Lesznek itt gondok és nem is kevés:
Afrika robban, és ez ugyan új divathullámokat - lásd afrobeat - és öntudatot, büszkeséget is hoz, nem látni, hogy lesz képes a kontinens megbirkózni a népességnövekedéssel, honnan lesz munkája fiatalok százmillióinak. Többek szerint ez a legnagyobb globális kihívás, rögtön a klímaváltozás után.
Mi történik? A legtöbb afrikai ország továbbra is a demográfiai átmenetét éli, a születésszám más régiókhoz képest kiemelkedően magas. A népességszaporulattal azonban nem tart lépést a gazdasági fejlődés. A fiatalok munkanélkülisége az egekben van, ami a migrációnak és a terrorizmus támogatásának is táptalaja.
Számokban: Afrika népessége a mai 1,5 milliárdról 2050-re 2,5 milliárdra nő az előrejelzések szerint. Egy sor ország népessége megduplázódik negyed évszázad alatt, Nigéria 370 milliós lakossággal a világ harmadik legnagyobbja lesz, de Kongó és Etiópia is 200 millió fölé kerül.
- Ma a világ népességének 18%-a él Afrikában, 2050-re azonban már minden 4. ember afrikai lesz a világon, és öt gyermekből kettő a kontinensre születik.
- Nigerben még mindig hét gyereke születik átlagosan egy nőnek, ami a legmagasabb a világon;
- Az afrikai születésszám duplája a világátlagnak, a medián életkor mindössze 19 év. Összehasonlításul: az előregedett Japánban 48.
Miért probléma? A nagyszámú fiatalt nem képes felszívni a gazdaság. A Világbank adatai szerint minden hónapban egymillió afrikai lép be a munkaerőpiacra, de csak minden negyediknek lesz hivatalos állása.
- A fiatalkori munkanélküliség 35 százalékos, de Dél-Afrikában például 61 százalék - derül ki a New York Times afrikai fiatalok helyzetével foglalkozó riportsorozatából.
- Tíz afrikaiból négynek nincs árama, Afrika a globális kereskedelem alig három százalékát nyújtja.
Következmények: bár már Afrikában is leérettségizik a fiatalok 44 százaléka, többségüknek legfeljebb kétkezi munkára van esélye. Nigériában pedig a lakosság kétharmada napi két dollárnál kevesebből él.
- Sokan jobb híján kivándorolnak, ezt Nigériában s joruba szlengben “yapa”-nak hívják, ami nagyjából az elhúzásnak felel meg.
- Európába 2010 óta bő egymillióan jöttek a szubszaharai régióból, de ennél jóval többen mennek más afrikai országok nagyvárosaiba.
- A diaszpóra hazautalásai a becslések szerint évi kb. százmilliárd dollárt tesznek ki, ezzel ők Afrika legnagyobb finanszírozói. Ez a nagyságrend háromszor akkora, mint amennyi a különféle segélyekből összesen bejön.
Igen, de: a munkanélküliség elől a válságrégiókban sokan szélsőséges milíciákba verődnek, az ideológiai vonzerőnél gyakran fontosabb szempont a havi fizetés. A Száhel egyaránt világelső a születésszámban és a szélsőséges erőszakban.
