Farkas István és Farkas Ádám volt PSZÁF Elnököknek, Veres János és Oszkó Péter Pénzügyminisztereknek a devizalapu kölcsönszerződéssel kapcsolatosan tanusított, alábbiakban részletezett magatartása miatt a korábban előterjesztett, csalás büncselekményének alapos gyanuja miatti feljelentés kiegészítéseként az alábbi iratot terjesztettem elő a Legfőbb Ügyészséghez.
Dr. Léhmann György 8600 Siófok Szűcs u. l. /tel: 84-313-176 és 20-4939851 / e-mail cím: lehmann@invitel.hu
=====================================================================
Legfőbb Ügyészségnek
B u d a p e s t
V. ker. Markó u. 16.
Tisztelt Legfőbb Ügyészség!
Az ide mellékelt, 2011. május 27-i dátumozással ellátott feljelentési iratomban írtakat összefoglalva a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan az alábbi tények alapján éltem feljelentéssel:
„azzal, hogy a Bank 2009. december 30-tól az 597,89 CHF havi törlesztő részletet jogtalanul 760 CHF-re emelte ahelyett hogy a svájci frank kamatszintjének csökkenése miatt csökkentette volna a törlesztő részletet, és „csak” 200 Ft-os árfolyamon veszem figyelembe a svájci frankot ettől kezdődően,
2009. decemberétől az elkövetők a károsultaknak egyenként havi 32.422.-Ft- kárt okoztak.
A mai napig 16 hónappal számolva a már bekövetkezett károkozás károsultakként 518752.-Ft., míg a szokásos háromszáz havi futamidőnek a jogtalan intézkedés után még fennálló 270 hónapot feltételezve
a szándékolt, teljes károkozás mértéke pedig egyetlen kölcsönszerződésnél, csupán ezen egyetlen jogtalan banki intézkedés folytán 8 millió 753.940.-Ft-ra adódik.
Fentiekre tekintettel az 1978. évi IV. tv. – Btk. – alábbi törvényi tényállása
„Csalás
318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást
a) bűnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c) üzletszerűen
követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás jelentős kárt okoz,
b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
követik el.
(6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csalás különösen nagy kárt okoz,
b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
követik el.”
alapján
f e l j e l e n t é s s e l
élek, és kérem T. Legfőbb Ügyészséget arra, hogy
az ügy iratait a nyomozás elrendelése végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészség részére megküldeni szíveskedjék”
----------------------------
T. Legfőbb Ügyészség által feljelentésem vizsgálatára kijelölt ügyészségtől a feljelentésem sorsát illetően értesítést a mai napig még nem kaptam, ezért indokoltnak látom azt, hogy feljelentésemet kiegészítsem, és a tettesi elkövetési magatartás vizsgálatán túl a bűnsegédi elkövetési magatartások vizsgálatát is kérelmezzem az alábbiak szerint:
=================
Feljelentésem kiegészítése azért indokolt, mert álláspontom az, hogy az elkövetők a csalás törvényi tényállásának megfelelő, devizalapukölcsönszerződés károsultjait sértő feljelentési iratom szerinti magatartást 2007. évtől kezdődően csak úgy tudták megvalósítani, hogy károkozó magatartásukhoz segítséget nyújtottak azok, akiknek feladata lett volna az, hogy az elkövetési magatartás megvalósulását akadályozza.
Ennek bizonyításához a szintén mellékelt, állampolgári jogok országgyűlési biztosának jogkörében eljáró adatvédelmi biztosnak OBH 2958/2006 . számú jelentésének alábbi vizsgálati megállapításaiból indulok ki:
„Az üzletszabályzat előzőekben idézett rendelkezése lényegét tekintve az ügyfél számára ellenőrizhetetlen és nyomon követhetetlen felhatalmazást ad a hitelező banknak a szerződés módosítására, mivel a bankon kívül senki nem tudja ellenőrizni, hogy a lakossági hitelek kockázati tényezői miként alakulnak, illetve a bank forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költségei miként változnak. A szerződésmódosítással kapcsolatban közokiratba foglalt hitelszerződések is pusztán arra vonatkozó rendelkezést tartalmaznak, hogy a bank megváltoztathatja a kamat és a kezelési költség mértékét, és ezt a hatályba lépés előtt 15 nappal köteles hirdetményben közzétenni. A bank az ügyfeleknek küldött, a kezelési költség megváltoztatásáról szóló levelében még utalásszerűen sem jelölte meg az egyébként jelentős összegű költségnövelés okát.
