Nincs még ez lefutva azért, nagyon sok helyen megtámadják a döntést amint lesz törvény. Azért is szabnak ilyen rövid határidőt átlépésre. Keményen játszanak Kormány részéről, csak nehogy a végén beletörjön a foguk.
Nincs még ez lefutva azért, nagyon sok helyen megtámadják a döntést amint lesz törvény. Azért is szabnak ilyen rövid határidőt átlépésre. Keményen játszanak Kormány részéről, csak nehogy a végén beletörjön a foguk.
Ez így érdekes lesz pedig:
"Mivel az állami rendszerbe visszalépők viszik eddigi megtakarításaikat, a részvények (például a Budapesti Értéktőzsdén szereplő nagyvállalatok papírjai) a tervek szerint az államhoz kerülnek. Ezeket nem egyből adják el, mert a megugró kínálat csökkentené az árfolyamokat, hanem fokozatosan értékesítik – az eladások ütemezésről az Államadósság Kezelő Központ kötelékében működő tanács dönt."
http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/11/26/az_allam_is_nyugdijtozsdezni_fog/
a rveket nem tudják vinni, ezt csak alapkezelők szeretnék..
Amúgy az fel sem merül hogy Eu ezt az egész "visszaállamosítást" elmeszelheti?
http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/11/25/brusszel_figyelmeztet_nyugdijugyben/
Tegnap olvastam egy helyen hogy a rv-eket is vinnék az állami kötelékbe,és vmiféle módszer alapján lenne az értékesítés pont elkerülendő a most látott borigatást...
Gentle még egy két észrevétel aztán befejezem. Nézd meg az eddigi intézkedésekre adott piaci reakciókat.
Kósa beszéd, Szíjártó gagyogás utána: Ft gyengül, piac zuhan (fogjuk fel egyszerű ostobaságnak)
Imf elhajtása : piac zuhan Ft is, bizonytalanság
Bankadók, különadók: piac zuhan , Ft vergődik, külföld értetlenül néz
Költségvetés: zavaros, és hosszú távon fenntarthatatlan piac vergődik.
Mnyp einstand: piac zuhan, ft gyengül, külföldön nem értik mi történik ebben az országban.
és közben a jegybankink még mindig nem emelkedett, nemhogy csökkent amiről te beszélsz, hanem nem emelkedett ez a csoda. Ez egyetlen dolognak köszönhető a nemzetközi hangulat viszonylag stabil volt a körülményekhez képest az ámokfutás alatt.
Persze mondhatjuk , hogy a nemzetközi karvalytőke összeesküdött kis Mo ellen. Szerintem meg a saját hülyeségünknek köszönhetjük.
Te pedig a jegybankot látod rossznak. Szerintem gondolkozz el egy kicsit más szemszögből is.
Attól függ milyen az ország általános helyzete, nemzetközi megítélése, alapvetően Ft árfolyam, infláció a két dolog amire jegybanknak mindenképp figyelni kell, inkább infláció, persze szélsőséges Ft-nál muszáj belenyúlnia jegybankiba.
Minket jelenleg a piac a románoknál kicsit jobbnak tart, a többieknél meg rosszabbnak. Nem alaptalanul.
Az érdekes lenne szvsz ha a lengyeleknél alacsonyabb kamatot engednének nekünk. Kicsit más fajsúlyú a két ország gazdasága, és megítélése jelenleg.
Intézkedésekről meg nagyjából ismered a véleményemet, maradjunk abban nem a kamatcsökkentés és a bizalom erősödése felé mutatnak rövid távon, hosszú távon meg majd meglátjuk.
Jó reggelt kívánok a bajtársaknak!
Zoli, én nem mondom, hogy 0,1% legyen, mert nyilván irreális. És az sem lenne jó.
De a jó szint valahol a régiós társak szintjén kellene, hogy legyen.
Legalább a lengyel szint alatt.
Jó, az is igaz, hogy a románoké a miénktől is magasabb: 6,25%.
