Oldalunkon a felhasználói élmény javítása és egyes szolgáltatások elérhetővé tétele érdekében
HTTP cookie-kat (sütiket) használunk.
További információk
tetszenek ezek a diplomata kiutasítások. Mindenki tudja MINDEN diplomáciai testület célja a hírszerzés a kémkedés az információk gyűjtése és ehhez beszerveznek embereket. Ha ott vannak az orosz diplomaták kéznél, akkor egyszerűbb a háttér megbeszéléseket titkos találkozásokat szervezni. Mert hát kellene ezek, hiszen olajra gázra szükség van, lehet verni melleket meg vitézkedni de most egyedüliként az orosz olaj és gáz ad életet. Korábban tán fidesz 1.0 is sokszor jelezte diverzifikálni kéne az energiahordozók beszerzését, senki nem moccant.
láttam olyan felvételt ahol látszólag fegyverekkel egy-két aknával lőtték az embereket, volt valami ijedelem de a szélén békésen bringáztak sétáltak emberek, nekem nem volt életszerű. Ukránok jól használják a médiát. Egyre magasabbra kerül az ingerküszöb, egyre nagyobbat kell durrantani. Elején elég volt pár szétlőtt ház meg vonuló tankok, ez már karcsú.
Igen, oroszok kérték az ensz kivizsgálást. Régen bármi megtörténhetett ma már mindenhol telefonok, akár élő műsorokat is lehet azonnal feltölteni. Most úgy láttam oroszok próbálnak sebészi pontossággal dolgozni. De hát mindig ott van az emberi tényező. Rokonokat mindig meséltettem a háborúról, oroszokról azt mondták buták voltak szerették a gyerekeket sokszor adtak nekik ezt azt. De simán kidobálták nagymamám szekrényéből a cuccot és kint az udvaron fürödtek benne. A kakukkos órát szétlőtték "partizán" felkiáltással. Mondta nagymamámnak főzzön kukorit, mondta neki nincs, elfogyott minden, elment hozott, nagymamámnak meg kellett főznie. Ha valaki erőszakoskodott nőkkel akkor sorbaállították őket és ott fejbelőtték. Ezt németekről is hallottam, azonnal kivégezték aki valami súlyosat csinált. nagyapámat el akarták vinni málenkij robotra, sirtak a gyerekek akkor látták sok a "klapcsi" elengedték. Egyszer még is elvitték akkor 1nap múlva megszökött. A németek távolságtartóbbak voltak, nem nagyon haverkodtak.
Az oroszok lelőtték őket, az ukránok meg odavonszolták és beállították a hullákat, hogy jól lehessen fotózni őket.
Korábban már keringett egy videó arról, ahogy Kijev külvárosában néhány ukrán egy benzinkút felé autózik vásárlási céllal.
Egy zajvédő fal mögött ott ásta be magát egy orosz tank és az egyik ijedt civilt simán lelőtték, amikor ijedtében kiugrott az autóból és feltette a kezét.
Érdekes volt, mert három autó hajott egymás után, az első is megijedt, de nem állt meg, csak megfordult és eliramodott arra, amerről jött,
Az látszólag megúszta.
Tehát az oroszokból akár csak unalomból kinézek egy ilyet.
Nem mondom, hogy nem nézném ki az oroszokból, hogy mészárlást végeznek a lakossággal - hiszen anno az én civil dédapámat is hátulról lőtték le anno, a másikat meg annyira összeverték, amikor a dédanyámat védte hogy belehalt egy évre rá...
De azért nem veszek rá mérget, hogy valóban ők voltak. Amikor először megláttam a képeket, azt gondoltam, hogy minden olyan tökéletesen be van állítva, mintha filmesek végeztek volna profi munkát. Ráadásul mi értelme lenne kinyírni így a lakosságot, amikor épp elvonulóban vannak? A teljes lakosság megharagszik rájuk (már aki eddig nem haragudott), aktív ellenállásra ösztönözhetik a civileket, ráadásul tudták, hogy 2 napon belül jönnek az ukránok és fel fogják fedezni, hogy mit tettek - ergo azonnal háborús bűnösnek fogják őket találni... Ráadásul ha akarták volna, akkor már rég kinyírhatták volna őket.
Az ukránoknak és az USA-nak viszont egy ilyen eset , az épp kapóra jött...
