Bocsánat, még egy apróság.

Majdnem el is felejtettem leírni.

Szerintem EGYETLEN DEVIZAHITELT SEM FOLYÓSÍTOTTAK DEVIZÁBAN, hiszen valójában szerintem szinte mindet FORINTBAN fizették ki. Ennek okán nem engedték le a kamatokat annak idején, amikor mehetett volna, mivel a Forint kamat NEM ment le, viszont emelték meg azonnal a kamatokat, amikor a CHF költségek felmentek.

Azaz viszonylag egyértelműen látható, hogy a CHF hitelek JELENTŐS része valójában CSAK CHF-BEN VAN NYILVÁNTARTVA, DE NEM CHF FORRÁSOKAT HASZNÁLT FEL A BANK!!

Vagyis valójában a hitelfelvevőnek FOGALMA SINCS, mert FOGALMA SEM LEHET, hogy "mennyibe kerül" a hitele a banknak, hiszen ezt valószínűleg maga a bank sem tudja, egyszerűen azért, mert nem tudja és nincs is értelme egyes hitelekre lebontani a forrásait.

Más szavakkal: Ki mondta, és miért gondolja bárki, hogy a CHF-ben folyósított hitelek mögött a bankoknak KIZÁRÓLAG rövid lejáratú, piaci alapú CHF kitettsége van?! Egyáltalán tud valaki olyanról, hogy AZT vizsgálták volna meg, hogy mennyi a CHF kitettsége...

...a bankoknak?!

És a fentiekből következően, mégis hogyan lehet mifelénk egy banknak arra hivatkoznia - HACSAK NEM hitelközvetítőként jár el pénzintézet helyett -, hogy neki mennyibe kerülnek a források? Logikailag sem állja meg a helyét, hiszen EGYETLEN SZERZŐDÉSBEN sem volt benne, hogy a bank SZÁMOMRA vesz fel CHF-et és azt adja tovább, ugyanis ha ilyen lett volna, akkor a szerződésnek arról kellett volna szólnia, hogy HOL/MIKOR/MENNYIÉRT vehet pénzt a számoma, mert egy BRÓKER/HITELKÖZVETÍTŐ meg így működik.

És pontosan ez volt az, amit anno Nyilasi is megírt, azaz az, hogy ezzel a libikókával kizárólag mocskos nagy extraprofitra tehetnek szert az uzsorások, mert mindig kényükre-kedvükre alakíthatják a szerződést, adott esetben ugyanannak a hivatkozásnak az ellentétével is. Azaz, azért nem megy le a hitelkamat, mert a svájci alapkamat MAGAS (függetlenül az olcsó CDS-től és az olcsó bankközi pénzhez jutástól), majd utána azt mondják, hogy hiába megy le, mert az nem érdekes, mert most meg a bankközi pénzhez jutás a drága.

Ez így szerintem tisztességtelen üzleti magatartás.

"Ha pedig gyakorlati oldalról nézem, kb mi lehet az események menete, pereskedés x évig, eljut a legfelsőbb bíróságig, ott hoznak egy döntést, mondjuk az egész eljárás 5 év. Rég események után lesz már az egész probléma, kb mint halottnak a csók"

Igazad van, Ez így lesz sajnos :-(

"de engem meg az lepne meg, ha vki azt tudná bebizonyítani a bíróságon , hogy ehhez egy banknak nincs joga">> Indokolatlan profitszerzés, hisz korábban a piaci kamat szerint nyujtotta a kamatot, később országkockázat címszóval valamiféle bankközi hitelezési konstrukciókra hivatkozva emel a kamatokon.

Ez olyan mint -állítólag- a MOL úgy képzi az árat mintha vonaton, hajón érkezne a nyugat-európai olaj (Észak-tengeri Brent árolyamra való hivatkozás) közben vezetéken kapjuk, az olcsóbb rosszabb minőségű orosz olajat. Akkor most mivan.

Mindegy is az igazság, csak az számít van-e jó leellenőrizhetetlen indok, magyarázat na meg a kutya nagysága is számít :-)

Kollégák ebben nem fogunk egyetértésre jutni tartok tőle. Röviden néhány gondolat:

1. Usa esetében valóban összeomlott a kártyavár kicsit komolyabb volt mint nálunk , és mi történt? Az állam betolt pénzt a bankokba. Az kinek a pénze? Az adófizetőké. Magyar banki gyakorlatot nem lehet ezzel összehasonlítani, sokkal egyszerűbb, konzervatívabb vsz.