Mert abból nem származik jó, ha idevonzzuk a nem termelő, hanem csak a kamatot leső finánctőkét. És a fizetendő kamatok óriási terhelést jelentenek.
Az MNB-ről inkább nem mondok semmit.
Minden esetre az óriási kamatkülönbözetek egyedül arra jók, hogy a pénz oda vándoroljon, ahol a legtöbb kamatot kapja, tehát egyszerűen élősködik a nagy kamatot adó országokban. Kvázi azokat az országokat tönkreteszi.
Én egyáltalán nem bánom, hogy nekimentek az mnb-nek.
Egyébként az, hogy leviszik fokozatosan a jegybanki alapkamatot, nem jár egyértelműen az infláció elszabadulásával, elég megnézni az itteni számokat.
Járai 2007. március 2-án távozott, meg lehet nézni mit művelt rögtön az utóda, az elkövetkező 1-1,5 éven belül.
Infla:
1992. 123,0
1993. 122,5
1994. 118,8
1995. 128,2
1996. 123,6
1997. 118,3
1998. 114,3
1999. 110,0
2000. 109,8
2001. 109,2
2002. 105,3
2003. 104,7
2004. 106,8
2005. 103,6
2006. 103,9
2007. 108,0
2008. 106,1
2009. 104,2
Jegybanki alapkamatok:
1990. október 15-tól 22,00%
1992. október 15-tól 21,00%
1993. január 01-tól 20,00%
1993. május 03-tól 19,00%
1993. szeptember 27-tól 22,00%
1994. június 15-tól 25,00%
1995. február 01-tól 28,00%
1996. február 01-tól 27,00%
1996. május 01-tól 26,00%
1996. július 16-tól 25,50%
1996. szeptember 01-tól 24,50%
1996. október 01-tól 23,00%
1997. január 16-tól 22,50%
1997. március 01-tól 21,50%
1997. július 01-tól 21,00%
1997. szeptember 15-tól 20,50%
1998. február 01-tól 20,00%
1998. április 08-tól 19,50%
1998. június 01-tól 19,00%
1998. augusztus 01-tól 18,00%
1998. december 15-tól 17,00%
1999. február 01-tól 16,00%
1999. június 01-tól 15,50%
1999. november 15-tól 15,00%
1999. december 22-tól 14,50%
2000. január 20-tól 13,00%
2000. március 01-tól 12,00%
2000. április 03-tól 11,00%
2001. július 13-tól 11,25%
2001. szeptember 10-tól 11,00%
2001. október 25-tól 10,75%
2001. november 13-tól 10,25%
2001. december 11-tól 9,75%
2002. január 08-tól 9,50%
2002. január 22-tól 9,00%
2002. február 19-tól 8,50%
2002. május 22-tól 9,00%
2002. július 09-tól 9,50%
2002. november 19-tól 9,00%
2002. december 17-tól 8,50%
2003. január 16-tól 7,50%
2003. január 17-tól 6,50%
2003. június 11-tól 7,50%
2003. június 19-tól 9,50%
2003. november 28-tól 12,50%
2004. március 23-tól 12,25%
2004. április 06-tól 12,00%
2004. május 04-tól 11,50%
2004. augusztus 17-tól 11,00%
2004. október 19-tól 10,50%
2004. november 23-tól 10,00%
2004. december 21-tól 9,50%
2005. január 25-tól 9,00%
2005. február 22-tól 8,25%
2005. március 30-tól 7,75%
2005. április 26-tól 7,50%
2005. május 24-tól 7,25%
2005. június 21-tól 7,00%
2005. július 19-tól 6,75%
2005. augusztus 23-tól 6,25%
2005. szeptember 20-tól 6,00%
2006. június 20-tól 6,25%
2006. július 25-tól 6,75%
2006. augusztus 29-tól 7,25%
2006. szeptember 26-tól 7,75%
2006. október 25-tól 8,00%
2007. június 26-tól 7,75%
2007. szeptember 25-tól 7,50%
2008. április 01-tól 8,00%
2008. április 29-tól 8,25%
2008. május 27-tól 8,50%
2008. október 22-tól 11,50%
2008. november 25-tól 11,00%
2008. december 09-tól 10,50%
2008. december 23-tól 10,00%
2009. január 20-tól 9,50%
2009. július 28-tól 8,50%
2009. augusztus 25-tól 8,00%
2009. szeptember 29-tól 7,50%
2009. október 20-tól 7,00%
2009. november 24-tól 6,50%
2009. december 22-tól 6,25%
2010. január 26-tól 6,00%
2010. február 23-tól 5,75%
2010. március 30-tól 5,50%
2010. április 27-tól 5,25%
Tulképen az a jó, ha máskép látjuk több szemszögből, mert így alaposabban lehet megcsócsálni.
