"E legenda őse hindu.."
LEGENDA A NŐ TEREMTÉSÉRŐL
Amit mondok, nem ma történt
Sok millió év előtt,
Elmesélem, hogy az Isten
Valamikor réges-régen
Hogyan teremtette a nőt.
E legenda őse hindu
S oly igaz, hogy aki hallja
Nem lehet, hogy meg nem indul.
Szóval az Úr legelőször
Férfiembert alkotott
Ezzel teltek hosszú évek
Nappalok és alkonyok.
Ami szép volt, ami jó volt
Mindent ebbe fektete
Ő maga is megcsodálta
Mire készen lett vele:
-domború mell, magas homlok
és a többi....részletezni
nem is nagyon akarok.
Szeme, füle, lépe, mája
lába is, hogy lépne rája.
Hogy így vissza gondolok
Csupa csupa jó dolog.
No, de közben hiba történt
Elfogyott a nyersanyag,
Míg a férfi ily remek lett,
A szegény nő megfeneklett,
Rá már semmi sem maradt.
Ám az Isten azért Isten,
Véghetetlen bölcsessége
Mindig jó dolgokra inti,
Tudja, hogy ha segít magán
Az Isten is megsegíti.
Hogy ily nagy volt a probléma,
Csak merészebb lett Ő attól,
És nekiállt nőt csinálni
- ahogy azt ma mondanátok -
mindenféle műanyagból.
Volt abban a nőben minden,
Bizony nem lesz könnyű dolgom
Véges végig felsorolnom:
- Az ezüst Hold kereksége
pálma sudár merevsége
őszi felhő mélabúja
mélyhegedű néma húrja.
Őzikének kecsessége
Majmok csacsi fecsegése
Május üde tavaszsága
Csörgőkígyó ravaszsága.
Fák közt nyögő szél fuvalma
Bősz oroszlán rémuralma
Páva tolla, pulyka mérge
Gyáva nyúlnak rettegése
Kis verébnek puha pelyhe
Illatozó rózsa kelyhe.
Mérges fullánk kis darázsba
Felparázsló tűz varázsa
Csurgatott méz édes íze
Szomjúság a tiszta vízre
Nyári zápor rét keserve
Tél dühétől szétrepesve.
Bátor tigris vad haragja
Kis pacsirta trilla hangja
És a többi, és a többi
Az is, ami ki lett hagyva.
Nem volt már a férfi árva,
Mert az Úr az új teremtményt
Neki adta, illetőleg
Rásózta az ő nyakára.
Nem telt bele alig pár nap
Hát az Úrhoz mén a férfi,
S panaszkodik azt remélve,
Hogy az Isten csak megérti.
Uram!- így szól - kezed miért ver?
Rettenetes egy teremtmény
Akit adtál, az a némber!
Szája be nem áll, ha fecseg
Egyszer nyűgös, másszor beteg.
Minden semmiségért zokog,
És veszélyes, és szeszélyes,
Hogyha egy kis öleléshez
Néhanapján hozzáfogok.
Máskor...hogy is mondjam...mohó!
Izzik, mint a tüzes kohó.
Kábít, bódít mint az óbor
Csak az a baj, sose jókor...
Elpusztulok vele élve, így könyörgök vedd őt vissza!
Nincs szükségem feleségre!
Szólt az Úr, ki nagy ravasz volt:
-látom nincs belőle hasznod,
nem erőszak a disznótor
visszaveszem én az asszonyt!
Nem telt bele alig pár nap
S hát megint csak jön a férfi
S panaszkodik azt remélve,
Hogy az Isten csak megérti:
Uram! - így szól - én sem értem,
De hiányzik az a némber,
Ettől vagyok én most bajba
Hiányzik a dalos ajka.
Milyen kedves mikor fecseg,
Megható, ha néha beteg,
Hogyha szenved, hogyha zokog,
S milyen hálás, milyen boldog,
Hogyha egy kis öleléshez
Néhanapján hozzáfogok.
Mámorító mikor mohó
Izzik mint a tüzes kohó.
Kábít, bódít, mint az óbor,
Sose rosszkor, mindig jókor.
Nincs öröm, csak vele élve!
Így könyörgök, add őt vissza,
Szükségem van feleségre!
Szólt az Úr, ki nagy ravasz volt:
- látom, látod már a hasznod,
visszadom hát az asszonyt!
Nem telt bele alig pár nap,
S hát újra csak jön a férfi
S panaszkodik azt remélve,
Hogy az Isten csak megérti:
Uram! - így szól - én sem értem,
e csak némber az a némber.
Sok bosszúság, kevés öröm,
És a csóknál több a köröm.
Köröm, karom, fecsej, szitok.
Ha úgy látja jónak, kidob.
Minden bajért engem okol
Vele élnem tüzes pokol.
Így könyörgök, legyen vége.
Vedd őt vissza, sose lássam,
Nincs szükségem feleségre!
Ez már sok volt az Istennek,
Nagyot ütött az asztalra-
Volt időd, hogy kiismerjed.
