http://hvg.hu/Tudomany/20091121_tudomany_kutatas_miert_gyulolunk.aspx
Fasizmus meg nácizmus ezeket a szövegeket ma használni hülyeség aki mondja azt se tudja mi az , én se tudom, de más se... Viszont van a világon kirekesztés, idegen gyűlölet stb.. De ez meg egy érdekes dolog, mert ez meg teljesen természetes. A világon minden állat védi a territoriumát, erőaszakkal ha kell öléssel is, év-száz-milliók óta. Ez van az ember génjeiben, ez az evolúció parancsa. A him oroszlán miután legyőzi a másik him oroszlánt nem csak öt öli meg hanem a kölykeit is. Geaci ? Talán az de ez az evolucio parancsa....
A paradoxon az, hogy ha materialisták vagyunk akkor az evolucio a fő parancs, értékek moralitás erkölcs mind relativizálódnak, és csak mindaddig értelmesek amig az úgynevezett evolúciósan stabil stratégiát (a mémeknél volt szó róla) szolgálják (nevezzük sznob módra a társadalmi együttélés szabályainak) azaz a túlélést hiszen kis területen ennyi ember csak ezen szabályok betartásával tudd megélni, életben maradni úgy-ahogy, Abban a pillanatban ahogy ez (a társadalmi együttélés szabályainak konszenzusa vmi külső v belső ok miatt) megbomlik, darabjaira hullik az egész rendszer ( a morál az erkölcs a humanizmus) és x@rt se ér és számít már mindenki kitépi a maga részét (amrennyit tud és amihez hozzáfér ) és probál megpucolni vele, lásd nemrégiben Kathrina hurrikánnál történtek. Mi lehet erősebb az evoluciós parancsnál csakis Isten (már ha van), mert Ő ugye élet halál ura, így felülírja az evolució parancsát, tehát itt jön be az a paradoxon h a vallástalanítással megszünt a humanizmus mindenhatósága és létalapja...akármennyire is fáj ez van, vallás nélkül blab bla szöveg az egész, és egy kataklizmában annyit is ér majd, semmit. az egyének persze őrizhetik magukban ezeket az értékeket akár be is tarthatják, de rendszer azaz közösségi szinten (pl. város) garantáltan nem fog müködni és hatni, lásd megint csak kathrina hurrikán történet...egy illúzióval ujra kevesebb...már feltéve h materialisták vagyunk és nincs Isten....
Blue - Fly By
Imádom :) !
I'm Sorry...(A Princess TuTu AMV)
Because You Loved Me - Princess Tutu
egy szenzációs, igazi border line zene, megérdemelné h ujrapakolják egy feldolgozásban....majd ha lesz időm és más nem, megcsinálom én :)
Sziámi - 100 bolha
ez tényleg jóóóóó vvóóóóóóóót, főleg ha bepuszilt az ember pár felest előtte :))
.
Children of Distance - Beforratlan sebek
lagzis zene :D
TUTTI FRUTTI DUO - Mulatós
Barta Zsolti és Takács Afrodité , sztem nagyon jók én imádom Őket !
Tereskova - Nagykabát
meg még:
Regina Spektor - Fidelity
kis lazulásként pedig :
Michael Mind - Baker Street
Egy kis elmélet.
Az a kérdés merülhet fel a tőzsdén bóklászva, spekizve, hogy a befektetéseknél portfolióknál és egyéb pénzügyi instrumentumoknál miért használják a hozam szórását és a várható értékét, a befektetés,a portfólió, az instrumentum jellemzésére, teljesítmények mérésére. Mit mutatnak ezek az értékek ?
A tapasztalatok és elvégzett nagyszámú kísérlet alapján, azt találták, hogy a befektetői döntések nem a vagyon maximalizálást azaz a befektetéssel elérhető haszon várható értékét, hanem inkább a várható hasznosságot igyekeznek maximalizálmi.
