garázdálkodtok itten...:)

bazzz ezt a szar piacot, nem indítottam el a kereskedési rendszert, de nem is fogom...

hmm..érdekes..

Adat viszont zöld lett..vagyis a vártnál jobb.

na erre vajon mi lesz. tépik ?

1210 2010.08.30 15:03 big-ebuy (VIP) Re: IMF Címzett: @Zabás

Országcsődök lesznek, a kérdés, hogy hogyan?

2010.08.30 14:58

Az egyes országok államadósságának mérésére használt államadósság-ráta adekvátságát vitatja a Morgan Stanley, vagyis a GDP-hez mért államadósság meghatározását. Az egyik legnagyobb probléma, hogy az államadósság-ráta a múltba tekint, ezen kívül megfelelőbb, esetenként kevésbé riasztó volna az adósságot az államháztartás bevételeihez mérni.

hirdetés

Ha a mostani, rendkívül magas államadósság-rátákat nézzük láthatjuk, a történet nem egyedi. Az országok eladósodottsága nagy megrázkódtatások (pl.: háború) esetén jellemzően felduzzad. Megvizsgálva például az Egyesült Államokat és Egyesült Királyságot, a második világháborút követően előbbi államadóssága a GDP 110%-ára nőtt, utóbbié 250%-ra. Ráadásul mióta létezik a fogalom az Egyesült Királyságságban (1693. óta) az államadósság-ráta átlagosan 100% körül mozgott. Ezen időszak alatt mégsem következett csőd az országra egyszer sem. Franciaországban (ahol 1789. óta létezik a nemzeti adósság fogalma) pedig 280% az átlag, és az ország csak egyszer ment csődbe, 1797-ben.

Ezen ismeretek alapján nem is kellene aggódnunk az európai adósságválság miatt? A Morgan Stanley figyelmeztet: a múlt tapasztalataiból nem nyerhetünk megfelelő biztosítékot a jövőre, pláne nem a mostani helyzetben.

A négy ok, amiért az államadósság/GDP nem megfelelő:

Bruttó vs. nettó adósság: Az államadósság/GDP, vagyis az államadósság-ráta a bruttó eladósodás mérőszáma. Ezért ez a mutató túlbecsüli az állam nettó pénzügyi kötelezettségeit. Kevésbé riasztó képet ad a nettó adósság, az Egyesült Királyság esetében ez a GDP 17%-a. Jó hír, de ezt se becsüljük túl.

Kimaradó kötelezettségek: Az államadósság-rátába nem tartozik bele minden, ami egy állam adóssága lehet. Visszatérve az Egyesült Királyság példájára, a közszférában a függő nyugdíjkifizetések a GDP 58%-át teszik ki, és ezt az államadósság-ráta nem tartalmazza. A ráta általában nem tartalmazza az esetleges kötelezettségeket sem.

Nem a GDP, hanem a bevétel számít: Attól függetlenül, hogy mekkora egy állam tartozása, a lényeges az, hogy ezt mihez mérjük, vagyis mi a forrása a finanszírozásnak. Ahelyett, hogy a GDP-hez mérnénk az adósságot, inkább az államháztartási bevételekhez kellene, véli a Morgan Stanley. Még pontosabb képet kapunk a fizetőképességről, ha az összehasonlítást az elérhető maximális bevételekhez végezzük el. A lenti táblázatban kitűnik, mennyire más mértéket képvisel így pl. az USA államadóssága.

Az államadósság-ráta a múltba néz: A fő probléma ezzel a mutatóval, hogy a múltat tükrözi, a múltban keletkezett adósságokat követi le. A mostani válság nyomán keletkezett eladósodás főleg abban tér el a korábbitól, például a második világháború utáni esettől, hogy akkor, az ötvenes években a háborús időkben keletkezett magas deficit nyomta fel az államok adósságát, a háború után viszont a kormányok többé nem produkáltak magas deficitet.

A jelenlegi helyzet jellemzője viszont, hogy a strukturális deficit nőtt meg, a mostani adósságszinthez további adósságok rakódnak le évről évre, ameddig a kormányok radikális változtatást nem hajtanak végre a gazdaságpolitikán keresztül.

A kormányzati munka "nettó értéke"

A kiinduló államadósságra rászámítva a strukturális deficitet, illetve demográfiai, gazdasági előrejelzésekkel (grafikonon időköltség) kalkulálva rögtön kirajzolódik, miért lehetünk pesszimisták Görögország vagy Írország jövőjével kapcsolatban. Pontos összegek nélkül, a rendkívül magas adósságok, és az országok sorrendje is beszédes. Az időköltség, vagyis a várható demográfiai, gazdasági folyamatok rendkívül felnyomhatják az eladósodottságot; ezen számítások ugyanakkor nem tudnak számítani a jövőben végrehajtásra kerülő, például egészség- és nyugdíjreformokkal. A Morgan Stanley szerint két dologra következtethetünk: az adósságválság nem európai jelenség, hanem globális, és még messze van a vége.

EZT BETETTEM MÁ..HÍRBONTÓBA

mindjárt adat:)

Itt a cikk..ezt nézzétek :

http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=456756&place=cikk_toplista

Csak annak, akinek nincs csákánya. :)

áh golyószoró,ekkora indulatokat pisztollyal már nemlehet kifejezni,ekkora szopásokra:)

mostanában a pisztoly a menő :)

buldózerrel inkább:)

Akkor is megérdemelné néhány pénzintézet, hogy csákánnyal kopogtasson náluk néhány "elégedett" ügyfél. :)

Bár nem tőlem kérdezted de ennyit tudok:

Az már KHR, de én úgy tudom, hogy bemész bármelyik bankba (jobb ha a sajátodba) és évente egyszer ingyen le kérheted és azt még a banki ügyintéző sem látja, mert zárt borítékba kapod meg.

köszi

sajátodat bármikor.

un BAR tudakozvány kell kikérni a bankban. Anno emlékeim szerint lakosságnak egyszeri alkalommal ingyenes. (Vagy esetleg 5000 Ft. Bankja válogatja....)

ha már OFF a téma és te bankban dolgozol, szeretnék kérdezni tőled valami:

barlistát hogyan lehet megnézni, hogy rajta van e az ember és, hogy mivel került fel rá?

sajnos nem. Mert bár a bázis a chf libor, (de ez jó minőségű adósok számára) ezt módosítja a cds felár ....

Ha még foltoznának... de legtöbbször csak elmondják inkább 10x, hogy nincs is ott semmilyen repedés...

:((

Akkor az cirka 30% emelkedés nálad, közben a bank mennyivel kapja olcsóbban a frankot?

Nálam több az emelkedés, mert még 4,75 körül vettem fel, a mai 7,25-7,5%-kal szemben.

Off-ot befejeztem.

igen. A feltételei horrorosztikusak....

Önmagában csökkentheti az eredményt 10-15 %-al változatlan feltételek mellett...

Az akkor már a Bazel III lesz? Már így is nagyon nehéz követni őket....