Én is mindíg látok olyat más szemszögéből ami nem jut eszembe, márpedig alaposan csak így lehet körbeszaglászni a témát.
köszi mindenkinek nagyon építő jellegűek voltak a hozzászólások.
mennyire máshogy látjuk a dolgokat, az eszméletlen, de óriási érték is.
a szavazás jelen állása szerint azért nem lesz 100%-os visszalépés...
ez bennem érdekes gondolatokat, jövőképeket vet fel... meglátjuk. :)
Oszkó Péter
2010. november 25. csütörtök. at 18:07
tommybravo, ez a nyugdíjadó egy vicces trükknek tűnik, és feltételezem, hogy az a célja, hogy orvosolja az alapjogi problémákat. Az elvi megközelítésük nyilván az, hogy ezentúl csak a munkavállalói befizetés minősül járuléknak, és csak az alapján keletkezik szolgálati idő és jogosultság az állami nyugdíjra. Aki tehát visszalép az fizeti és a jövőre nézve is kapja az állami nyugdíjat, aki nem lép vissza, az januártól csak a nyugdíjpénztárnak fizeti a munkavállalói 10 százalékot és abból lesz a nyugdíja. Ezért neveznék át a munkáltatói járulékot nyugdíjadóvá, és mondanák rá azt, hogy nem jár rá szolgálati idő, hiszen azt nem a biztosítási jogviszony alapján kell fizetni, hanem mindenki után fizetendő, jóllehet, abból finanszírozza az állam a szolidaritási alapú állami nyugdíjat. Viszont ez utóbbi körülmény az, ami miatt az egész nagy valószínűséggel bukásra van ítélve (bár megértem, hogy a minisztériumi szakértők nem tudtak ennél jobbat kiizzadni magukból, mert erre a koncepcióra nem is lehet). Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha valakinek a munkabére után olyan kifizetés történik, ami a felosztó-kirovó rendszerű állami nyugdíjat finanszírozza, akkor ő is része kell, hogy legyen a szolidaritási alapon működő állami nyugdíjrendszernek, még ha kisebb nyugdíjjogosultsággal is. A kormányt az tévesztheti meg, vagy teheti elbizakodottá, hogy speciális jövedelmek után máskor is létezett olyan egészségügyi hozzájárulás, ami után nem járt tb szolgáltatás, de azok bizony nem olyan jövedelmek voltak, amik után az egyik adózó szerzett jogosultságot, a másik meg nem, hanem speciális jövedelemtípusok (pl. osztalék), ami eleve nem képezhette tb járulék alapját. Jelen esetben viszont csupán egy meglévő járulékfajta átnevezéséről lenne szó, ami attól még tartalma szerint továbbra is járulékalapot képező jövedelem után teljesített szolidaritási jellegű tb hozzájárulás lenne, így nem gondolom, hogy meg lehetne tagadni vele kapcsolatban a nyugellátásra való jogosultság megszerzését. Hasonló szemléletű döntéseket ráadásul már hozott az AB pl. a társasági adókedvezmények ügyében, amikor kijelentette, hogy attól, mert a társaságok különadóját egy teljesen új és szeparált adótörvénybe foglalták, attól az még jellegét tekintve ugyanaz a társasági adó maradt, függetlenül az újracsomagolástól, tehát ugyanazokat az alapelveket is kellett érvényesíteni rá. Ennyit a részletes szakelemzéstől, láthatóan az egész jogi konstrukció meglehetősen ingatag lábakon áll.
