szerződés úgy tekinthető, mintha a felek eredetileg forintszerződést kötöttek volna, a hitelfelvevőt pedig a per idején nem terheli az egyre magasabb törlesztő részlet, azaz a per alatt nem mehet tönkre a bankok által rá hárított folyamatosan és gyorsan növekvő többletterhek miatt. A Szociális Kerekasztal ez utóbbi különösen fontosnak tartja az emberek érdekében, tekintettel a mind többek számára teljesíthetetlen és elviselhetetlen törlesztő részletek miatt.

Makkos Albert hozzáfűzi: Ha a bank, vagy a bíróság nem fogadná el a semmisség megállapításának az említett törvény szó szerinti értelmezésévre épülő módját és tényét, akkor megkérdőjeleződik az Alkotmány 2. §-ban foglalt jogállamiság elve.

A Szociális Kerekasztal az új jogi megoldásnál arra törekedett, hogy a devizahiteleseknek a peres eljárás alatt ne kelljen fizetniük az egyre emelkedő törlesztő részleteket, mert mire a pert megnyerhetik, a bank felmondhatja a szerződést fizetési elmaradás címen. Továbbá, a hitelesek ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják fedezni a jogi eljárás költségét. Végül azt is figyelembe vették, hogy a jogi megoldás ne csak a hitelfelvevők érdekét szolgálja, hanem a bankoknak is reális és elfogadható megoldást jelentsen. (Ez a megoldás ugyanis reális nyereséget biztosít a banknak, ugyanakkor nem teszi lehetővé jogtalan extraprofit realizálását.)

Makkos nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a hitelfelvevő csak ügyvédi közreműködéssel indítson eljárást, és célszerű olyan ügyvédet választani, aki a per képviselete érdekében kész elsajátítani a pénzügyi ismereteket.

A semmisséget konkrét és részletekbe menő érvekkel alátámasztó megoldási anyag utal a Ptk.4.§-ra, amely előírja, hogy a felek „a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően” kötelesek eljárni. Megállapítja, hogy a bank részéről nyomokban sem volt meg sem az egyik, sem a másik. A Ptk. 205.§ (3) bekezdése szerint „figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.” A bank nem volt tekintettel az ügyfél érdekére, és a devizahitel lényeges körülményeiről sorozatosan nem tájékoztatta az ügyfelet. A többrendbeli szándékos károkozás miatt a szerződés semmis – állítja az új jogi megközelítés szerzője.

A devizahitel szerződés egyszerű bejelentés alapján történő semmissé nyilvánításáról készült alapos jogi megoldást a Szociális Kerekasztal szabad felhasználásra a Hitelkárosultak rendelkezésére bocsájtotta azmszfszk.hu és a hitelkarosultakert.hu portálon.+++

.

Namármost, ezt a cikket és esetet én nem értem, mert ennek se füle, se farka. Ha forintot utalt át, annak 1 nap az átfutása. Forint számláról pedig NEM utalhatott CHF számlára a GIRO megkerülésével, hiszen nem devizahitele van (nem engedték devizában törleszteni!), azaz nem devizaszámlán van nyilvántartva a hitele.

4 napig 10 éve utazott a GIRO-ban a pénz... :o

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/rona-peter-at-kell-alakitani-a-devizahiteles-szerzodeseket-355029

Róna Péter abban látja a megoldást, hogy át kell alakítani a devizahiteles szerződéseket. Világossá kell tenni, milyen alapon számítják a törlesztőrészleteket, a kamatokat, és mi az alapja a bankok által felszámított díjaknak. Erre pedig a bankokat szerinte törvényben kell utasítani

Például Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Angliában számos bankot államosítottak. Angliában nemrég a hatóság 9,3 milliárd font kártérítést ítélt az adósok javára a bankokkal szemben, mert a hitelszerződések nem voltak megfelelőek –sorolta a példákat a közgazdász

Egy összegben fizette ki svájci frank alapú banki hitelét, mégis félmillió forinttal tartozik a kölcsönt adó pénzintézetnek – állítja egy pécsi férfi. A kölcsön visszafizetése négy nap alatt futott át a banki rendszeren, de a frank árfolyamának emelkedése miatt ezen idő alatt további tartozást számítottak fel neki.

http://www.pecsma.hu/helyi/2011/08/04/negy-nap-alatt-felmillioval-nott-a-tartozasa/

vsz ennek az árfolyamrögzítésnek olyan esetben van értelme, ha vki a határán van a teljesítőképességének, kis lélegzethez juthat, és reménykedhet nem tartósan áll be ilyen szintekre svájci.

Mindenki más hosszabb távon ezzel rosszabbul jár , hiszen ezt a haladékot nem ingyen adják.

Múltkor hallottam kormányszóvivőt, hogy minél többen válasszák ezt, érdekes gondolatmenet, de nem látom benne a rációt. :)

Mondjuk vsz az is nagyon meg fogja szívatni magát aki azért nem lép semmit mert abban bízik , hogy ő majd pert nyer, és közben lejárt tartozásai nőnek. Ki fogják rakni előbb utóbb az ingatlanából.

http://videotar.mtv.hu/?k=g%C3%A1ll+ferenc

Ez azért van, mert aki aláírja az árfolyamrögzítést jelentő szerződést,annak az első szerződése automatikusan semmissé válik,hiszen új szerződést irt alá. Egy új szerződés rögzítésével pedig okafogyottá válik az előző szerződés, tehát megszűnt az esetleges per tárgya és kizárja magát a peres eljárásokból

Nem lepődnek meg ha senki nm írná alá.

Remekül kitervelt mentőcsomagnak álcázott uzsora csomag.