Bennem az akadt meg, hogy 10 éve lejátszódott ugyanez Erőss Zsolt-tal.
Most megint itt van egy magyar, aki egyedül elindul, aztán ott áll nyolcezer méter magasan tanácstalanul és agyi ödémától pislogva a végső akadály előtt, hogy most ő túléljen és visszaforduljon = elbukja a szponzori pénzeket meg az egész szuper víziót vagy beáldozza magát, mint képzelt hős és elinduljon tétova mozdulatokkal a végtelenbe?
Közben a többi külföldi mászó meg nincs egyedül és visszafordul időben - mint ahogy most is jöttek szembe arab mászók, akik a segítőjükkel időben visszafordultak, mert meg tudták hozni a helyes döntést.
Nem-nem! A magyar embernek a szponzori pénzek fontosabbak!
Egyébként ki emlékszik még arra, amikor a K2-t sikeresen megmászta?
Egy nyúlfarknyi hír volt az újságokban.