Ez a bank részéről egyoldalú, az ügyfelek számára átláthatatlan és egyúttal jelentősen hátrányos szerződésmódosítási eljárás alkalmas annak megállapítására, hogy a bank szerződéses gyakorlata a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelménye sérelmét okozza. A tisztességtelenség két fogalmi elemet feltételez: a jóhiszeműség sérelmét és a felek jogaiban, illetve kötelezettségeiben bekövetkező jelentős egyensúlytalanságot. A vizsgált esetekben mindkettő megállapítható.”
Illetve egy bekezdéssel később a jóhiszeműség és tisztesség elvével kapcsolatosan a következőket állapította meg:
„Sérült a jóhiszeműség és vele a tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség elve azzal, hogy a bank nemhogy valós és okszerű tájékoztatást nem adott az ügyfeleknek a költségnövelés okairól, hanem ezen okokról semmilyen tájékoztatást sem adott. A jóhiszeműség és tisztesség elve általános, valamennyi magánjogi jogviszonyra kiterjedő, objektív tartalmú zsinórmérték. A jóhiszeműség és tisztesség elve a személyek – a szóban forgó ügyekben mind a bank, mind az ügyfelek –magatartására etikai mércét állapít meg, és általános elvként az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítását kívánja meg. Az együttműködési kötelezettség körébe tartozik – a kialakult bírói gyakorlat szerint – a jogszabályban direkt módon elő nem írt közlési és tájékoztatási kötelezettség is. Álláspontom szerint egy hitelezési tevékenységet üzletszerűen folytató pénzügyi intézménytől elvárható, hogy amennyiben az általa kötött szerződésekben kiköti az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, akkor – amennyiben ilyen szerződésmódosításra sor kerül – a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség általános elvének megfelelően adjon érdemi és okszerű indokolást a szerződésmódosítás okairól.”
Valamint utalt később a jelentés a csalás bűncselekményének megvalósulását lehetővé tevő elkövetési magatartásnak megfelelő hitelezői magatartásra is:
„Vizsgálatom során nem sikerült olyan érdemi és valós okokat feltárni, amelyek alapján a bank megváltoztathatta volna a kezelési költség maximumra vonatkozó szerződési feltételeket. Azzal, hogy a bank ennek ellenére eltörölte a kezelési költség maximumát a jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményének, valamint a szerződési szabadság elvének sérelmét okozta.
Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a bank által alkalmazott szerződési feltételek elvileg lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a bank például a lakossági hitelek kockázati tényezőinek kedvezőtlen alakulására, vagy hitelszámla-vezetési költségeinek megnövekedésére hivatkozva az éves hiteldíjat a kezdeti mértékhez képest – formálisan ugyan jogszerűen – irreális magasra emelje.”
Az adatvédelmi biztos fenti értékelése alapján megállapítható az, hogy a hitelező bankoknak jogszabályoknak tartalmát kijátszó szerződési gyakorlata a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan feltételezi a jogállamiság létének alapját képező„szolgáltatásért megfelelő mértékű ellenszolgáltatás jár” polgári jogi alkotmányos alapelv durva megsértése folytán bekövetkezett jogsértések mértékét figyelembe véve hazánk demokratikus jogállamiságának megsemmisülését tudomásul vevő ehetőleges szándékot.