Oszkó Péter
2010. november 25. csütörtök. at 10:05
Csaba, könyörgöm, nyugtass meg, hogy ezt az egyéni számlás maszlagot legalább Te és a hozzád hasonlóan felkészült emberek nem veszik be. Ugyan miféle egyéni számlán maradhatna meg az a pénz, amit a költségvetés betervezetten el kíván költeni jövőre és azután? A visszalépésekkel átadott pénz egyszerre két helyen nem lehet, ha pedig a költségvetés feléli azokra a célokra, amiket a miniszter maga sorolt fel részletesen, akkor semmiféle összeg nem marad az egyéni számlákon.
Létezik persze olyan állami rendszer, ahol ténylegesen tőkefedezeti logikával fenntartott egyéni számlákon tényleges pénz van. Valójában ez az ún. svéd modell, aminek viszont a velejárója, hogy az a pénzt megint csak kívül van a költségvetési konszolidáción, az állam tehát nem tudja költeni. Ha ilyen rendszerbe lehetne átvinni a magánpénztárakban összegyűlt megtakarításokat, akkor az nem csökkentené a hiányt, és a költségvetés egy fillért sem tudna felhasználni belőle sem jövőre, sem később. Ilyen egyéni számlarendszer tehát nyilvánvalóan nem lesz, mert ha ránézel akár csak a jövő évi költségvetésre, akkor könnyen láthatod, hogy az állami rendszerbe átvitt pénzekből a kormány mintegy 600 milliárdot már egy éven belül azonnal elkölt, s halottuk, hogy a fennmaradó részre is pontos tervek léteznek.
Persze én is csak találgatok, de ami ehelyett lehet, az inkább szemfényvesztés, azaz valamiféle virtuális egyéni számlarendszer, ahol a virtuális számlákon sosem lesz valós pénz, csak valamiféle virtuális egyenleg, egyfajta egyéni pontrendszer, amit majd a nyugdíjkorhatár elérésekor át lehet számolni tényleges havi nyugdíjra, és ki lehet kalkulálni belőle, hogy mindenkinek éppen annyi nyugdíj jár majd, amennyi az állami rendszerben egyébként most is járna, de majd rá lehet mondani, hogy ez az egyéni számlaegyenleg alapján alakul így, illetve a most is létező árvasági ellátásokra meg majd azt lehet mondani, hogy azzal öröklődik a virtuális számlaegyenleg is. Ez így viszont nem lesz más, mint újabb ügyes kommunikációs fogás. Kedvem lenne leírni akár azt is, hogy parasztvakítás, de inkább nem teszem, mert egyrészt nem szeretném megsérteni azokat, akiknek ez tetszik, másrészt abból is rögtön szalagcímet csinálnátok, aminek végképp nem örülnék.
De vegyük tudomásul, hogy a mostani átlépéssel az állam részére átadott pénzre keresztet vethetünk, mert azt a költségvetés bevallottan fel kívánja élni néhány év alatt és éppen, hogy nem teszi félre olyan célra, amire mi pénztártagként eddig gyűjtögettük, azaz a jövőbeni nyugdíjainkra. S igen csak kérdéses, hogy ehelyett az állam ugyan miből fogja tudni azt a lényegesen növekvő nyugdíjkiadást majd évtizedeken keresztül finanszírozni, ami abból fakad, hogy az átlépőknek az eddig tervezettnél lényegesen magasabb ellátást kell majd biztosítani. Mindez éppen ezért nem nyudgíjmentés, hanem nyugdíjveszélyeztetés.
http://oszkopeter.blog.vg.hu/2010/11/24/elsore-nem-sikerult/comment-page-1/#comments
Példa nélküli Európában, hogy a kormány saját polgárait azzal fenyegeti, hogy kiüti őket az állami nyugdíj rendszeréből - nyilatkozta a Bloombergnek Török Zoltán, a Raiffesien Bank elemzője. Ez valószínűleg elég már ahhoz, hogy azt mondhassuk, senki nem fog a magánnyugdíjpénztáránál maradni, ha józanul gondolkodik.
