Nem Elysse palotát ostromolták , hanem külvárosokat. Ahol néhány katonai illegális csoport szarrá verték őket. Most magyar sajtó mit ír a francia rendőrségről ésd a francia helyzetről , mintha bármit számítana a Neres sajtó véleménye.
Nem Elysse palotát ostromolták , hanem külvárosokat. Ahol néhány katonai illegális csoport szarrá verték őket. Most magyar sajtó mit ír a francia rendőrségről ésd a francia helyzetről , mintha bármit számítana a Neres sajtó véleménye.
Érthető, de ha párhuzamot vonunk.. gondoljunk bele, mi történne, ha a mi kormányunk tenné ugyanezt, mondjuk egy karmelita ostrom után? az egész nyugati világ sajtója arról cikkezne, hogy orbán újabb szintet lépett a diktatúra kiépítésében... miközben jelenleg a negatív példák nyugaton születnek...
Nem mintha ez elégséges magyarázat lenne, de gondolom Fro-ban kihirdették a vészhelyzetet és ezzel most tud a kormányzat takarózni.
olvas a hvg oszt elkezdtek utánanézni? XD
"A törvény értelmében tehát gyakorlatilag bármihez hozzáférhetnek az
emberek telefonjain a hatóságok, láthatják és hallhatják, mit csinál, és
hogy hol tartózkodik – mindezt akár valós időben is, felvételt is
készítve."
https://hvg.hu/tudomany/20230707_franciaorszag_ren...
Pegasus ügy lófasz ehhez képest és valahogy nem hallom a libsik virnyákolását Macronnal szembe...
megfigyelhetik a népet kamerákon és mikrofonon keresztül..
https://cybernews.com/news/france-senate-surveilla...
miért van ilyen csend e körül? nincs balhé, vinnyogás, jogállamiság megkérdőjelezése???
Itthon nem lehet, mert már nincsenek hagyományok, tradicionális sajtó meg még úgyse.
Mondjuk , aki ismeri minimálisan az osztrák sajtót az tisztában van a Wiener Zeitung nyereségének 80 % az Osztrák Állam biztosította. Julius 1 -től megszünt az állami vállatokat kötelezettsége , hogy a lapban elhelyezzen tájékoztatás céljából hirdetéseket , tartalmi információkat . Ez kevesebb , mint a Magyarországon lévő hivatalos közlöny , de mégis kötelező volt.
Kb egyenlő , ha Magyar Állam egy fillért sem fizetne Origó , Metropol és egyéb állami csöcsönélő médiáknak.
Ha ez itthon lenne, akkor lenne nagy ajvékolás, hogy megszűnik a szabad sajtó!
Kínából sem indult meg a tőkekivonás, pedi nem eu-tag, hanem a nyugat szerint diktatúra. Nyakig vannak nyugati érdekeltségű gyárakkal az átnevelő táborok árnyékában. Úgyhogy fals hír, innen sem vonulnának ki amíg 1 centtel több a profit, mint máshol. Csak ez az ami dönt, semmi más.
"„Egyre több platformon a komoly tartalmakat felváltják az álhírek, a cicás videók és az összeesküvés-elméletek” – tette hozzá."
Ez valahogy olyan ismerős nekem.
Vajon honnan?
egy hete egy járási választást vittek https://hu.euronews.com/2023/06/26/jarasi-valaszta...
most meg megválasztották az afd polgi jelöltjét https://telex.hu/kulfold/2023/07/02/afd-nemetorsza...
az inga kezd visszajönni...
mifelénk erről nem hallani a médiában, vagy elkerülte a figyelmem... még a végén kiderül, hogy a fidesz megelőzte korát...
https://www.dailymail.co.uk/news/article-12221155/...
https://www.politico.eu/article/eu-capitals-want-m...
év elején: 2023ban egy eu-s ország sem lesz recesszióban https://breakingthenews.net/Article/Lagarde:-No-Eu...
ahogy mennek a dolgok: recesszióba lépett az eu https://www.politico.eu/article/eurozone-is-in-a-t...
jó kis szaki ez a Lagarde..