Ezt a következményt előre látva, ennek elkerülése céljából négy évvel ezelőtt az adatvédelmi biztos jelentését a következők szerint fejezte be:
„ Intézkedéseim
Az Obtv. 21. § (1) bekezdése alapján kezdeményezem az OTP Bank Nyrt. Elnök-vezérigazgatójánál, hogy a jelentésemben foglaltakra figyelemmel vizsgálja felül a Bank az állami kamattámogatásos hitelek szerződéses feltételeit és gyakorlatát, pontosítsa, egészítse ki a bank a szóban forgó üzletszabályzatát akként, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra csak valós és okszerű indokok alapján kerülhessen sor, továbbá a szóban forgó valamennyi esetben a valós és okszerű indokok hiányában megemelt kezelési költséget a bank újra a 9000 forint összegű költség-maximum figyelembe vételével számítsa fel és az időközben felszámított többletköltséget tudja be a törlesztésekbe.
Az Obtv. 25. §-a alapján javaslom a Pénzügyminiszternek a Hpt. és/vagy a Ptk. olyan tartalmú módosítását, amely érdemi garanciát biztosít a bankok ügyfeleinek arra vonatkozóan, hogy a hitelező bankok változó hiteldíjú hitel/kölcsönszerződések esetében ne legyenek jogosultak a szerződések kondícióinak egyoldalú, lényegében korlátlan módosítására, hanem ilyen szerződésmódosításra csak érdemi és okszerű indokolás esetén kerülhessen sor.
Budapest, 2007. augusztus 21.”
=====================
A fentiekben ismertetett jelentés után több mint három évvel később megjelent alábbi mondatai a PSZÁF Elnökének bizonyítják azt, hogy az adatvédelmi biztosnak intézkedési javaslatai ellenére mindazok, akik a törvénytelenségeket előidézték, ugyanúgy folytatják ezt követően is tisztességtelen és törvénytelen szerződési gyakorlatukat a devizalapu kölcsönszerződésekkel kapcsolatosan, mint korábban tették, illetve a törvénytelenségek megszüntetésére hivatottak folyamatosan nem teljesítették feladatukat, illetve ha tették, akkor látszatintézkedéseik eredményre nem vezettek:
PSZÁF: nem okozunk kárt a bankoknak!
2010. szeptember 25. 09:54
A PSZÁF javaslatainak lényege, hogy a követeléseket – amilyen mértékig és ideig csak megoldható – lehetőleg a bankrendszerben kell tartani - mondta az elnök. A rendszer egészének a védelmében azonban a megoldásokat az ügyfelek számára is áttekinthetővé kell tenni. A költségek, jutalékok, kamatok alakulása, változása számukra is követhető kell legyen - tette hozzá.
Kijelentette: "nem fogadható el, hogy a bankrendszer továbbra is meg nem szolgált, kockázatvállalás nélküli költségeket terhelhet rá az ügyfelekre, abban bízva, hogy az állam előbb-utóbb úgyis belép az adósok megsegítése érdekében".
Szász Károly úgy látja, az államnak bizonyos helyen, bizonyos szinten be kell avatkoznia, szükség esetén például a bedőlő hiteleknél akár a jelzáloggal terhelt ingatlanok felvásárlásával. Úgy fogalmazott: "
értékelem a korábbi kormányok és a felügyelet szándékát a megoldás keresésére, amely a hitelintézetek Magatartási Kódexében is testet öltött, de ki kell mondjam: ezek az erőfeszítések nem vezettek eredményre".
A PSZÁF elnöke szerint az egyoldalú szerződésmódosítás ellentmond az európai gyakorlatnak, ezért is tartja fontosnak a jövőben ennek tilalmát. Ugyanilyen fontos a középárfolyam kérdése - tette hozzá. "Aki azt állítja, hogy ennek bevezetésével a bankoknak pótlólagos költséget okozunk, az nem mond igazat" - jelentette ki. Szerinte a valóság az, hogy egy ilyen kötelezettség a bankok számára sem többletköltséget, sem kockázatot nem jelentene.
----------------------------------------------
Amikor azt közli a PSZÁF Elnöke fentiek szerint, hogy „értékelem a korábbi kormányok és a felügyelet szándékát a megoldás keresésére…..de ki kell mondjam: ezek az erőfeszítések nem vezettek eredményre”, elmagyarázhatta volna azt is, hogy a szándék fogalma és gondolati tartalma mióta azonosítható a rendkívül célratörő, és ezért erőfeszítéseknek nevezett magatartásokkal, de tudjuk be ezt a logikátlanságot beszédében egyfajta lojalitásnak elődjeivel szemben.