Németh Dávid, az ING elemzője egyszerűen úgy értékelte a tegnapi bejelentést a Bloombergnek, ez egy rémálom.
A BNP Paribas varsói elemzője, Michal Dybula szerint is az valószínű, hogy a többség visszatér az állami rendszerbe, a kormány ezzel a lépéssel lerombolja az eddigi nyugdíjreformot, és hosszú távon sem változik a felosztó-kirovó rendszer. Az elemző szerint a költségvetésen és az államadósság csökkentésén nyerhető előnyök illuzórikusak lesznek, mert a kormány által bevezetett válságadók megnövelik a kockázatát, hogy a beruházások elmaradnak, és a foglalkoztatásban sem jön el a fenntartható kilábalás.
A forintra gyakorolt kedvező hatások rövid életűek lehetnek - véli Tóth Gyula, az UniCredit Bank elemzője. Mintegy 800 millió forintos pénztári állomány jellemzően nem forint eszközökben van. Ezek kiváltása egy időre megerősíti a forintot, de később eladási lehetőségeket rejt.
A monetáris tanács tagjainak választásával kapcsolatos változás, és a tegnap bejelentett nyugdíjrendszer változtatás megkérdőjelezi a prudens gazdaságpolitikai elveket, amelyeket az IMF-mentőcsomag idején dolgozott ki az akkori kormány - véli Mai Doan, a Bank of America égisze alá tartozó Merrill Lynch londoni elemzője. Magyarország valószínűleg még erősebben kitett lesz a külföldi hangulatváltozásoknak, kiváltképp akkor, amikor az európai adósságválság még mindig nem megoldott probléma.
A Societe Generale elemzője szerint a mostani bejelentés is azt erősíti meg, hogy a kormány rövid-távú intézkedésekkel javítja a költségvetés egyenlegét, a várt szerkezeti reformok helyett.
A Guardian brit lap kolumnistája szerint itt az idő, hogy Brüsszel hallassa a hangját, ha Magyarországon az alkotmányosságet és a jogrendet veszélyeztető intézkedések történnek. A soron következő magyar EU-elnökség miatt ez Brüsszel számára kiemelt kérdés.
én már elgondolkodtam, hogy vállaljak-e harmadik gyereket, mivel ekkora cécó van a bölcsődei és ovodai elhelyezés ügyében. most a másodikkal lehetnék otthon ötéves koráig, ha korábban nem veszik fel állami intézménybe..itt kezdődik, hogy nincs hova tenned, fizetned kell hogy elhelyezhesd, pedig én szeretnék visszamenni dolgozni..hoppá. és még kedvem is volna, no meg a lovetta miatt is...no ha már itt kezdődik, akkor még nem is gondoltam a nyugdíjamra..hogy teszek félre. négy éve nem tudok komolyabban megtakarítani. ott vagyok. 2006 óta..nem tízévente van válság most már, hanem 10 évig tart a recovery. és aztán pár év ok, aztán kezdődik előlről az egész.
az számomra világos, hogy pénzügyileg ki vagyunk szolgáltatva mindenkinek, és ha puffogunk, akkor megfingatnak. ha nálunk mérnék fel a boldogságindexet a gdp helyett, akkor itt a kormány is sírna, ha lenne lelke.