Nekem is van egy kis eszem,
Többé vissza sose veszem.
Oktalanságodon okulj
Ahogyan tudsz, úgy boldogulj!
Ezt a mérget hordanod kell,
Akárhogyan éget is
Vidd az asszonyt, mert különben
Beszüntetlek téged is!
Sok millió éve ennek,
De semmi se változott
Ma is így vagyunk a nővel
Hol áldott, hol átkozott.
Nyögünk, hogyha velünk van,
És hogyha elhagy, akkor is,
Ezt csináljuk amíg élünk,
Így jöhet el az aggkor is.
Amíg világ ez a világ
Össze sose békülünk
Tragédiánk egy mondatban:
- se velük, se nélkülük se nélkülük.
Ilonka, ez a ffnépnek túl töményke tűnik, senki nem biggyeszt hozzája semmit! :D
"Ahhoz, hogy az istenülés megtörténhessék, van a másik nem. Ezért van a nőnek férfi és a férfinak nő. Van a tökéletesen és teljesen más és különböző lény és világ. Ebbe az idegen és más világba kell átlépni, és magát ott kell hagyni, és a másik őselemben el kell merülni. Ez a szerelem. Ez a megfeledkezés önmagamról és beleolvadás a másikba. Az önmagamról való teljes lemondás feltétele c sak a másik nemben van meg. Minden tettemben és gondolatomban és életem minden mozzanatában meg tudom magam tartani. A szerelemben nem: itt teljesen fel kell magamat adni. Ezért van, hogy Énjükhöz kötött lények – titánok és szirének – nem tudnak szeretni. Önmagamat nem tudom feladni csak úgy, minden további nélkül. Nem lehet úgy, hogy visszakapjam magam. Akit visszakapok, már nem az, aki voltam. Az már több, gazdagabb, egyszerűbb, tisztább és istenibb. Ez a szerelem titka. El kell vesznem és meg kell semmisülnöm. És Barth mondja: megsemmisülni nem annyit jelent, hogy egy kicsit, hanem hogy egészen megsemmisülni. Visszavonás, meggondolás, fenntartás, óvatosság nélkül, tökéletesen megsemmisülni. A misztériumban csak két egymásban megsemmisült lény istenülhet."
Hamvas Béla
"A sexusban a szerelem isteni misztériumának értelme elhomályosodik; és a sexus a két tökéletesen különnemű világteremtő egyesülésének akadálya lesz. A szerelem és a sexus olyan módon összekeverve, ahogy az ember éli, tiltott mágikus aktus, amely mindig újra és újra alkalmat ad arra, hogy újabb lények a természetbe való betörésre törvénytelenül felhasználják. A mágikus aktusból csupa Első Lélek születik, ami azt jelenti, hogy csupa felükben elementáris, felükben pedig psyché-lények. Ezeket a lényeket, akiket az őskori mítosz halleányoknak, férfilovaknak, bakkecskelábú fiúknak és madártollú leányoknak lát. Az Első Lélek jellegzetes férfi alakja a titán; női alakja a szirén.
A titánnak és a szirénnek a lét zsákmány. Amiért él, hogy a világból örömöt raboljon össze. Ez az öröm mindig érzéki, természeti, anyagi és testi. Az Első Lélek akár aranyra, akár hatalomra, akár dicsőségre, akár művészetre, akár tudásra, akár a másik nemre veti magát, kivétel nélkül mindig azt hiszi, hogy valamit fel kell halmoznia, s azt hiszi, hogy ez a halmozás, ez a gazdagság a gyönyör, az élvezet. Az Első Lélek azért él, hogy az életet felfalja – ezért érzéki és ezért ragadozó."
Na, ez már helyesebb megközelítés mint a vs! :)))
Sajnos kis világunkra inkább a nemek ellentéte, és egymás kiismrehetetlenségének hangoztatása van jelen, mint az, hogy nincs a másik a másik nélkül.
Persze az régen rossz, ha kiismerjük egymást, mert elvész a rejtélyes izgalma, azért vannak elvek, amik örök érvényűek, mint a fenti, hogy a férfi és a nő egymásért, egymásnak van, nem egymás ellen.
Jin és jang. :)
ha miattam,akkor sajnos :-) nem kell,én nem mehetek...
gondolhatod mért vagyok ekkora vagány:-)))
:)) elkéne gondolkozni, hogy a találkozót ne vmi swnger klubba csináljuk, mert ez már kezd itt sok lenni :D:D
Na jóccakát mindenkinek, nekem ez a nap elég volt:) Aztán csak semmi malackodás*, mert reggel visszaolvasom!
*rendben Ilonka?
nem tetszett egy két embernek a vs ezért ki cserélte &-re, ezt köszöntem meg naaaa :)
nem válaszolhatok :))
Egymásnak? Estleg, egy másnak?
:)))
bubu csak ebbe a topikba írhatna párjával krizivel a sváb titánnal :))))))
Hűha!
:)))
áh, én nem írok ide, nem tetszik a vs, ..........:)))