Itt újra élhetitek a legszebb pillanatokat:

Na jó. Lehet nem a legszebb, de pillanat ..

Tizszer?? A papák oda járnak csajozni? :-)

Nekem túl meleg volt, én nem élnék ott. Marad a Fr Riviéra, vagy Olaszo, Cinque Terre..

Thaiföld nagy szerelmem..10x voltam.. nekem mindenképp a tengerpart kell.. ha nézek olasz képeket akkor olyan mintha valamikor ott éltem volna...tehát valami mediterrán.

De NATO tag is, ezért nem fogja egyik sem bombázni.

Montenegró az Orosz befolyási övezet.

Hát a németeknél már kvára nem olyan az élet, mint a 80-as 90-es években!

Tele van bevándorlóval, a közbiztonság nagyon gáz lett. A jólét jelentősen csökkent (persze hozzánk képest még bőven előrébb vannak), de iszonyat frusztráló a jóból leadni...

Eszmeileg meg izomból nyomják le a torkukon ezeket az amúgy normál emberi értékektől távol eső libsi értékrendet.

Akkor inkább már Svájcot mondanék én is, csak az meg rohadt unalmas.

Ha valahol máshol kellene élni a világban (aminek eljöhet az ideje, ha egy kicsit eszkalálódik az ukrán konfliktus), akkor Új Zéland, vagy Costa Rica esetleg Thaiföld, Európán belül pedig Szlovénia (esetleg Montenegró).

kelet eu németországba, nyugat eu meg svájcba élne szívesebben :)

Jön a Yugo-Danish Unió:

https://index.hu/techtud/2023/03/02/ausztroszlovak...

Már mindjárt itt van!

2100!

https://www.portfolio.hu/global/20230207/dupla-vag...

jön a lopott idő film szisztémája ha van kredited akkor élhetsz

ellenzék halkan beszélt az ingatlan adóról, fura lenne bevezetnék. Tény a világban nagyon komoly adókat fizetnek az ingatlanok után.
Az is fura lenne a klímaadóra hivatkoznának miközben visszatér a fosszilis fűtés euban..

Ne aggódj, majd hátha részesülünk a szociális klímaalapból, mint energia szegénységben élők.

https://hu.euronews.com/2022/07/11/petkov-a-maffia...

fasza... szóval 2029-től lesz autóadó, meg lakásadó, az alapján, hogy mennyire van leszigetelve + 2024től ez élne a kereskedelmi épületeken és szállításon, tehát nem elég az infláció még ez is beépül az árakba...

Nagy döntés született Brüsszelben: a magánépületekre és az autóhasználatra is ráterhelik a klímavédelem költségét

Az Irány az 55%! nevű uniós klímavédelmi csomag három fontos eleméről is döntést hoztak ma az EP-képviselők és így leverték a cölöpöket a tagállamokkal való tárgyalásokhoz, számos helyen jócskán módosítva az Európai Bizottság által eredetileg beterjesztett javaslatokat. Az EP-képviselők az alábbi területeken hoztak döntéseket az EP összefoglalója szerint:

• Elfogadták a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformját, amelynek értelmében az EP szerint gyorsabb ütemben kellene felhagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával, a magánépületekre és az egyéni közlekedésre viszont csak később kellene kiterjeszteni az új rendszer hatályát.
• Jóváhagyták egy új eszköz létrehozását a kibocsátásáthelyezés kivédésére, így szélesebb hatókör és gyorsabb végrehajtás lesz a témában.
• Elfogadták a Szociális Klímaalap létrehozását is, amely az energiaszegénységben élők és a közlekedés lehetőségétől megfosztottak támogatására szolgál.

A fenti tervezett intézkedések az európai klímarendelettel összhangban azt hivatottak biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben, 2050-re pedig egyáltalán ne terhelje többletkibocsátással a környezetet (azaz klímasemleges legyen). A jogszabálycsomag intézkedései ahhoz is nélkülözhetetlenek, hogy az Európai Unió már jóval 2030 előtt függetlenedni tudjon a drága és környezetszennyező orosz fosszilis energiahordozóktól.