Mondatainak lényege mégiscsak az, hogy a PSZÁF Elnökének beismerése is bizonyítja, hogy 2007. augusztus 21-e óta változás nem következett be a bankoknak magatartásában annak ellenére, hogy a korábbi Kormányok és a Pénzügyi Felügyelet ezt eredménnyel akadályozhatta volna.
Iratom következő részében pedig azt bizonyítom, hogy egyébként sem a kormányok, sem a felügyelet nem kívánta megváltoztatni 2007. augusztus 21-e után az adatvédelmi biztos által megállapított banki magatartásokat. Szándékuk a megállapítható tények alapján egész másra irányult…
====================
1./ Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke 2009. június 29-ig öt éven át Farkas István, majd 2009. június 29-től 2010. június 30-ig Farkas Ádám volt.
2007. december 1-én hatálybalépett 2007. évi CXXXV. tv. a PSZÁF feladatkörévelkapcsolatosan többek között az alábbiak szerint rendelkezik:
-------------------------
4. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el
c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.),
hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.
5. § (1) A Felügyelet látja el a feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását
a) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló - a 90/88/EGK tanácsi irányelvvel, továbbá a 98/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 87/102/EGK tanácsi irányelvet,
b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelvet,
átültető tagállami jogszabályokba ütköző Közösségen belüli jogsértések tekintetében.
A most idézett jogszabályhelyekből állapítható meg az, hogy a hitelező bankoknak devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos, adatvédelmi biztos által megállapított, fentiekben olvasható tisztességtelen magatartásaikkal bekövetkezett jogsértések miatti intézkedések képezik többek között a PSZÁF feladatkörét.
A jogsértések megszüntetésére irányuló feladatának ellátásához szükséges intézkedési lehetőségeit a PSZÁF-nak pedig ugyanez a törvény többek között a következőkben is meghatározza:
---------------------------
41. § (1) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a felügyeleti határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart(a továbbiakban: felügyeleti ellenőrzés).
(2) A felügyeleti ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti rendszeres adatszolgáltatáson, illetve a Felügyelet által lefolytatott ellenőrzési eljáráson alapul.
(3) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezeteknél és személyeknél átfogó ellenőrzést, célvizsgálatot, valamint több szervezetnél és személynél témavizsgálatot végezhet.
44. § (1) A 4. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket az ellenőrzési eljárás tartásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - a Felügyelet írásban értesíti.
(2) Az ellenőrzési eljárás időtartama legfeljebb hat hónap lehet.
(3) A Felügyelet a megállapításait az ellenőrzési eljárás befejezését követő hatvan napon belül írásban rögzíti, és a megállapításokat az ellenőrzött szervezettel vagy személlyel írásban közli.
(4) Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a megállapításokra azok kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet rövidebb határidőt is előírhat. A rövidebb határidő előírását a Felügyeletnek az (5) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.
46. § A Felügyelet eljárásában az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra végzésben azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e döntését soron kívül hozza meg. A végzés az ügydöntő határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
47. § (1) Ha a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet megállapítja
a) az e törvényben, a 4. §-ban meghatározott törvényekben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére vonatkozó egyéb jogszabályban,
b) a Felügyelet határozatában,
c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek belső szabályzatában
foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki (a továbbiakban együtt: intézkedés).
(2) A Felügyelet abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt az MNB, illetőleg külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság törvény alapján kezdeményezi.
(3) Az intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja.
(4) A Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:
a) a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára,
b) a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására,
c) a cselekménynek a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre, valamint annak tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
-----------------------------
Ezeknek az intézkedési lehetőségeknek megfelelő eljárás volt tehát a feladata a PSZÁF-nak 2007. december 1-től kezdődően mindaddig, amíg az adatvédelmi biztosnak 2007. augusztus 21-i jelentésében megállapított törvénysértő és tisztességtelen eljárása a hitelező bankoknak nem változik meg úgy, ahogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelve meghatározza.
