Re: xxx

Döglött kutya lesz a fejős tehénből? - Kettészakad a világ

2010.01.28 07:45 Megosztás

Nem számíthatunk szokványos fellendülésre a válság után, bár 2010-ben hirtelen megugrik a gazdaság, a fundamentumok helyreállítása még nem fog ott tartani, hogy az élénk növekedés az év egészében kitartson. A világgazdaságot jelképező tortából nagyobb szeletet magáénak tudó fejlett országok csak lassú növekedésre számíthatnak, gyors fokozatra a fejlődők kapcsolnak majd. Egyre élesebben szétválasztja a világot a kétsebességes növekedés, de még ne temessük a nyugatot, a feltörekvő országokban még mindig növekedésük jelentős részét köszönhetik az onnan jövő keresletnek, és nincs ami helyettesítse ezt számukra - írja a Boston Consulting Group (BCG) legutóbbi elemzésében.

Miért nem lesz "szokványos" a mostani kilábalás?

1. Empirikus tények

A BCG elsőként arra hivatkozik, hogy a Nemzetközi Valutaalap 2009 áprilisi World Economic Outlook riportjában foglalkozott a recesszió okainak vizsgálatával, melynek keretében 50 éven átívelő 122 esetet vizsgált meg, és úgy találta, két esetben húzódik el és mélyül súlyossá a recesszió. Ez a kettő pedig, ha a krízis

- a pénzügyi szektor érinti,

- ha globálisan elterjedt.

A mostani krízisre pedig mind a kettő kritérium igaz.

2. Az USA és fejlett országok fogyasztásának várható tovább csökkenése

Az USA lakossági fogyasztása a GDP 70%-át, a világgazdaság GDP-jének pedig 18,8%-át teszi ki. A csökkenő jövedelmi források, munkanélküliség már önmagában oda vezet, hogy belátható, ilyen magas szintű fogyasztás a jövőben fenntarthatatlan lesz az USA-ban is. A háztartások megtakarítása nullára olvadt. A korábbi magas fogyasztást az olcsó hitel és az ingatlanok árának szárnyalása tette lehetővé. Az amerikai háztartások eladósodottsága mostanra elérte az USA GDP-jének 95%-át, ez az arány 1997-ben 66% volt.

3. Jelenleg nincs valódi növekedési alternatíva

Az USA fogyasztása határozza meg Kína gazdaságának növekedését is. Bár a kínai népesség többszöröse az amerikainak, a kínaiak életszínvonala, fogyasztási hajlandósága meg sem közelíti az amerikaiakét, ergo egyelőre nem lesz képes helyettesíteni a kieső amerikai fogyasztást. Érzékletes adat, hogy 2008-ban a kínai lakosság fogyasztása az amerikainak mindössze 15%-a volt.

Bár a feltörekvő országok (pl.: BRIC) egyre nagyobb súlyt szereznek a világgazdaságban, még mindig szerves a kapcsolat a fejlett országok jóléte és a feltörekvők fejlődése között. Kiemelkedő fejlődő piaci növekedés mellett is van ok aggódni az USA és a fejlett piacok egészsége miatt. India és Kína még mindig nem képesek keresletet teremteni a nyugati piacok termelése számára, mivel - főleg Kínában - kormányzati megrendelésre épülő, infrastruktúra-vezérelte növekedés van. Egyre nagyobb különbségek lesznek az országok növekedési dinamikája között, a feszültségek pedig egyre inkább kiéleződnek.

4. A hitelezés még mindig fagyott

Az utóbbi évek gazdasági növekedésére jellemző volt, hogy 1 dollár GDP növekedéshez 3-6 dollár hitelre volt szükség. A korábbi modell alapján a kilábalás sikeréhez is bő hitelre volna szükség. Most azonban még mindig azt láthatjuk, hogy a teljes pénzmennyiség növekszik, főleg a magas kamatok miatt, miközben a bankok kintlévő hitelei egyre zsugorodnak. Ez csak részben köszönhető a bankok hitelezési óvatosságának, a hitelek iránti kereslet is megcsappant.

5. A bankrendszer még mindig "beteg"

Világszerte nagyjából 18 billió dollárnyi pénzt pumpáltak a gazdaságba különféle garanciák, tőkeinjekció formájában, ám a bankrendszer még mindig gyenge. 2009 novemberében Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezére nyilatkozatában úgy vélte, a bankok eddig csak a veszteségeik körülbelül felét ismerhették be, a többi még rejtve van a bankok könyveiben. A korábbi válságok tapasztalatából az látszik a BCG szerint, hogy nincs addig életerős gazdasági növekedés, míg a bankrendszer egészsége nem áll helyre.

6. A kormányok erszénye sem végtelen

Az országok hitelfelvevő képessége nem végtelen, nem csak azért, mert ez aláássa az ország pénzügyi erejét, elvész a bankok számára fontos garancia alapja is. Sok országot magas adósságráta és/vagy államháztartási hiány állapotában ért a válság. A gazdaságélénkítő programok végével, amikor eljön az exit stratégiák bevetésének ideje, a sérülékeny országokra újabb recesszió jöhet - írja a BCG.

Pedig már megkönnyebbültünk, mikor a legfőbb fejlett országok 2009 harmadik negyedévében kijöttek recesszióból. Ám ha a növekedés komponenseit megnézzük például az USA esetében azt láthatjuk, hogy kormányzati gazdaságélénkítés nélkül nemhogy növekedés, a GDP csökkenése fordult volna elő. Most nagy a szerepe a kormányzatnak, de a pénzpiac működése szempontjából mégsem lehet sem túl-, sem alulszabályozott az állami szektor által.

Mi jön a válság után?

Sokat emlegetett, hogy a 2008-ban kirobbant válság csak a '30-as évek válságához fogható. Az akkori válságot követő kilábalás idején, 1937-ben, úgy döntött az USA kormánya, hogy visszavonja a gazdaságélénkítő stimulust, ami a gazdaság újbóli visszaesésének (double-dip) fő okozója lett. Természetesen egyszer el kell kezdeni a kormányoknak a kivonulást a gazdaságból, de ez a lépés nem jöhet túl korán, mikor még túl sérülékeny a gazdaság.

Az IMF legutóbbi WEO riportjából derül ki, hogy hét évvel a krízis után az egyes gazdaságok tetemes kibocsátási rést (output gap) halmoznak fel, 88 vegyes teljesítményű ország körében a kibocsátási rés átlaga 10 százalék.

A BCG az IMF metodikája alapján felvázolta a 2015-ig várható reálgazdasági növekedési ütemeket. A tavalyi és idei becslések alapja a világ 59 intézetének prognózisából állt össze, a középtávú pedig a Solow-modellen alapul. A kép lehangoló, ez alapján az látszik, hogy még 2015-re sem fog visszaállni a krízis előtti növekedési ütem, a potenciális és a reál GDP növekedés közti különbség pedig hatalmas, különösen a fejlett országokban, mint Eurózóna, USA, Japán.

Klikk a képre!