Lehet az oroszokat vadállatnak bemutatni, a civileket aktív ellenállásra hergelni és bosszúvágyást felerősíteni bennük, el lehet ítélni az orosz vezetőséget háborús bűnökért és további szankciókat fog megszavazni az EU (és talán talán amerika is).
Tehát ha az örök kérdést, cui prodest feltesszük, arra igencsak az a válasz, hogy egy ilyen eset előkészítése az ukrán/usa érdeke volt. Gyakorlatilag az oroszoknak itt a hirtelen bosszúvágyon és csalódottságon kívül más okuk nem lett volna ezt csinálni. Ami akár épp elég is lehet, ahhoz , hogy ezt elkövessék.
De a képek meg túl megrendezettnek , szabályosnak tűnnek. Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni a teljes valóságot- hacsak nem vette valaki telefonra fel...
sajnos nem tudjuk a valót, minden oldalból kijön az állat. Alap emberi tulajdonság ha megtehet valamit akkor meg is teszi..
látjuk a hirekben, egy 5 tagú család meghalt egy házban az orosz támadásban. persze szörnyű de ha légiriadó van miért nem megyek a pinyóba? vagy miért nincs légiriadó? Vagy szándékosan nem adnak jelzést? Szóval mindig a nép szopik. Gyalog a táblán. A vezetők feláldozhatják öket. Egyre magasabb az ingerküszöb, egyre keményebb hirek kellenek. Elég jó emberismerőnek gondolom magam, zelinek egy szavát nem hiszem. Nagyon nem tetszik a követelözése a stilusa, és soha nem felejtem amiket a kisebbségekkel tettek. Csak jelzem az orosz lelkület (ukránok is oroszok) olyan a népet szarba sem vették soha. Zelitől sem idegen szerintem beáldozni párszáz embert. Lesz még itt vegyi támadás is ezt boritékolom, oroszoknak nincs rá szükségük de még is lesz, ezt késziti elö usa, már vannak nekik ilyen hirszerzési adataik és küldenek is felszerelést ehhez.
háát ma már nem ilyen a háború, amikor mennek a csapatok a hegyi utakon és a bátor védők gerilla háborút vivnak a gaz megszállók ellen. Oroszok ismerték az ukránok harci erejét és felszerelését, ezért támadták hagyományos eszközökkel, a nyugat nyomta az korszerübb kézi rakétákat ezért változott a helyzet, oroszok egy-két szintet léptek a támadásban. "Jeszenszki" és usa eszkalálni akarja a helyzetet.. nem tárgyalni fognak hanem egyre magasabb szintre akarják nyomni a harcok szintjét ahelyett, hogy minél előbb lezárnák. Az a gond nem zárhatjuk ki a nyugat zelivel ki is akarja terjeszteni a háborút, akár felénk is. Itt mindjárt kitalálná a nátó mi miért nem férünk bele a védelembe.
ébresztö. Egész EU 10-20évre visszaveti magát. Saját piacaikat szükitik, saját olcsó beszerzéseiket dobják el és duplázzák a költségeiket, a fejlesztési pénzek egy részét soha nem használt fegyverekre költik.. ez mi?
A fontosabb tőkepiaci eszközök árfolyamváltozását megvizsgálva
igazolódik az előbbi állítás, mely szerint a nyersanyagok kerültek idén a
tápláléklánc csúcsára. Ha a Wall Street „félelem indexének” is nevezett
VIX indexet (amely egy volatilitási index) figyelmen kívül hagyjuk,
akkor a lista felénél találjuk az első olyan eszközt, amely nem árupiaci
termék.
Jól bemutatja a nyersanyagárak emelkedését a CRB Index (amely több
árupiaci szektort foglal magába, a fosszilis energiahordozóktól a
mezőgazdasági termékekig), melynek értéke 27 százalékkal került feljebb
idén. Összehasonlításként tavaly - amikor szintén elég erős éve volt a
nyersanyagoknak – az index 36 százalékot ment, tehát egy negyedév alatt
sikerült ez a teljesítményt egész jól megközelíteni.
