Nemzeti kormány ?
A jobbikon kívül a parlamenti pártok nem kívánják a cigánykérdést megoldani, a Regnum Marianum templomot újjáépíteni, a Magyar Hiszekegyet kifüggeszteni és a kommunista bűnösöket elszámoltatni.
Az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának ülésén a kormánypárti, szocialista valamint lmp-s képviselők leszavazták a cigány-magyar együttélés kérdéseit vizsgáló eseti bizottság létrehozásáról, a Regnum Marianum templom újjáépítéséről és a Magyar Hiszekegy iskolákba kifüggesztéséről beterjesztett jobbikos javaslatokat.
Ugyanígy járt a párt az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságban a lusztrációs, azaz a korábbi állampárt funkcionáriusait a közéletből kizáró javaslatával.
A Jobbik a cigánybűnözést és a hazai cigányság helyzetét feltérképező cigány-magyar együttélés kérdéseit vizsgáló eseti bizottság felállítását kezdeményezte, mondván, ha már az Országyűlésben folyamatosan elkenik ezt a problémát legalább egy bizottság munkájának segítségével, tárják fel a lassan tarthatatlan együttélhetetlenség problémakörét.
A Fidesz, az MSZP és az LMP képviselői sem támogatták az indítványt az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságában nem támogatták, a szokásos lózungokra hivatkozva, valamint kijelentették Balog Zoltán a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárként, valamint hivatala is ebben a tárgykörben munkálkodik. Emellett Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is, ezekben az ügyekben tevékenykedik.
Hegedűs Tamás és Mirkócszki Ádám jobbikos képviselők beterjesztetett indítványáról, Hegedűs Tamás a párt frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján elmondta, pártjuk szeretett volna tisztán látni, a cigánykérdés ügyében, ám a ez a korábbi beterjesztéseikhez hasonlóan ismét meghiúsult, azaz a Jobbikon kívül a parlamenti pártok nem kívánnak ezzel a társadalmat is foglalkoztató problémával szembesülni.
Szintén leszavazta a bizottság a Budapest városligeti Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya, közismert nevén Regnum Marianum) templom újjáépítéséről szóló, Hegedűs Tamás és Staudt Gábor beterjesztette határozati javaslatot.
A képviselők indoklása az volt, hogy ezzel a döntéssel beavatkoznának az egyház belügyeibe. A Sztálin születésnapján 1951-ben leromboltatott templom újjáépítése szintén több szinten felmerült már társadalmi igényként, ám a radikális párton kívül ezt nem tartotta fontosnak a többi parlamenti erő.
A legmegdöbbentőbb mégis a „Magyar Hiszekegy" közoktatási intézményekben történő kifüggesztésével kapcsolatos javaslat elutasítása volt. Pörzse Sándor a Jobbik képviselője terjesztette be az indítványt. A bizottság ülésén Lendvai Ildikó szocialista bizottsági tag arra hivatkozott, hogy a nem hívőket zavarná ez a kifüggesztés, ehhez a felvetéshez csatlakozott Szabó Tímea az LMP képviselője, aki a vallásszabadság megsértésének tartaná a Magyar Hiszekegy kifüggesztését, a hiszek egy Istenben kezdősor miatt.
Gaudi Nagy Tamás a Jobbik képviselője erre reagálva közölte, ennyi erővel a Fidesz, az MSZP és az LMP kezdeményezhetné, hogy Himnusz szövegét is vegyék le a falakról, mert abban az a sor szerepel Isten áldd meg a magyart.
Lukács Tamás az ügyben tartózkodott a szavazásnál, ám jelezte semmilyen törvény nem tiltja a Magyar Hiszekegy megjelenítését. Ám összességében nem támogatta a javaslatot.
Pörzse Sándor ezt felállt majd, „Szégyeljék magukat!” kijelentése után elhagyat a bizottság ülését, akárcsak Gaudi Nagy Tamás valamint az ülésen beterjesztőként, vendégként jelen lévő Hegedűs Tamás.
Hegedűs Tamással közösen tartott sajtótájékoztatót Szilágyi György a Jobbik országgyűlési képviselője. Beszámolt arról, hogy a kormánypártok saját szavazóik akaratára sem voltak tekintettel, amikor nem támogatták azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely eltiltotta volna a közélettől az 1990. májusát megelőzően állami és pártvezetőként tevékenykedő politikusokat. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságban a kormánypárti politikusok tartózkodtak, a szocialisták és az lmp-sek pedig nemmel szavaztak a Jobbik javaslatára. Az úgynevezett lusztrációs törvény ugyanis az elszámoltatás egyik eszköze lehetett volna.
A bizottságban azzal indokolták az elutasítást, hogy nem személyekre kell törvényeket alkotni. A Jobbikon kívüli pártok ezzel is bizonyították nincs bennük akarat a múlt bűnöseiknek elszámoltatására.
barikad.hu