2. A bankok nem Teréz anyák, szóval nem az a céljuk , hogy minél többet bukjanak azért, hogy az embereknek jó legyen.

3. A hitelezési gyakorlat egy bizonyos szerződési séma szerint ment. Kb 10 évig. Ebben a szerződésben benne van, hogy a bank a kamatfelárat megemelheti, csökkentheti ahogy éppen érzi piaci alapon, a svájci frank libor nyilván egy adottság azon nincs mit vitatni. Ezt a szerződési formát nem vitatta a Pszáf, egyéb jogi szervek, jogász hegyek hagyták jóvá, ez volt a banki gyakorlat x évig. Ezt a szerződést írták alá az ügyfelek. Maximum azt lehet vitatni, hogy a bank jogtalanul íratott alá ilyen szerződéseket. Akkor viszont az a kérdés hol voltak a hivatalos szervek 10 évig akik ezt a hitelezési gyakorlatot jóváhagyták. Kissé necces lesz ezt a bíróságnak elmagyarázni vsz.

Nagyon egyetértve veled, még egy aprósággal megtoldva:

"a ezt bizonyítsa be nekem a ker.bank, hogy nem így van."

MINDAZOK UTÁN, hogy gyakorlatilag kamatmentes hitelekkel lett MINDEGYIK kistafírungozva az anyaországában, hogy ne dőljenek össze. Na ezek után azt állítani, hogy nekik drága a forrásköltség, az minimum vért kíván.

"Vsz ne hasonlítsunk össze Usa bankokkal."

Valóban ne. Főleg azért, mert ott sem az eredeti hitelezés, hanem a másodlagos jelzálog okozta a gondot, azaz nem az, hogy 120%-ig adtak "hitelt", hanem az, hogy akár többen és akár az ingatlan JÖVŐBELI értékének 300%-ig. De ezzel sem lett volna gond, ha ott nem lenne elsétálási jog. De van! Azaz ott azok, akik felelőtlenül hiteleztek, azok MINDKÉT oldalon el is bukhatták a pénzt/vagyontárgyat, és ennek megfelelően el is bukták a pénzüket/ingatlanukat.

Mondhatni ott éppen az okozta az egyik gondot, hogy rengetegen szépen bedobták az ingatlant, és ezzel tiszta lapot kaptak. Vagyis a bukás tiszta veszteségként jelent meg A BANKOKNÁL ÉS A HITELEZŐKNÉL, azaz számos bank egyszerűen bebukott, hiszen elveszítette a teljes vagyonát. Ez gördült tovább azzal, hogy a nem létező fedezetű hitelek papírjairól is kiderült, hogy semmit sem érnek és ez már egyre nagyobb intézményeket rántott magával, és félő volt, hogy az egész rendszer kártyavárként össze fog omlani, mert a jelzágolhiteleknek és termékeknek gyakorlatilag nincs fedezete, AZAZ NEM ÉRNEK SEMMIT SEM! Hol van ilyen nálunk?! Még csak az elvi lehetősége sem áll fenn annak, hogy nemhogy SEMMIT se kapnának vissza a kihelyezett pénzből az uzsorások, hanem még csak az sem, hogy a teljes uzsorakamatot elbukják!

"Nem lett Eur nálunk minden politikusi ígérgetés ellenére sem, így most extra kockázat árfolyamok ingadozása miatt a devizahitel."

Nem akarlak elkeseríteni, de aki EUR-ban adósodott el, annak éppenhogy csökkent még a hitelének az alapja is, merthogy az EUR dúrván erősödött ezen időszak alatt. Ugyanez igaz LENNE egyébként az USD-re, GBP-re és még millió más devizára is. ""Mindössze"" a legnépszerűbb CHF (és elenyésző részben, bár jóval dúrvábban a Yen) esetében történt dráma, azaz szó sincs ÁLTALÁBAN a devizahitelek problémájáról, kizárólag a CHF alapú tőzsdei spekulácóval van probléma. Aki EUR-ban adósodott, amit "elfogadhatónak" tartanak még most is, annak semmi gondja nincs, mert nem is lehetNE, HA ugyebár valóban az árfolyam lett volna a kockázat. Az árfolyamra való hivatkozásról azonban kiderült, hogy az NETTÓ SZEMFÉNYVESZTÉS és átverés volt, mivel éppenhogy az nem okozott kockázatot, hanem az okozott kockázati tényezőt, amiről senki sem beszélt:

Az, hogy ez nem kölcsön volt, hanem tőzsdei spekulációs uzsorakölcsön, amelyben a most éppen "hitelközvetítőként" fellépni vágyó bankoknak nevezett rablótársaságok még a profitjukat is meg kívánják tartani.

