http://traderbambu.wordpress.com/2011/06/18/klasszikus-manipulacio/
Ezt a folyamatot úgy akarják levezényelni, hogy az a piacon ne okozzon törést akkor muszáj lesz gondolkodniuk, és ésszel nyilatkozniuk. AB döntés is lebegtetve van az is bekavarhat.
Érdeklődve figyelem , hogy ezt a kommunikációs ámokfutást amit eddig mnyp ügyben végrehajtottak, hogyan sikerül értelmes beszédre változtatni. Ha ez meghaladja a képességeket akkor néhány paráztatást sikerül majd ismét összehozni. :)
Remélem, is, hogy megtartják. Mindenáron MOL-t akartak venni, most kapnak pár %-ot.
Ha egy parányi kis ész szorult beléjük akkor a nagy cégekben megtartják a pozíciójukat. Nem árt ha az államnak ezekben van részesedése. Nem is annyira elhanyagolható mennyiség volt a pénztáraknál olvasva ezt a cikket.
De abban is biztos vagyok, hogy esetleges eladások előtt, vastagon tele lesznek a rokonok short pozíciókkal....
Stratégiájuk erre sincs szerintem, ezt is ötlet szerűen fogják kezelni........
Ha van eszük, akkor a jobb cégek papírjait megtartják és nem fogják a piacra szórni valamikor az év folyamán.
Obama elég gáz
Az alternatív energiákat reklámozta pl azelőtt ezerrel a választási kapmányában
Aztán Stockholmban esze ágában nem volt lépni a klímacsúcson
Mindenféle támogatásokat beígért de lépni nem lépett, helyesen.
Hatékonyan kell termelni nem pedig osztogatni
A válság megoldása is mikroszinten fog elkezdődni és folytatódni
Keynes, az állami osztogatás és a szocializmus ideje lejárt
Nem a nagybankok darabolása a probléma kulcsa, hanem a megfelelő kockázatkezelés, ha kicsi, ha nagy
Megfertőzték Magyarországot a görögök? - Csökkentette súlyozásunkat a JP Morgan
2010.02.02 13:40 Megosztás
A korábbi felülsúlyozásról piaci súlyozásra csökkentette a magyar és lengyel devizakötvényeket portfóliójában a JP Morgan Chase & Co. - adta hírül a Bloomberg. A bank elemzőrészlege a Görögország és más euróövezeti periféria államok irányából érkező fertőzési kockázatokkal indokolta lépését.
hirdetés
A görögországi fejlemények első Magyarországra is ható konkrét következményeként is lehet értelmezni, hogy a JP Morgan befektetési és elemző részlege piaci súlyozást adott a magyar (és lengyel) devizakötvényeknek az általa vezetett globális feltörekvő piaci kötvényindex (EMBIG) modellportfolióján belül.
A londoni elemzők még tavaly novemberben minősítették fel a magyar adósságpiaci befektetéseket a gyorsan javuló költségvetési helyzetre hivatkozva.
2009.11.21 11:55
Felminősítette Magyarországot a JP Morgan: "egyedülálló helyzetben" vagyunk
Ez az méret és pénzintézeti üzletági portfolio korlátoszás volt már az USAban a 30-as évek közepén
aztán rájöttek, hogy verseny van és eltörölték atz államhatáron túli fióknyitás tilalmát
és a befektetési valamint kereskedelmi bankok szétválasztását
Ez az méret és pénzintézeti üzletági portfolio korlátoszás volt már az USAban a 30-as évek közepén
aztán rájöttek, hogy verseny van és eltörölték atz államhatáron túli fióknyitás tilalmát
és a befektetési valamint kereskedelmi bankok szétválasztását
Dehogynem, add kölcsön nekem, és én szívesen tartoznék neked ennyivel :))))
nekem nem akar tartozni vki 10.000mrd dollárral?:))
Hiába minden? - Óriási hiány várható az USA-ban
2010.02.02 10:43 Megosztás
A tervezett adóemelések és kiadáscsökkentések ellenére a következő évtizedben 11000 milliárd dollárral (a GDP 53 százalékáról a GDP 77 százalékára) nőhet az Egyesült Államok adósságállománya - derül ki a Fehér Ház (pontosabban az Office of Management and Budget) legfrissebb prognózisából.
