Hogy hogyan fog a következő oszlop alakulni? Hogy ezt hogyan számíthatod ki megközelítőleg? Napos charton ez egy egyszerű feladat. A negyedórásnál kisebb időtávokon viszont igencsak iparkodnod kell, ha időben ki akarod számolni! Az igazság az, hogy ez a módszer órás, napos és heti grafikonokon működik a legjobban. forrás: Joe Ross: Kereskedők kézikönyve

Hogy hogyan fog a következő oszlop alakulni?

Hogy ezt hogyan számíthatod ki megközelítőleg?

Napos charton ez egy egyszerű feladat. A negyedórásnál kisebb időtávokon viszont igencsak iparkodnod kell, ha időben ki akarod számolni! Az igazság az, hogy ez a módszer órás, napos és heti grafikonokon működik a legjobban.

A számított oszlopnak elég, ha ugyanaz a nyitó- és záróára, valamint a teteje és az alja. Ez mind lehet a számított tipikus ár.

Hogy hogyan kapjuk meg a következő oszlop tipikus árát?

A következő oszlop árának közelítő meghatározása már a tőzsdézés kezdetétől sokakat foglalkoztatott. Sok tőzsdei specialista és piaccsináló kezdi a napját ezeknek a kiszámításával. Napközben aztán megpróbálnak a számított tető környékén eladni és az aljak közelében venni. Mihelyt néhány tick-nél nagyobb mínuszba kerülnek, rögtön zárnak és futnak, amerre látnak. Ha ez bekövetkezik, akkor annak a nyomát a charton egy rendkívül hosszú napon belüli oszlop őrzi.

A következő oszlop tipikus árának meghatározása oldalazó piacon

(Nyitó + Tető + Alj + 2 * Záró) / 5 = X

2 * X - Tető = a következő várható alj

2 * X - Alj = a következő várható tető

Példa:

Nyitó: 24, Tető: 25, Alj: 23, Záró: 23,5

X = (24 + 25 + 23 + 2 * (23,5 )) / 5 = 23,8

(2 * 23,8) – 25 = 22,6 a számított alj

(2 * 23,8) – 23 = 24,6 a számított tető

A következő oszlop tipikus ára: (Számított alj + számított tető) / 2, ez pedig:

(22,6 + 24,6) / 2 = 23,6

A következő oszlop tipikus árának meghatározása felfelé tartó trendben

A következő oszlop közelítő meghatározásához az emelkedés átlagos mértékét kell kiszámolnunk. Fontos, hogy 4 oszlop adatait használjuk fel a számításhoz.

Amit tudni szeretnénk, hogy átlagosan mennyit emelkednek az árak. Alulról felfelé fogunk haladni a számítással.

A következő lépések szükségesek:

Megmérjük, hogy mennyi az árkülönbség az első oszlop aljától a következő oszlop tetejéig. Ezt megismételjük a sorban következő két oszlop-párra is!

Nézzünk egy példát:

A különbségek átlagát vesszük: (2 + 3,75 + 3,25) / 3 = 9 / 3 = 3.

Adjuk hozzá ezt az átlagot (3) az utolsó alj értékéhez (29,25), így kapjuk eredményül a 33,25-öt, ami a következő, számított tető értékét adja!

Határozzuk meg a várható aljat is!

Ehhez szükségünk lesz az utolsó három oszlop átlagos volatilitására. Az átlagos volatilitást úgy kapjuk meg, ha összeadjuk az összetartozó tetők és aljak különbségeit, majd az eredményt elosztjuk hárommal.

Azt kapjuk, hogy:

31 – 29,25 = 1,75

30,25 – 27,75 = 2,5

28 – 26,5 = 1,5

A három tető-alj különbség tehát 1,75, 2,5 és 1,5.

Az átlaguk: (1,75 + 2,5 + 1,5) / 3 = 5,75 / 3 = 1,92 (kerekítve)

Ezt kivonva a számított tetőből (33,25), megkapjuk a következő oszlop várható alját, ami 30,33 lesz.

Az utolsó lépés, hogy átlagoljuk a számított tetőt és aljat, hogy megkapjuk a következő oszlop tipikus árát, felfelé haladó trend esetén:

Esetünkben ez a következőképpen adódik:

(32,25 + 30,33) / 2 = 31,29.

Fontos megjegyezni, hogy ez csak egy közelítő számítás! Ennek ellenére meg fogsz lepődni, ha kipróbálod és látod, hogy milyen sokszor fogsz csupán néhány tick-nyire járni a valóságtól!

A tipikus árat másként is meghatározhatnánk, mégpedig először tetőről tetőre haladva, a várható tető kiszámításával kezdve. A várható aljat ebben az esetben is úgy kapnánk, ha kivonnánk a számított tetőből az átlagos volatilitást. A záróárakon végighaladva meghatározhatnánk a várható záróárat is. E három adat átlagát kiszámítva szintén a záróárral súlyozott tipikus árhoz jutunk.

Ha még alaposabbak akarunk lenni, akkor egy várható nyitóértéket is kiszámolhatunk, és az oldalazó piacra használt, legelső képlettel számolhatjuk a tipikus árat.

Hogy melyiket használd? A választás a tiéd. A mai szoftverek sok lehetőséget adnak a felhasználónak arra, hogy saját ötleteit leprogramozva kereskedjen.

A következő oszlop tipikus árának meghatározása lefelé tartó trendben

A következő oszlop közelítő meghatározásához az ereszkedés átlagos mértékét kell kiszámolnunk. Fontos, hogy 4 oszlop adatait használjuk fel a számításhoz.

Amit tudni szeretnénk, hogy átlagosan mennyit ereszkednek az árak. Felülről lefelé fogunk haladni a számítással.

A következő lépések szükségesek:

Megmérjük, hogy mennyi az árkülönbség az első oszlop tetejétől a következő oszlop aljáig. Ezt megismételjük a sorban következő két oszlop-párra is!

Nézzünk egy példát:

A különbségek átlagát vesszük: (2,25 + 2 + 1,5) / 3 = 1,92 (kerekítve)

Ezt az átlagot kivonva az utolsó tető értékéből (61,5) megkapjuk a következő várható aljat: 59,58-at.

Következő lépésként a tetőt fogjuk kiszámolni. Ehhez az utolsó három oszlop átlagos volatilitását határozzuk meg! Az átlagos volatilitást úgy kapjuk meg, ha összeadjuk az összetartozó tetők és aljak különbségeit, majd az eredményt elosztjuk hárommal.

Azt kapjuk, hogy:

61,5 – 59,25 = 2,25

62,75 – 60 = 2,75

63,5 – 60,75 = 2,75

A három tető-alj különbség tehát 2,25, 2,75 és 2,75.

Az átlaguk: 7,75 / 3 = 2,58

Ezt az értéket hozzáadva a számított aljhoz (59,58), az eredmény 62,16, ami a következő várható tető.

Az utolsó teendőnk átlagolni a tetőt és az aljat, hogy megkapjuk a tipikus árat.

Esetünkben ez (62,16 + 59,58) / 2 = 60,87 a következő tipikus ár.