"Amit vitatnak sokan, hogy miért emelték meg a kamatokat, miközben svájci alapkamat lement."

Senki sem azt vitatta, hogy egy pénzügyi intézménynek nincs joga kamatot emelni. Itt arról van szó, hogy aközben emelte a kamatot, miközben a szerződéskötéskor hangoztatot svájci alapkamat LEFELÉ MENT EL. Márpedig ebben az esetben a kamatemelés elég erős elképzelés még szerintem is.

"Ezzel tulajdonképpen azt vitatják, hogy egy banknak van e joga egy hitel kamatát változtatnia, vagy csak azzal a kamatfelárral mehet futamidő végéig ami kezdésnél volt."

Szó sincs erről. Arról van szó, hogy EGYETLEN ilyen szerződésben sem volt benne, hogy a hitelfelvevőt a bank pénzhez jutási lehetőségét kell finanszíroznia, hiszen ez elképesztő átk*rás egy olyan esetben, amikor a leánybankok és anyabankok között óriási profitot lehet felhalmozni azáltal, hogy manipulálják azt, hogy mennyiért kerül ide a pénz. Ezen az alapon BÁRMELY bank megtehetné, hogy 1000%-al emeli a "forrásköltségét" a leányának és mindezt az ügyfélnek kellene megfizetnie.

NEM VÉLETLEN tehát, hogy erről szó sem volt, mert ez nekik sem jutott az eszükbe annak idején(!) és ezért volt arról szó, hogy a CHF alapkamat+kezelési költség+egyéb APRÓSÁGOK lehetnek csak a hitelszerződés feltételei, hiszen ezek azok, amelyeket MINDEN FÉL BE TUD LÁTNI és TUD ELLENŐRIZNI. Minden egyéb kitétel nyilvánvalóan semmis, hiszen az rosszindulatú szerződés, amely kísértetiesen hasonló az uzsorázáshoz, amelyben a kölcsönvevőre UTÓLAG(!) egyre nagyobb és nagyobb terheket raknak különböző mondvacsinált indokokkal.

Szerintem ez egy BANKI(!) hitelnél elfogadhatatlan gondolatmenet és mentalitás, hiszen ebben az esetben ELVÁRHATÓ, hogy a szerződés KIZÁRÓLAG olyan tételeket tartalmazzon, amelyet a szerződő felek a szerződés kezdetekor látnak.

Olyat pedig, hogy EGY ADOTT BANK NEM A SAJÁT pénzét adja kölcsön és hitelbe, hanem azt "megveszi" a pénzpiacon és kvázi "kölcsönbrókerként" működik GARANTÁLT EXTRAPROFIT mellett, miközben minden kockázatot az ügyfél vállal - na ilyenről bizonyosan nem hallott senki sem. És innentől és ezért támadhatóak ezek a szerződések, mert a BANKOK egyszerűen ÁTVERTÉK az ügyfeleket, amikor valójában tőzsdézésre kényszerítették őket, méghozzá úgy, hogy minden veszteséget az ügyfél áll. Ez pedig szerintem egyszerűen nonszensz.

banyaiz>>"Ezzel tulajdonképpen azt vitatják, hogy egy banknak van e joga egy hitel kamatát változtatnia, vagy csak azzal a kamatfelárral mehet futamidő végéig ami kezdésnél volt."

Ha ez vitatható, akkor az uzsorakölcsönök büntethetősége is vitatható; vagy más ha öltönyösök nyújtják, mintha mackónadrágosok :-S :-)

És _AT-nak egyik magyarázatában (is) igaza van, nagyon meggyőző volt: hogy nehogymár a nemzetközi ker.bankok (UniCredit, raiffeisen stb) csak egymástól kapjanak hitelt attól függően, hogy, mely országnak adják azt tovább és így az meg legyen növelve országkockázati felárral. Érdekes, ebben az esetben éppen működne a transzparencia, csak másban nem...érdekes :-S ? És különben is a jegybanknak célja pénzteremtés (hitelkihelyezés) is amikor kamatot csökkent, ha nem a nemzetközi ker.bankok juthatnak a kedvező hitelhez, akkor kik? Na ezt bizonyítsa be nekem a ker.bank, hogy nem így van.