A BNP-elemzéséből az is kiderül, hogy tekintettel a rossz demográfiai folyamatokra, valamint a kiszámíthatatlan adópolitika által is előidézett gyenge beruházási kilátásokra, egy negatív forgatókönyv megvalósulásának kockázata elsöprően nagy. A BNP Paribas szerint a nyugdíjrendszer változtatásaiból eredő rövid távú előnyök, köztük az államadósság és az államháztartási hiány csökkenése illuzórikusnak fognak bizonyulni, ha a magyar gazdaság továbbra is gyenge marad. A BNP szakértői úgy vélik, a nyugdíjrendszerben javasolt változtatások növelik a magyar hitelminősítői osztályzatok rontásának kockázatát is, mivel Magyarország strukturális költségvetési helyzete nem fog javulni, sőt közép- és hosszú távon romolhat is.
osztom, nem lennék otp tulajdonos (tudom getymó volt.. és az vagyok :D)
Gentle szerinted miért nem 0,1% nálunk a jegybanki?
Azért mert, ha mi lemennénk oda akkor a Ft úgy elgyengülne, infla úgy elszabadulna hogy kb a 1 milliárdért vennél egy kiló kenyeret délelőtt, délután meg kettőért. A kormánynak ezek a vaddisznó lépései , többek között a jegybankkal történő hadakozás, szerinted elősegítik a kamatcsökkentést?
Nyilván ha államadósságot csökkentünk ebből a pénzből akkor a kamatkiadásaink csökkennek. Viszont épp azon sírnak az elemzők, hogy nem látják, hogy lesz ez fenntartható, mert ez a pénz véges, és ha minden egyéb marad a régiben akkor 3-4 év múlva ugyanott vagyunk adósságban viszont a vagyont is feléltük.
mit jelent az, hogy kiszórnak? Azt, hogy visszafizetik nem? Ha ez az ország a lakosság felé lenne eladósodva, semmi gondunk nem volna, de az ország mindegyik pillére állam+cégek+emberek devizában vannak eladósodva. Ft-ot szerinted milyen hamar lehet agyonütni?
Elfelejted, hogy a deviza hitelesek problémái miatt halmozottan veszélyeztetve van az ország, ezért kevésbé nagy pofával kellene léteznünk sztm. Kiadási oldalt továbbra is csak növelik, semmi vágásról nem tudok. Matolcsy fn-nek nyilatkozta, hogy garantálják jövő év elején a bér növekedést illetve kipótolják a bukott mnyps pénztártagok pénzét. Kérdem Én, miből?
Anti, mnb csökkenthetne kamatot, de nem tud deviza hitel miatt. Ollóban vagyunk. Ha borulnak devizások az kellemetlen kis történet lenne, de jobb egy államcsődnél.
Nem tudom, elsülhet ez jól is, de nekem megrendült a bizalmam sok apró dolog miatt.
Herceg ( és ez válasz kelvinnek is ):
Igen, de hogy használják adósságcsökkentésre? Úgy hogy kiszórnak egy csomó állampapírt, amik után évente nem kell fizetni a horror kamatokat a büdzsének. Azért ne haragudj, de van némi különbség a között a gyakorlat között, amit danceman vajazott le, vagy amit Viktorék csinálnak.
Ki állítja ma azt, hogy milyen frankó üzlet ma Magyarországnak állampapírolni? Akkor amikor a világon csak kevés helyen van ekkora kamat, mint nálunk? Ki fizeti az óriási kamatkülönbözetet meg? Hát a magyar büdzsé. Óriási az a spread, ami a világ és mi közöttünk van. Még EU-ban is.
Nálunk 5,25%, EU-ban: 1%, Japán: 0,1%, USA: 0,25%, britek: 0,5%
Szerinted miért tartják sokkal alacsonyabban régiós társaink, a csehek, lengyelek, szlovákok a kamatokat: cseh: 0,75%, , lengyelek: 3,5%, szlovákok: 1,75%
Mert hülyék lennének egy vagon pénzt fizetni a saját nemzeti büdzséikből erre.
Tehát érdekünk, egyrészt, hogy lecsökkentse az MNB az alapkamatot, másrészt hogy minél kevesebbet költsön a büdzsé kamatkiadásokra. Hogy tudjuk ezt máshogy elérni, ha nem úgy, hogy csökkentjük az állampapírállományt?