A pénzérték azaz a pénz vagyon és a hasznosságérték között a vagyon csökkenő határhasznosságot tükröző úgynevezett Neumann-Morgenstern- hasznosságfüggvény adja meg a kapcsolatot. Ez tapasztalati görbe egyénileg azaz személyenként van felvéve tehát ilyen értelemben nem vitatható. Ezek a függvények egyénenként eltérőek, viszont általánosságban csökkenő értéket mutatnak azaz egyre nagyobb vagyon hasznossága relatíve egyre kisebb. Az emberi döntések mögött meghúzódó ilyen jellegű kapcsolatot a tapasztalat alapján általánosan érvényes hipotézisként tekinthetjük. Ez a hasznosság szemlélet magyarázza a kockázatkerülés jelenségét is.
Egy kockázatos befektetés kockázatmentes egyenértékese, az a biztos összeg, mely hasznossága megegyezik a kockázatos befektetés várható hasznosságával. Ez azt jelenti, hogy kockázat alatt a várható értéktől való eltérést, ingadozást értjük.
Az ingadozást pedig a legjobban a befektetés hozama eloszlásának a szórásával jellemezhetjük. Általános tapasztalat !!!!, hogy a következetesen kockázatkerülő racionális döntéshozó nem fektet pénzt „dupla vagy semmi” jellegű befektetésbe; a „dupla vagy semmi” játékhoz képest, a befektetés várható értékét növelnünk kell egy olyan szintre melytől kezdve döntéshozónk már befektetné pénzét. Egy befektetés pozitív várható értéke szükséges, de nem elégséges feltétel a befektetés vagy játék elfogadásához a befektető/játékos részéről. Amennyiben növekszik egy befektetés lehetséges állapotainak ingadozása (szórása), úgy egyre nagyobb várható értékkel lehet csak rábírni a kockázatkerülő, racionális döntéshozót a befektetésre. Innen jön az hogy a nagyobb ingadozásért nagyobb hozamot várunk el.
A pénzügyi várakozásainknál keverednek az objektív (ami valamilyen statisztika alapján mérhető kiszámolható pl. pénzfeldobás) és szubjektív valószínűségek (ez valamilyen jövőbeli várakozást jelöl amiről semmit nem tudunk pl. időjárás fél év múlva), ez utóbbi várakozásokat mégis valószínűségi változó formában szokás bemutatni a kezelhetőség érdekében. Áthidaló megoldásként szubjektív elemekkel egészítjük ki objektív ismereteinket, hiszen a jövőbe senki nem lát. Lényegében tehát kockázatos helyzetként modellezünk, egyébként bizonytalan (azaz pl. jövőbeli) helyzeteket.
A pénzügyi jelenségekre, várakozásokra általában jól illeszthetők a normális eloszlások, ez is tapasztalati érték illetve eloszlások keverésénél elméletileg is levezethető hogy tart a normális eloszláshoz, továbbá a határeloszlási tételek miatt is amelyik dszintén a normális eloszláshoz konvergálást fogalmazzák meg, a normális eloszlás kitüntetett szerepű nem ex-has választották ki mert láttak már harangot a templomben és nagyon beleszerettek (harang görbe a normális v. Gauss eloszlás):). A pénzügyi elméletek a modellezéskor legtöbbször racionális befektetőket tételeznek fel, azaz olyanokat, akik a kockázatkerülést követik és ez azt jelenti hogy ha ábrázoljuk a befektetés hozama várható értékét – szórását egy koordináta rendszer síkjában, következetesen, az adott helyzetben elérhető az ö hasznossági görbéjük szerinti legmagasabb hasznosság szint alapján hajlandók a befektetést eszközölni
Ugyanakkor az is tapasztalati érték hogy nem lehet olyan kockázatos befektetést ajánlani, amelybe az emberek nem vágnának bele, csak megfelelő várható hozamot kell ajánlani.
Így jön be tehát a racionális kockázatkerülő befektetőknél a befektetés hozamának, várható érték és a hozam szórás vizsgálata. Ugye tehát itt nem a Mari nénikről van szó és nem is daytrade spekikről, hanem relative hosszab távú befektetésekről. Viszont spekizésnél is jó tudni hogy a nagyobb alapok private equity cégek milyen elvek alapján fektetik be a pénzüket, vásárolnak be egy egy nagyobb cégbe.