Ha pedig gyakorlati oldalról nézem, kb mi lehet az események menete, pereskedés x évig, eljut a legfelsőbb bíróságig, ott hoznak egy döntést, mondjuk az egész eljárás 5 év. Rég események után lesz már az egész probléma, kb mint halottnak a csók annyit fog érni azoknak akik most bajban vannak, még ha akkor csoda folytán javukra is dönt a bíróság. Hacsak nem vmi koncepciós per lesz. :)

Nagyon nem értünk egyet ebben a témában, Nyilasival sem ő is mindig erről írt.

Vsz ne hasonlítsunk össze Usa bankokkal. Ott az okozta a fő problémát, hogy az ingatlan érték 120%-ig adtak hitelt, az ingatlanok ára leesett a béka segge alá, (nem volt kilakoltatási moratórium), és a jelzálogjogokhoz kapcsolt termékekkel is rogyásig voltak a bankok amiknek a piaca szinte befagyott.

Mo-n meg annyi történt konzervatív módon hiteleztek a bankok, sajnos a legutolsó években devizában. Nem lett Eur nálunk minden politikusi ígérgetés ellenére sem, így most extra kockázat árfolyamok ingadozása miatt a devizahitel.

Amit vitatnak sokan, hogy miért emelték meg a kamatokat, miközben svájci alapkamat lement. Ezzel tulajdonképpen azt vitatják, hogy egy banknak van e joga egy hitel kamatát változtatnia, vagy csak azzal a kamatfelárral mehet futamidő végéig ami kezdésnél volt. Ez egy érdekes kérdés, de engem meg az lepne meg, ha vki azt tudná bebizonyítani a bíróságon , hogy ehhez egy banknak nincs joga, azok mellett a szerződések mellett amit aláírtak ezekben az ügyekben.

http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/06/15/07/Elkeszult_az_elso_birosagi_perirat_a_devizahitelesek_ugyeben.aspx

"...úgynevezett "banki forrásköltségekről" például bizonyosan szó sem volt, azaz senki sem tudhatta azt, hogy EGY BANKTÓL(!) felvett kölcsön NEM A SAJÁTJA..."

Így van, egyről beszélünk. Lényegében erre a kamatalakulás mikéntjére támaszkodik a peranyag. Ehhez hasonló indoklásokat fogalmaztak meg azon független közgazdászok is akikre Léhmann hivatkozott. Kíváncsi leszek lesz-e belőle valami?

Szvsz elírtad.

Nyilasi és éppen azt állítottuk, hogy éppehogy NEM a CHF svájci alapkamattól függenek a kamatok az uzsoraszerződésekben, hiszen akkor éppen ellentétesen kellett volna viselkedniük a 2006-2011 közötti időszakban. Márpedig másról a szerződéskötésekkor szó sem volt, a már az uzsorás tőzsdespekulánsok által szinte "dogmaként a köztudatba bevitt" úgynevezett "banki forrásköltségekről" például bizonyosan szó sem volt, azaz senki sem tudhatta azt, hogy EGY BANKTÓL(!) felvett kölcsön NEM A SAJÁTJA, azaz, hogy nem a saját betétjeit helyezi ki, hanem kiszámíthatatlan tőzsdei terméket sóz rá a HITELFELVEVŐKRE.

Más:

A hitelezésnél legyetek szívesek NE abból kiindulni, hogy MINDEN ingatlan értéke zuhant (mert az nem igaz), és végképp ne abból, hogy 70%-ig adtak hitelt, hiszen számos esetben a töredékét adták csak az ingatlannak - és jónéhány esetben 100%-ot. Azonban - és ez a lényeges szerintem - ezen állomány MÉG MINDIG csak a töredéke a teljes hitelállománynak, azaz az összes veszteség a bankok szempontjából:

- Egyrészt még mindig nem veszélyezteti az EXTRAPROFITOT SEM (lásd éves eredmények a különadó ellenére!)

- Másrészt a teljes veszteség leírása egyszeri tétel lenne, amely az előző tételhez képest szinte elhanyagolható lenne, éppen az EGYSZERISÉGE miatt.

- És akkor most szót sem ejtettem arról, hogy az átveréses annuitásos uzsorázás miatt eddig valójában óriási hasznot zsebeltek be a bankok, azaz egy 50%-ra leírt 70%-os hitelezett ingatlan esetében sem lehet több a veszteség 10-20%-nál. És azért az is valószínűsíthető, hogy JELLEMZŐEN nem a legdrágább ingatlanokkal van a legnagyobb probléma, hanem éppen ellenkezőleg, sok kicsi uzsorával.