hirdetés
A tervezett (összesen 1000 milliárd dolláros) adóemelések - amelyekre természetesen még a Kongresszusnak is rá kell bólintania - (a 250 ezer dollárnál magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások számára megszűnik az az adókedvezmény, amelyet még a Bush kabinet vezetett be) ellenére előreláthatólag a következő tíz évet óriási (3800 milliárd dolláros) hiánnyal zárja majd az amerikai költségvetés - derül ki az Obama kabinet tegnap napvilágot látott jelentéséből. Miközben a felső jövedelmi kategóriába tartozók kevesebb, addig a közepes jövedelmi kategóriába tartozók és a munkerőpiaci problémákkal küzdök több támogatást kapnak, ami a következő tíz évben összesen 284 milliárd dollárnyi kiadást jelent az amerikai állam számára.
A felső jövedelmi kategóriába tartozókhoz hasonlóan az üzleti szféra egyes szereplőit is kedvezőtlenül érintik a változások: a bankokra és a multinacionális vállalkozásokra ugyanis újabb terheket rónak és az olajipari vállalatok adókedvezménye is megszűnik (tíz év alatt összesen 36.5 milliárd dolláros "veszteséget" okozva ezen vállalatok számára).
Változások persze nem csak a bevételi, hanem a kiadási oldalon is lesznek - feltéve, ha a Kongresszus is jóváhagyja a kabinet által javasolt változásokat. A kormány tervei között szerepel a katonai kiadások (17 százalékos) visszafogása, illetve a társadalombiztosítási rendszer, illetve a Medicare és Medicad programok működtetése kapcsán felmerülő költségek csökkentése is.
Bár a kabinet láthatólag elkötelezett a hiány és az adósság lefaragása mellett, Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem professzora pesszimista. A neves közgazdász szerint súlyos következményekkel (hozamemelkedés, dollárgyengülés, újabb válság) járhat, ha a döntéshozók nem tesz eleget annak érdekében, hogy megfékezzék, hogy az adósságráta 80 százalék fölé emelkedjen.
Döglött kutya lesz a fejős tehénből? - Kettészakad a világ
2010.01.28 07:45 Megosztás
Nem számíthatunk szokványos fellendülésre a válság után, bár 2010-ben hirtelen megugrik a gazdaság, a fundamentumok helyreállítása még nem fog ott tartani, hogy az élénk növekedés az év egészében kitartson. A világgazdaságot jelképező tortából nagyobb szeletet magáénak tudó fejlett országok csak lassú növekedésre számíthatnak, gyors fokozatra a fejlődők kapcsolnak majd. Egyre élesebben szétválasztja a világot a kétsebességes növekedés, de még ne temessük a nyugatot, a feltörekvő országokban még mindig növekedésük jelentős részét köszönhetik az onnan jövő keresletnek, és nincs ami helyettesítse ezt számukra - írja a Boston Consulting Group (BCG) legutóbbi elemzésében.
Miért nem lesz "szokványos" a mostani kilábalás?
1. Empirikus tények
A BCG elsőként arra hivatkozik, hogy a Nemzetközi Valutaalap 2009 áprilisi World Economic Outlook riportjában foglalkozott a recesszió okainak vizsgálatával, melynek keretében 50 éven átívelő 122 esetet vizsgált meg, és úgy találta, két esetben húzódik el és mélyül súlyossá a recesszió. Ez a kettő pedig, ha a krízis
- a pénzügyi szektor érinti,
- ha globálisan elterjedt.
A mostani krízisre pedig mind a kettő kritérium igaz.