Megreformálnák a kibocsátáskereskedelmi rendszert

A képviselők ösztönzőket kívánnak beépíteni a szabályozásba annak érdekében, hogy a különböző ágazatok még tovább csökkentsék kibocsátásukat, és a környezetet kevésbé károsító technológiákba ruházzanak be. Ennek érdekében a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja többek között a következőket jelentené:

• új ETS II jön létre az épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátás szabályozására, amely 2029-ig még nem terjedne ki a magánszemélyekre, viszont 2024-től már kiterjedne a kereskedelmi célú épülethasználatra és a közlekedésre;
• az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének 2030-ra kitűzött mértéke 61 százalékról 63 százalékra nőne;
• a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan fel kellene hagyni, hogy 2032-re teljesen megszűnjön;
• 2025-től ?bonus-malus? rendszer lépne érvénybe; és
• a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthatnák.

A részletekről külön sajtóközleményt adott ki az EP sajtószolgálata, ami itt érhető el.

Szigorúbb mechanizmus jön a kibocsátásáthelyezés megakadályozására

A képviselők az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) kiterjedtebb és gyorsabb alkalmazását sürgetik annak érdekében, hogy elejét lehessen venni a globális klímavédelmet gyengítő kibocsátásáthelyezésnek (azaz annak, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre helyezzék át, illetve az uniós termékeket karbonintenzívebb importtermékekkel helyettesítsék). Ehhez többek között a következőkre lenne szükség:

• korábban be kellene vezetni a CBAM alkalmazását, a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásával pedig 2032-ig fel kellene hagyni;
• a mechanizmust a szerves vegyi anyagokra, a műanyagokra, a hidrogénre és az ammóniára, valamint a közvetett kibocsátásokra is ki kellene terjeszteni;
• az európai költségvetésből a CBAM-ból származó bevételekkel egyenértékű pénzügyi támogatást kell nyújtani a legkevésbé fejlett országoknak a zöld átállásuk segítésére; és
• központi CBAM-hatóságot kellene felállítani.

A részletekről külön sajtóközleményt adott ki az EP sajtószolgálata, ami itt érhető el.

Jön a Szociális Klímaalap is

A Parlament egyetért a Szociális Klímaalap létrehozásával, amely az energiaszegénységben élők és a közlekedés lehetőségétől megfosztottak támogatására szolgálna. Ebből az alapból tehát azokon lehetne segíteni, akiket leginkább veszélyeztet az energiaszegénység, illetve azokon, akik nem férhek hozzá közlekedési lehetőségekhez, valamint azokon, akik ezáltal elviselhetetlen pénzügyi terhet ró az energetikai átállás. A Szociális Klímaalap az alábbiakat nyújtaná:

• ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást (például az energiaadók és -díjak csökkentése formájában) az üzemanyagok és a fűtőanyagok drágulásának ellensúlyozására; és
• pénzügyi forrásokat épület-korszerűsítéshez, megújuló energiaforrások használatához, a tömegközlekedésre való áttéréshez, a közösségi autóhasználathoz, a közlekedés aktív módozatainak igénybevételéhez (például a kerékpározáshoz). A támogatás akár adókedvezményt, utalványt, pénzügyi hozzájárulást vagy kamatmentes hitelt is jelenthet.

nem, csak twitteren rákeresve "dutch protest" -re érdekes videók ugrottak elő

Olvasol holland napilapokat?

https://twitter.com/steve_hanke/status/14780037150...

https://twitter.com/EplurebusUnum/status/147791411...

https://twitter.com/patricksavalle/status/14777020...

érdekes egy demokrácia... ilyenkor a független média, miért nem számol be a holland rendőrök túlkapásairól?

az eurostat felmérése alapján, az eu-ban az emberek 70%a saját kecóba él... magyarország 91%ával dobogó harmadik helyétt foglalja el a horvátokkal...

a németek fele birtokol lakást, a másik fele bérli, a svájciak még durvábbak tolják, 42,3% tulaj és 57,7% bérlő...

https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-euro...

Meglepően jól muzsikálnak.