A későbbiekben amerikai fogság....
ahonnan hazatér....
de itthoni további sorsáról nem találni semmit,mi történt vele a komcsik keze között?
meghurcolták?segédmunkás lett?stb stb?
nem találtam róla semmit a háborútól egészen a gengszterváltás utánig....
1998-ban részt vett a gyimesközéploki vetrántalálkozón.....ahol is a még élő idős résztvevőkkel,remek fotók készültek......ezekből be is tett - A halálraitélt zászlóalj cimű könyvébe(1999)
2004-ben hunyt el.
Élete [szerkesztés]
1938-ban Székesfehérváron érettségizett. 18 éves, korengedéllyel vonult be az 1. budapesti gyalogezredhez. 1940-ben felvették a Ludovika Akadémiára, ahol 1942-ben hadnaggyá avatták.
1944. szeptember 23-án a szovjet hadsereg, az átállt román haderővel két helyen is átlépte a trianoni magyar határt. A magyar 2. hadsereg rövid, elkeseredett csatákban vereséget szenvedett. Ugyanakkor azonban a Csíki-havasokban, a Gyimesi-szorosban és környékén még tartotta magát és védte az ősi határt a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport, Sebő Ödön főhadnagy parancsnoksága alatt. Hősiesen és olyan sikeresen harcolt, hogy a szovjet parancsnokság nagy erőket sejtett Gyimesbükk környékén.
Az ezeréves határnak ezt a szakaszát Sebő Ödön mihályszállási és gyimesbükki őrse próbálta megvédeni a rázúduló, aránytalanul nagyméretű szovjet túlerővel szemben. A gyimesi harcok három hétig tartottak. A Keleti-Kárpátok átjáróiban már mindenhol betörtek a szovjet csapatok, de Gyimes még mindig tartotta magát.
A Gyimesi-szorosból való kitörés után Sebő Ödön a 22. gyalog tábori pótezred zászlóaljának parancsnokaként a rábízott katonákat továbbvezette a Székelyföldön, Felvidéken, Csehország át Németországig, állandó harcban, „halálra ítélt zászlóaljként".
Fia Sebő Ferenc építészmérnök, énekes, zenész, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetője.
na ezt meg én maki,jól kihagytam....
nem néztem...
jövőhét szerda 22.20 perckor Duna TV:
Magyarok és az első világháború cimű dok film következő része....
Gulyás János-Gulyás istván rendezésében összeállitásában készült (1984-1997)
Régi elsővh-s katonák,tisztek szólalnak meg a filmben 1984,1986-ban felvett anyagon.
Beszámoló a most megrendezett konferenciáról.
http://mandiner.blog.hu/2010/05/10/egyhazuldozes_es_behodolas_a_kommunista_diktaturaban
http://premier.mtv.hu/Rovatok/Magyarorszagtortenete.aspx
Többek közt ez is.
Magyarország története 34. rész: A háború vége és a forradalmak
Nem ismerem a munkáit, a magyar őstörténetet hanyagoltam az utóbbi időkben, pedig régebben eléggé belemásztam: kettős honfoglalás, Morva állam stb.
Bár ahogy az életrajzát nézem látásból biztos ismerem Szegedről...
Megoldásokkal - :o)
http://www.fn.hu/belfold/20100505/tortenelemerettsegi_megoldasai/
úgy van...ő volt:)))
Türk Attiláról,milyen véleménnyel vagy?
Gondolom Szakály Sándor volt, nekem megvan a könyve: A magyar katonai felsővezetés 1938-1945. ill. régebbi kiadása: A magyar katonai elit 1938-1945.
Kedvelem, nagyon sokat tud a korszakról, ráadásul igen elfogulatlan, a Duna tv-n rendszeresen feltűnik II.vh-s műsorokban...
az komoly,köszönöm:)
nem oly régen,talán másfél évvel ezelőtt Kiskunhalason tartott előadást a közösségek házában egy történész...nem jut eszembe a neve hirtelen...
ugyanilyen mélységig levesézte a második Vh. vezérkar,tisztikarát...nagyon aprólékosan...sőt sokukat megkeresett még életükben....remek munka volt....