A fenti számításokból szerintem elég könnyen vezethető le az, hogy a teljes potenciális veszteség a követelésbehajtóknak való mócsing áron eladás mellett is bagatell még a profithoz képest is. Nem csoda, hogy nálunk EGYETLEN bank sem szorult rá állami kistafírungozásra (Az OTP-re is inkább kényszerítették rá) még a feltőkésítési kötelezettség és céltartalék képzés ellenére sem, MERT PUSZTÁN AZ UZSORAKAMAT fedezetet nyújtott erre.

A hírt ezek után megnézem, kíváncsi vagyok, hogy mire építi a pert az ügyvéd :) Mindenesetre én nem tudom elképzelni azt a védelmet, ami ezen vádat ki tudná védeni, hiszen jelen esetben egyértelműen csak a extraprofit megvédésével tudnának védekezni. Az meg nem nyerő manapság, persze, szerintem.

"...Még most is megy a vita arról hogy a CHF hitel kamata most a svájci jegybanki alapkamattól függ-e (ahogy Nyilasi is állítja) és ezzel a számítással a svájci jegybanki alapkamat esése kompenzálta volna az árfolyamváltozást..." Ez a perirat hivatkozása is (Léhmann György ügyvéd)

Off:

Elkészült a perirat (Róna Péter felvetésére), mely azt hivatott bebizonyítani, hogy a bankok is felelősek a devizahitelekért; Ma reggelben - m1 ( gondolom mtv archivumban is megnézhető lesz később)

válasz a bankos topikban.

Nem tudom most ebben a válságban mi a gyakorlat, mikor ilyen területen dolgoztam ott az ment, összeraktuk egy csomagba problémásokat, és el lett adva követelésbehajtónak. Ők kiszemezgették azt amiből pénz lehet aztán nyomatták jogi úton. Bank meg bukott rajta mondjuk 50/%-ot de azt legalább gyorsan és nem kellett jogi úton szarakodni évekig. Iszonyat pénzek el tudnak menni mindenféle bírósági egyéb jogi eljárásra és csomó embert leköt. Persze ahol egyértelmű volt mondjuk ingatlanfedezet miatt, ott inkább bank vitte végig.

Csak azt mondom elméletileg megteheti, és akkor ha a hátralévő életed során bármikor bejelentett jövedelemhez jutsz, abból a bank lecsiphetné ami jár neki.

Ezzel együtt én is azt gondolom, hogy a gyakorlatban mégsem teszi, de elrettentő erőnek kétségkívül hatásos.

Ezeknek a folyamatoknak normalizálódni kell vsz, csak eltart pár évig sajnos.

Érvényesíthetné, ha nem munkanélküli, feketemunkás , vállalkozó akinek nincs jövedelme papíron stb. No most egy olyan polgárnál akinek a háza volt az egyetlen vagyontárgya amit elárvereztek, és azon felül tartozik még pár millával, elég nehéz lesz tőle kicsikarni. Akár le is írhatják veszteségként. Viszont előre abba beleegyezni elég veszélyes jelenlegi helyzetben vsz. Majd ha normalizálódnak ezek a folyamatok akkor lehetne hozni egy ilyen szabályt persze szvsz.

Nyilván, csak ha működne a folyamat, annak szép lassan lejjebb kéne morzsolnia a kamatfelárakat valami reálisabb szintre, legalábbis szerintem. Vagy kartellezés van, oszt jónapot.

Sajnos gondolom a bank simán érvényesitheti a követelését fizetésből való letiltással, az meg nem ****a.

Nem tudom sajnos, nem foglalkozom már jó ideje hitelekkel. De vsz sok értelme nincs kiváltani, hacsak valakire nem valami nagyon extrém rossz terméket sóztak rá. Mert semmi garancia nincs, hogy végigcsinálja az egész eljárást, költségei vannak, és utána az új helyen esetleg fél év múlva nem lesznek rosszabb feltételek mint ahonnan eljött.

Pepe01: minden követelés annyit ér amennyit be lehet belőle hajtani. Vsz ezek az ingatlan érték feletti követelések papíron megvannak, de behajtani őket kis esély van. Nem véletlenül adják el sokszor bankok fél áron a követeléseket.