Nem kell EU pénz mondta a kormány . Majd kinai hitel , meg a piacról veszünk fel.( mindkerttő sokkal drágább) Most már nyaljuk a köüszöbőt az EU pénzért
Ehhez képest, itt irgum és burgum és ezer alföldi ördög!
Mi történik itt?
A Költségvetési Ellenőrzési Bizottság felelős a jogállamisági eljárás betartatásáért, valamint mi vagyunk az egyetlen bizottság, amely az uniós költségvetésből kifizetett források demokratikus módját vizsgálhatja - mondta el Monika Hohlmeier a szerdai budapesti, az EP-delegáció missziózáró sajtótájékoztatóján.
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságában már a múlt hónapban kibukott, hogy több német multinacionális vállalat is az Európai Bizottság és a szakbizottság elé vitte az Orbán Viktor vezette kormány törvénykezési gyakorlatát, mivel azok szerintük diszkriminatívak és versenykorlátozók. A testület ezért úgy döntött, hogy Monika Hohlmeier, a szakbizottság bajor keresztényszocialista elnökének vezetésével Budapesten feltáró vizsgálatot tartanak.
A delegáció tagjai Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, Bóka Jánossal, az Igazságügyi Minisztérium európai ügyekért felelős államtitkárával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Biró Ferenccel, az Integritás Hatóság vezetőjével, Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel, több parlamenti bizottság képviselőjével, oknyomozó újságírókkal és civil szervezetekkel találkoztak a hét elején kezdődött misszió során.
A delegáció érkezése, valamint a vizsgálódásuk eredményei azért is lesznek fontosak, mert a testület áprilisi ülésén kiderült, hogy több multinacionális vállalat is panaszt tett, jelezve, hogy attól félnek, a diszkriminatív, érzésük szerint ellenük irányuló magyar törvények azt a célt szolgálják, hogy kiszorítsák őket Magyarországról. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy főként a német kiskereskedelmi láncok - így az Aldi, Lidl és Spar - felől érkezhettek a kritikák, amelyek ügyében az Európai Bizottság belső piacokért felelős igazgatósága is előzetes értékelést kezdett.
Továbbá a testület a Magyarország kohéziós és helyreállítási forrásainak lehívásáról is véleményt formálhat az EB felé, ami így mintegy 31 milliárd eurónyi magyar forrás kifizetését is befolyásolja.
Hohlmeier felidézte, hogy a jogállamisági eljárásban a 27 szupermérföldkő végrehajtásáról egyelőre nincs megállapodás az Európai Bizottság és a magyar kormány között, így a helyreállítási forrásokból Magyarország még nem kaphatott utalásokat. Jelezte, hogy még mindig van elvégzendő munka, ezért egyelőre ezek megoldását sürgetik.
A delegáció minden tagja ugyanarra a következtetésére jutott: az EU-alapok nagyon fontos fejlesztési lehetőséget kínálnak Magyarország számára és a magyar nép számára - jelentette ki Hohlmeier, aki szerint viszont aggályaik támadtak azzal kapcsolatban, hogy miként biztosítható, hogy az uniós források megfelelően hasznosuljanak és diszkrimináció nélkül mindenki hozzáférhessen.
Azt pozitívumként említette, hogy történtek előrelépések: felállt az Integritás Hatóság, a bírói önkormányzás plusz jogköröket kapott.
Viszont kiemelte, hogy több ponton is hiányérzete volt a delegáció tagjainak. Elsőként az Állami Számvevőszék gyakorlatát kritizálta a bajor kereszténydemokrata politikus, mivel számos hiba és probléma derült ki a szervezet működésével kapcsolatban, de Hohlmeier azt mondta, hogy nem látszik, hogy ezeket orvosolnák, kevés a vizsgálat és a végrehajtott eljárások egy jelentős része sem elég alapos. Azt is kifogásolta, hogy a korábbi átvilágítási problémákkal kapcsolatos kérdésekre nem kapott semmilyen választ a delegáció.