Akkor ajánlom Bona Gábor könyveit: Tábornokok és törzstisztek..., Századosok..., Hadnagyok az 1848-49-es szabadságharcban, egy kis ajánló:
Századosok az 1848-49. évi szabadságharcban két kötete.... mely a szabadságharc 2800 századosának életrajzát tartalmazza, a ... kötetekből megtudhatjuk, kik alkották az 1848-49-es honvédsereg századparancsnoki karát, milyen társadalmi rétegből származtak és milyen volt e tiszti csoport nemzetiségi, vallási, életkori összetétele, valamint azt is, hogy a harcok után mi történt velük...
talán a legdurvább..eget-poklot megjárt életrajz ennek az embernek jutott....
jó ez az anyag,mert engem az egyéni sorsok mindig jobban érdekeltek...
Késmárki József: (?1854. Izmir) Tüzérhadnagy. Damaszkuszban török szolgálatban áll. Néhány
társával ott sörgyárat is alapít. Ezermester természetű: jártas az asztalos, esztergályos, kovács,
lakatos, szíjgyártó szakmákban, sőt még az irodalomban is. Eltűnik egy rövid időre, majd
Bejrútban bukkan fel, ahol dervisekkel él együtt. Hasisszenvedélye miatt eladatja sörgyárát.
Pénze elfogyván bevándorolja Kisázsiát. 1854-ben földműves (?) Ázsiában. Izmirben hal éhen,
még ugyanebben az évben.
igen őt tudtam,hogy sokra tartották,igaz nem ilyen részletekekig:)
A Ferenc csatorna sok szép nyári emléket idéz :)) Még szobra is van Baján a Sugovica és a Duna összefolyásánál...
Talán Kmety vitte a legtöbbre a törököknél, ha minden igaz még ma is áll a szobra Isztambulban...
ezt nem is gondoltam,hogy ő is ott volt:)))
Baján suli nevét is viseli....
Türr István: (1825. aug. 11. Baja1908. máj. 3. Budapest) 1848-ban káplár az 52. Ferenc Károly
gyalogezredben, egy évvel később hadnagy Lombardiában. Az elsők között áll át Piemont
oldalára harminckilenc katonájával, majd később még negyvenhárman csatlakoznak hozzá.
Ebből alakul meg az első olaszországi magyar légió. A fegyverszünet után csapatát gyalog
Svájcon át Badenba vezeti, ahol részt vesznek a forradalmi eseményekben. Ezt követően
továbbra is gyalog Párizsba, majd Strassbourgon át Torinóba menetel. Az 1853. évi milánói
felkelés előkészítésében tanúsított tevékenysége miatt ismét felhívja magára Bécs figyelmét. A
krími háborúban angol alattvalóként szolgál ezredesi rangban. 1855. nov. 1. egykori tiszttársai
Bukarestben lefogják, majd Brassóba hurcolják és haditörvényszék elé állítják. Halálra ítélik,
de Viktória angol királynő nyomására ezt örökös száműzetésre változtatják és Korfu szigetére
szállítják. Szerepet vállal a cserkesz háborúban is. Olasz tábornok Garibaldi alatt, részt vesz az
első szicíliai partraszállásban, Palermo bevételénél és a volturnoi csatában. 1867-ben hazatér, és a
Földmívelésügyi Minisztérium vízügyi osztályán főmérnök. Az ő elgondolását követve épül meg
1870-ben a Dunát és a Tiszát összekötő Ferenc-csatorna, valamint 18711875 között a sztapár-
újvidéki Ferenc József-csatorna. 1876-ban részt vesz a Panama-csatorna útvonalának kitűzésére
szervezett expedícióban. Nevéhez fűződik a korinthoszi-csatorna megépítésének a terve is.274
Nincs mit, töriről bármikor bármennyit... :)) Addig sem idegelem magam a tőzsdével, ma rám is fér egy kis kitekintés...
Köszönöm:))