Azzal a ténnyel, hogy 2010. szeptember 25-ig a PSZÁF Elnökének alábbi nyilatkozatának tartalma szerint 2007. december 1-ét követően a devizaalapú kölcsönszerződéseknél tanúsított magatartása a hitelező bankoknak semmit nem változott az adatvédelmi biztos 2007. augusztus 21-i jelentéséhez képest:
Kijelentette: "nem fogadható el, hogy a bankrendszer továbbra is meg nem szolgált, kockázatvállalás nélküli költségeket terhelhet rá az ügyfelekre, abban bízva, hogy az állam előbb-utóbb úgyis belép az adósok megsegítése érdekében".
Szász Károly úgy látja, az államnak bizonyos helyen, bizonyos szinten be kell avatkoznia, szükség esetén például a bedőlő hiteleknél akár a jelzáloggal terhelt ingatlanok felvásárlásával. Úgy fogalmazott: "
értékelem a korábbi kormányok és a felügyelet szándékát a megoldás keresésére, amely a hitelintézetek Magatartási Kódexében is testet öltött, de ki kell mondjam: ezek az erőfeszítések nem vezettek eredményre".
A PSZÁF elnöke szerint az egyoldalú szerződésmódosítás ellentmond az európai gyakorlatnak, ezért is tartja fontosnak a jövőben ennek tilalmát.,
megfelelő módon bebizonyítottam azt a tény, hogy
a PSZÁF-nak korábbi elnökei nem tettek eleget törvényben előirt feladataiknak annak ellenére, hogy törvényi lehetőségeik ehhez rendelkezésre állottak illetve a törvénysértő és tisztességtelen pénzintézeti magatartásokról tájékoztatást kaptak.
Szándékosnak tekintendőek mindaddig ezek a kötelezettségszegések, ameddig mulasztásukat megfelelő módon ki nem mentik, de mivel erre még nem került sor, ezért
alapos a gyanú arra, hogy Farkas István és Farkas Ádám volt PSZÁF Elnökök ezzel a magatartásukkal bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújtottak.
====================
2./ Pénzügyminisztere hazánknak 2005. április 25-től 2009. áprilisig Veres János, majd 2009. áprilistól 2010. májusig Oszkó Péter volt.
A pénzügyminiszter feladat és hatáskörét 2006. augusztus 1-től kezdődően 2010. júniusig a169/2006. (VII.28.) Korm. rend. többek között az alábbiak szerint határozata meg:
-----------------------------------
1. § A pénzügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány
g) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért,
felelős tagja.
2. § A miniszter e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében
(7) A miniszter a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért való felelőssége körében előkészíti különösen
a) a pénz-, tőke- és biztosítási piacokról, az e piacokon működő piaci szereplőkről, illetve e piacok állami felügyeletéről,
szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeleteket ad ki.
Figyelembe véve az adatvédelmi biztosnak 2007. augusztus 21-i jelentésében írt, Pénzügyminiszternek címzett alábbi indítványát:
„Az Obtv. 25. §-a alapján javaslom a Pénzügyminiszternek a Hpt. és/vagy a Ptk. olyan tartalmú módosítását, amely érdemi garanciát biztosít a bankok ügyfeleinek arra vonatkozóan, hogy a hitelező bankok változó hiteldíjú hitel/kölcsönszerződések esetében ne legyenek jogosultak a szerződések kondícióinak egyoldalú, lényegében korlátlan módosítására, hanem ilyen szerződésmódosításra csak érdemi és okszerű indokolás esetén kerülhessen sor”,
valamint azt a tényt, hogy 2010. szeptemberéig a PSZÁF Elnökének alábbi nyilatkozatának tartalma szerint 2007. december 1-ét követően a devizaalapú kölcsönszerződéseknél tanúsított magatartása a hitelező bankoknak semmit nem változott az adatvédelmi biztos 2007. augusztus 21-i jelentéséhez képest:
Kijelentette: "nem fogadható el, hogy a bankrendszer továbbra is meg nem szolgált, kockázatvállalás nélküli költségeket terhelhet rá az ügyfelekre, abban bízva, hogy az állam előbb-utóbb úgyis belép az adósok megsegítése érdekében".