2. Az USA és fejlett országok fogyasztásának várható tovább csökkenése
Az USA lakossági fogyasztása a GDP 70%-át, a világgazdaság GDP-jének pedig 18,8%-át teszi ki. A csökkenő jövedelmi források, munkanélküliség már önmagában oda vezet, hogy belátható, ilyen magas szintű fogyasztás a jövőben fenntarthatatlan lesz az USA-ban is. A háztartások megtakarítása nullára olvadt. A korábbi magas fogyasztást az olcsó hitel és az ingatlanok árának szárnyalása tette lehetővé. Az amerikai háztartások eladósodottsága mostanra elérte az USA GDP-jének 95%-át, ez az arány 1997-ben 66% volt.
3. Jelenleg nincs valódi növekedési alternatíva
Az USA fogyasztása határozza meg Kína gazdaságának növekedését is. Bár a kínai népesség többszöröse az amerikainak, a kínaiak életszínvonala, fogyasztási hajlandósága meg sem közelíti az amerikaiakét, ergo egyelőre nem lesz képes helyettesíteni a kieső amerikai fogyasztást. Érzékletes adat, hogy 2008-ban a kínai lakosság fogyasztása az amerikainak mindössze 15%-a volt.
Bár a feltörekvő országok (pl.: BRIC) egyre nagyobb súlyt szereznek a világgazdaságban, még mindig szerves a kapcsolat a fejlett országok jóléte és a feltörekvők fejlődése között. Kiemelkedő fejlődő piaci növekedés mellett is van ok aggódni az USA és a fejlett piacok egészsége miatt. India és Kína még mindig nem képesek keresletet teremteni a nyugati piacok termelése számára, mivel - főleg Kínában - kormányzati megrendelésre épülő, infrastruktúra-vezérelte növekedés van. Egyre nagyobb különbségek lesznek az országok növekedési dinamikája között, a feszültségek pedig egyre inkább kiéleződnek.
4. A hitelezés még mindig fagyott
Az utóbbi évek gazdasági növekedésére jellemző volt, hogy 1 dollár GDP növekedéshez 3-6 dollár hitelre volt szükség. A korábbi modell alapján a kilábalás sikeréhez is bő hitelre volna szükség. Most azonban még mindig azt láthatjuk, hogy a teljes pénzmennyiség növekszik, főleg a magas kamatok miatt, miközben a bankok kintlévő hitelei egyre zsugorodnak. Ez csak részben köszönhető a bankok hitelezési óvatosságának, a hitelek iránti kereslet is megcsappant.
5. A bankrendszer még mindig "beteg"
Világszerte nagyjából 18 billió dollárnyi pénzt pumpáltak a gazdaságba különféle garanciák, tőkeinjekció formájában, ám a bankrendszer még mindig gyenge. 2009 novemberében Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezére nyilatkozatában úgy vélte, a bankok eddig csak a veszteségeik körülbelül felét ismerhették be, a többi még rejtve van a bankok könyveiben. A korábbi válságok tapasztalatából az látszik a BCG szerint, hogy nincs addig életerős gazdasági növekedés, míg a bankrendszer egészsége nem áll helyre.
6. A kormányok erszénye sem végtelen
Az országok hitelfelvevő képessége nem végtelen, nem csak azért, mert ez aláássa az ország pénzügyi erejét, elvész a bankok számára fontos garancia alapja is. Sok országot magas adósságráta és/vagy államháztartási hiány állapotában ért a válság. A gazdaságélénkítő programok végével, amikor eljön az exit stratégiák bevetésének ideje, a sérülékeny országokra újabb recesszió jöhet - írja a BCG.
Pedig már megkönnyebbültünk, mikor a legfőbb fejlett országok 2009 harmadik negyedévében kijöttek recesszióból. Ám ha a növekedés komponenseit megnézzük például az USA esetében azt láthatjuk, hogy kormányzati gazdaságélénkítés nélkül nemhogy növekedés, a GDP csökkenése fordult volna elő. Most nagy a szerepe a kormányzatnak, de a pénzpiac működése szempontjából mégsem lehet sem túl-, sem alulszabályozott az állami szektor által.