A
nyersanyagok közül érdemes kiemelni az olajat, hiszen az olajár
emelkedése az egész gazdaságot áthatja és inflációt generál a szállítási
költségek emelkedésén keresztül. Nem véletlenül vezetett be a kormány
benzinárstopot itthon, és nem véletlenül nyúl hozzá fél éven belül
harmadszor az USA a stratégiai kőolajkészleteihez. Az olajár emelkedése
elsősorban Oroszország olajpiacon betöltött szerepével függ össze,
hiszen jelentős exportőrnek számít, azonban a szankcióktól való félelem
miatt sok kereskedő nem vásárol orosz olajat, az USA pedig embargót is
bejelentett, amelyet egyébként több európai ország is szorgalmazna.
A
részvénypiacok a háború és a szankciók következményeivel kapcsolatos
aggodalmak miatt nagyot estek az idei évben. A vezető amerikai, európai
és ázsiai részvényindexek szinte kivétel nélkül mínuszban vannak ebben
az évben, de természtesen egyik sem esett akkorát, mint az orosz tőzsde,
ahol csak a napokban kezd újra éledezni a kereskedés, miután egy
hónapig fel volt függesztve.
Európában üdítő kivételnek számít az angol FTSE 100, mely 1,9
százalékos erősödést tudott idén felmutatni, de ennél még érdekesebb,
hogy a Latin-Amerikai régió mennyire jól teljesített
idén. Ezt a régiót az orosz-ukrán háború gyakorlatilag egyáltalán nem
érinti, azonban a koronavírus-válság annál inkább érintette. Bár a
turizmus kilábalása lassabb a vártnál, ennek jelentősége a nagyobb
Latin-Amerikai országok esetén jóval alacsonyabb, ahol pedig mégis nagy a
részarányuk, ott okkal optimisták az elemzők a kilábalás esélyeit
illetően. A bázishatás és az erős, fókuszált jellegű konjunktúra mind
nagy segítséget jelentenek ennek a sokat szenvedett régiónak. Mindez
pedig az utóbbi hónapokban a részvénypiacokon is látszik, amelyeket
jóval kevésbé, vagy egyáltalán nem érintett a globális tőzsdék esése.
A Latin-Amerikai régióval szemben a globális rangsor végén
helyezkedik el a magyar tőzsde, miután a BUX közel 12 százalékot esett
idén. Ez nagyrészt az OTP 26,8 százalékos zuhanásának betudható, miután a
banknak orosz és ukrán kitettsége is van; a bankok elleni szankciók
miatt eleve kevésbé voltak vonzók a bankpapírok a befektetők számára;
illetve a külföldi befektetők jellemzően az OTP-n keresztül szereznek
magyar kitettséget, így a régióban való kitettség-csökkentés is az OTP-n
(és a forinton) csapódott le. Ehhez képest a Mol árfolyama 16,3
százalékot emelkedett, részben az energiaárak emelkedésének
köszönhetően, bár az itthoni árstop miatt komoly bevételkiesést kell
elszenvednie a cégnek.
A devizákat tekintve, természetesen az orosz rubel és az ukrán
hrivnya teljesített a leggyengébben a dollárral szemben, de
általánosságban látszik, hogy az európai fejlődőpiaci devizák gyengültek
a zöldhasúhoz képest. Ennek oka, hogy a háború és a bizonytalanság
idején a befektetők inkább a biztonságosabb eszközöket keresik,. Érdemes
még a forintra is kitérni, hiszen egy nagyon volatilis időszak áll a
hazai fizetőeszköz mögött: láttunk néhány hete 400 forintos eurót, és
368 forinthoz közeli dollárt, viszont ehhez képest a forint szépen
visszaerősödött a vezető devizákkal szemben.
A
kriptovaluták az eszközosztályok között jellemzően a legkockázatosabbak
közé tartoznak, nem meglepő, hogy az elmúlt három hónap csúnya
mínuszokat lehet látni az egyes tokeneknél. A zászlóshajónak számító
bitcoin árfolyama azonban relatív alacsony mínuszban van, miután a
háború alatt ezen a piacon nem láttunk olyan heves reakciót, mint
például a részvényeknél. Mindemellett több narratíva is a bitcoin
mellett szól, egyrészt sokan az infláció elleni védelemként gondolnak az
eszközre; másrészt az Ukrajna számára való adománygyűjtésben is fontos
szerepe volt, ami megerősítette a szerepét; végül pedig az orosz
felsővezetésben komolyan felmerült, hogy az olajért és a földgázért
elfogadja a bitcoint fizetőeszközként – vagyis jó sztorikból itt sem
volt hiány az idei első negyedévben.