Szász Károly úgy látja, az államnak bizonyos helyen, bizonyos szinten be kell avatkoznia, szükség esetén például a bedőlő hiteleknél akár a jelzáloggal terhelt ingatlanok felvásárlásával. Úgy fogalmazott: "
értékelem a korábbi kormányok és a felügyelet szándékát a megoldás keresésére, amely a hitelintézetek Magatartási Kódexében is testet öltött, de ki kell mondjam: ezek az erőfeszítések nem vezettek eredményre".
A PSZÁF elnöke szerint az egyoldalú szerződésmódosítás ellentmond az európai gyakorlatnak, ezért is tartja fontosnak a jövőben ennek tilalmát.,
megállapítható az, hogy
bizonyítottan Veres János és Oszkó Péter pénzügyminiszterek nem tettek eleget törvényben előirt feladataiknak annak ellenére, hogy törvényi lehetőségeik ehhez rendelkezésre állottak, illetve a törvénysértő és tisztességtelen pénzintézeti magatartásokról tájékoztatást kaptak.
Szándékosnak tekintendőek mindaddig ezek a kötelezettségszegések, ameddig mulasztásukat megfelelő módon ki nem mentik, de mivel erre még nem került sor, ezért
alapos a gyanú arra, hogy Veres János és Oszkó Péter ezzel a magatartásukkal bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújtottak.
===================
3./ Magyarország Miniszterelnöke 2009. április 16-tól 2010. május 28-ig Bajnai Gordon volt.
Miniszterelnökségének ideje alatt fogadta el az országgyűlés a kormány által előterjesztett, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt. A törvénynek ezen iratomhoz kapcsolódó főbb rendelkezései a mellékletben olvashatók.
Ezt a törvényt 2009. december 30-án hirdették ki, azaz közel két és fél később az adatvédelmi biztosnak devizaalapú kölcsönnel kapcsolatos jelentéséből tudott, és így a pénzügyminiszter tudomására hozott törvénytelen és tisztességtelen banki hitelezői magatartások ismertetéséhez képest, illetve pontosan fél évvel korábban ahhoz az időponthoz képest, amikor a 2010-es országgyűlési választásokra figyelemmel a törvényjavaslatot előterjesztő kormánynak, illetve pénzügyminiszternek megbízatása megszűnt.
Ennek a törvénynek előterjesztésével bebizonyosodott az, hogy közel két éven keresztül jól tudta az éppen hatalmon lévő kormány és annak pénzügyminisztere azt, hogy az adatvédelmi biztos jelentésében ismertetett hitelezői magatartások valóban olyannyira tűrhetetlenek, hogy ennek megváltoztatása iránt indokolt törvényt alkotni a törvénytelen és tisztességtelen banki magatartások megfékezésére.
A törvénynek mellékletben olvasható egyes részeinek alcímei szerinti
„A hitelszerződés megelőző tájékoztatás”,
„A hitelszerződés formai és tartalmi követelményei”,
„A hitel költségeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség”
„Fizetési számlához kapcsolódó hitelre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség”
hitelezői magatartásnak törvényi szabályozását ezek szerint 2007. augusztus 21-e után 2009. december 30-ig nem találta indokoltnak a kormány, illetve annak pénzügyminisztere. Csak fél évvel a hatalom elvesztésének időpontja előtt látta indokoltnak.
Illetve még akkor sem.
------------------------------
Hiszen a törvénynek ide másolt 31. § 3. bekezdése szerinti
31. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(3) E törvény 4-19. §-a, 26-30. §-a, 34. §-a és 36-38. §-a 2010. június 11-én lép hatályba.
rendelkezés szerint csak 2010. június 11-i hatályosulással látta indokoltnak intézkedni a kormány és pénzügyminisztere a tisztességtelen, törvénytelen banki magatartások ellen. Éppen a fentiekben felsorolt alcím alatti, adósok helyzetét leginkább sújtó banki magatartások elleni intézkedésekkel kapcsolatosan.