Mi jön a válság után?
Sokat emlegetett, hogy a 2008-ban kirobbant válság csak a '30-as évek válságához fogható. Az akkori válságot követő kilábalás idején, 1937-ben, úgy döntött az USA kormánya, hogy visszavonja a gazdaságélénkítő stimulust, ami a gazdaság újbóli visszaesésének (double-dip) fő okozója lett. Természetesen egyszer el kell kezdeni a kormányoknak a kivonulást a gazdaságból, de ez a lépés nem jöhet túl korán, mikor még túl sérülékeny a gazdaság.
Az IMF legutóbbi WEO riportjából derül ki, hogy hét évvel a krízis után az egyes gazdaságok tetemes kibocsátási rést (output gap) halmoznak fel, 88 vegyes teljesítményű ország körében a kibocsátási rés átlaga 10 százalék.
A BCG az IMF metodikája alapján felvázolta a 2015-ig várható reálgazdasági növekedési ütemeket. A tavalyi és idei becslések alapja a világ 59 intézetének prognózisából állt össze, a középtávú pedig a Solow-modellen alapul. A kép lehangoló, ez alapján az látszik, hogy még 2015-re sem fog visszaállni a krízis előtti növekedési ütem, a potenciális és a reál GDP növekedés közti különbség pedig hatalmas, különösen a fejlett országokban, mint Eurózóna, USA, Japán.
Klikk a képre!
Kiut nincs, mert a toke az megleli a legkisebb rest is, azon atszivarogva hatalmassa duzzadhat ujbol, ahol ujra forrova valik es "szedi aldozatait". Barmit fognak is tenni, ujra csak szembetalaljuk magunkat egy mar-mar klasszikussa valo esettel, azzal ugyanis, hogy a szabalyozasra tett kiserletek egy szabalyozatlan piac roppant megnovekedesehez vezetnek majd.
Most olvasom Sorost. K. nagy short pozijai lehetnek, hiszen az Obama-javaslat mellett ervel, ....aztan hablatykent, amit o se hisz, de a short pozijat ezzel leplezheti, egy sor szabalyozast javasol ....kemeny szabalyozasokat, ahogy egy short manipulatornak ecsetelnie is kell. Kerdes mennyire fognak komolynak bizonyulni az ilyen Obama, Soros tipusu javaslatok. Bar szerintem jelenleg ezek nelkul a tervezetek nelkul sem nagyon kecsegtethetnek a toke piacok - foleg a reszveny piacok - sok kapaszkodoval .... ilyen pontoknal hatasosabb es eredmenyesebb riogatni, mint egy bika kozepen, amikor fittyet hanynak a spekulansok a rossz hirekre.
Annyit meg hozza tennek; mar pedig , ha Soros riogat, arra sokan riadva figyelnek fol.
Szerintem a kiút pofon egyszerű lenne, csak ehhez olyan önkorlátozásra lenne szükség az elsősorban amerikai felső tízezer részéről, ami ellenkezik az életfelfogásukkal.
És mint tudjuk Amerika ezért háborúzni is hajlandó.
Az erősen beavatkozó állam nem a világra jelent veszélyt, csak ezekre a körökre.
Egyébként az erősebb állam a globalizációra adandó ésszerű válasz lenne.
A kérdés az, hogy ez a kettő hogyan tud megférni egymás mellett?
Kulonosebben az 1. pontra gondoltam en is, abban az ertelemben, hogy az USA bankok mekkora szerepet jatszhatnak a global penzugyekben. Ha azt bolygatgatjak,akar belulrol, akar kivulrol, akkor arra szinte mindenki feszkelodik.... de az biztos, hogy senki sem marad mozdulatlanul. Ugyhogy vessetek szemteket az USA-ra, es annak legfontosabb ajkaira: Elnok, FED-elnok. Ha ezek nem lelnek kiutat,a megvaltozhatatlanbol, akkor a tobbiek megvesznek es agyontapossak egymast az alagutban.