Két és fél évvel a tudomásra jutás után döntött ezek szerint a kormány és annak pénzügyminisztere a törvénynek ekként történt előkészítése során úgy, hogy korai a bankoknak tisztességtelen, törvénytelen, az adósokat ily módon tönkre tevő magatartása ellen a törvény kihirdetése során még fellépni, hanem hagyni kell még közel fél évig tovább sanyargatni a bankok által az adósokat.
Vitathatatlanul az volt a szándékuk a törvénytervezet alkotóinak, hogy hadd tegyék tönkre még fél évig tisztességtelen magatartásukkal a devizahiteleseket a bankok, aztán majd a következő kormány beiktatása utáni első hónapban legyen az új kormánynak a törvény végrehajtásával gondja.
Más elfogadható magyarázat erre a törvényalkotási folyamatra nincs.
---------------------------
Ezért a bankok által elvárt kormányzati magatartásért a bankok részéről a hála szerintem nem maradt el.
Ennek tulajdonítom azt, hogy 2010. október 1-én az alábbiakat lehetett olvasni:
Oszkó Péter OTP-s céghez igazolt
MTI|[origo]|2010. 10. 01., 14:15|Utolsó módosítás: 2010. 10. 01., 14:51|
Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere október elsejétől az OTP Bank többségi tulajdonában lévő PortfoLion Zrt. vezérigazgatói posztját tölti be.
Oszkó Péter OTP Bankos cégnél folytatja
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter tölti be az OTP Bank többségi tulajdonában lévő PortfoLion Zrt. vezérigazgatói posztját 2010. október 1-jétől - közölte a bank. A szerepvállalással a pénzügyi szakember célja, hogy hozzájáruljon a társaság stratégiai céljának megvalósításához, mely szerint öt éven belül a régió legkiemelkedőbb kockázati tőke befektetője legyen - áll a közleményben. A banki közlemény emlékeztet a Bajnai kormány pénzügyminiszterének életútjára:
Így, és csak az ehhez hasonló esetek alapján érthető az, hogy 2007. augusztus 21-től miért késlekedett a kormányzati és egyéb intézkedés annak megakadályozására, hogy tisztességtelen és törvénytelen banki magatartásokkal az adósokat a hitelezők ne tegyék anyagilag tönkre.
===================
Fentiekben felsorolt elkövetési magatartások folytán a Btk. alábbi rendelkezései miatt állapítható meg alapos gyanú bűncselekmény elkövetésére:
21. §
(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
(3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
A bűnsegéd az elkövető részére a bűncselekmény végrehajtásához történő szándékos segítségnyújtás, ami az elkövetési magatartás szerint lehet fizikai, illetve pszichikai segítés.
A pszichikai bűnsegéd szándékerősítő magatartást jelent, ami megtörténhet a bűncselekmény végrehajtásának megkezdése előtt avagy a bűncselekmény végrehajtása közben. A pszichikai bűnsegéd a tettesben már kialakult szándékot erősíti, ami rendszerint aktív magatartással, bátorítással, buzdítással valósul meg.
225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Btk. 225. §-ban szabályozott hivatali visszaélés bűntette egy immorális magatartás, melynek társadalomra veszélyessége főleg abban realizálódik, hogy azok, akiket az állam a társadalmi, politikai, gazdasági feladatok végrehajtására elsődlegesen kijelöl, a hivatali tevékenységük végzésének tartamára fokozott védelemben részesít, e helyzetükkel visszaélve, jogtalan előnyökhöz jutnak, vagy másokat jogtalan hátrányokkal sújtanak.
E bűncselekmény jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom.
------------------------------
Bűnsegédi magatartásként a már előterjesztett és érdemben még nem vizsgált, csalás bűncselekményének alapos gyanúja miatti feljelentésemben leírt elkövetési magatartáshoz nyújtott szándékos segítségnyújtás alapos gyanújára utalok.
Fentiekre tekintettel
f e l j e l e n t é s s e l
élek és kérem a leírtak alapján büntető eljárás megindítása céljából az eljárásra illetékes és hatáskörrel bíró ügyészséghez az iratot áttenni sziveskedjék, majd
k é r e m azt, hogy a büntető eljárást lefolytatni, nyomozást elrendelni szíveskedjék.
Siófokon 2011. augusztus 8. napján.
Tisztelettel:
Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos
.