Majd a bajor politikus megjegyezte, hogy a civil- és a versenyszféra szereplői azt jelezték, hogy a kormányzat egy kivételezett kört támogat.
A gazdasági élet szereplői közül kiemelte az építőipart, a kiskereskedelmet és a cementgyártási ágazatokat is, amelyek arra panaszkodtak, hogy a kormány olyan diszkriminatív döntéseket hozott, amelyek a külföldi szereplők számára hátrányosak, a jogszabályok tervezeteiről pedig nem egyeztetnek velük.
Idekapcsolódóan azt is megjegyezte, hogy gyakran elhangzó kritika volt a látogatásuk során, hogy a magyar törvényhozás "nagyon kapkodó és gyors". Hohlmeier példaként említette, hogy csak idén 95 költségvetésmódosítást hajtott végre az Orbán Viktor vezette kabinet, amelyekről nem tárgyaltak, nem egyeztettek nyilvánosan.
Ugyanígy megemlítette, hogy a regionális és települési önkormányzatokat nem vonják be a fejlesztési tárgyalásokba, valamint hogy ott is felmerült, hogy az ellenzéki vezetésű helyek hátrányt szenvednek. "Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy igazságosabban ossza el a forrásokat. Ez a magyar embereknek fizetett támogatás, amelyből mindenkinek egyaránt részesednie kell" - tette hozzá.
Valamint kérte, hogy az Orbán Viktor vezette a kabinet tegyen eleget a 27 szupermérföldkő teljesítésének, hogy 10 ezer milliárd forintnyi támogatás jusson a magyar emberekhez
- fogalmazott az EP-szakbizottság vezetője.
Mi nem kitaláltuk ezt a dolgot, mindenhova megyünk az Európai Unióban. Ez nem Magyarországról szól, hanem arról, hogy az EU-s költségvetés forrásait megfelelően használják fel - tette hozzá Petri Sarvaama finn EP-képviselő, a Bizottság tagja.
Míg Lara Wolters szocialista holland képviselő ezt annyival egészítette ki, hogy szerinte "a következő generáció sorsa, az európai projekt sikere miatt aggódnak". Problémának nevezte, hogy a magyar népet nem megfelelően érik el az uniós alapok, ezért lépéseket várnak a kormánytól. Wolters kritizálta, hogy sorozatos veszélyhelyzeti intézkedéseket hoz az Orbán Viktor vezette a kabinet, amellyel rendeleti kormányzást tart fenn.
Azt is említette, hogy főként a kifizetések és számvevőszéki ellenőrzésekkel kapcsolatban elégedetlen, de szükséges egy valódi független sajtó Magyarországon.
"Minden alkalommal, amikor idejövök, mindig új dolgokat tanulok Magyarországról. Ez volt a nyolcadik utam Budapestre, és még mindig láttam olyan dolgokat, amelyek más uniós országokban nem történhetnek meg" - mondta Daniel Freund német zöldpárti képviselő.
Szerinte fontos lenne, hogy a magyar fiatalokon segítsenek az uniós forrásokból, támogassák a legsebezhetőbb társadalmi rétegeket, napelemek kerüljenek az épületekre, de szerinte az fontos, hogy azt nem akarják, hogy "a miniszterelnök barátaihoz jussanak az uniós támogatások".
Mint Hohlmeier ismertette, tapasztalataikról jelentést írnak, amelyet aztán az Európai Bizottság felé tolmácsolnak a kérdéseikkel és a véleményükkel. De azt jelezte, hogy szerintük több diszkriminatív gyakorlat is fennáll Magyarországon, amelyekkel kapcsolatban hiába tesznek fel kérdéseket, arra nem kapnak válaszokat. Megemlítette azt is, hogy
egyes cégek arról számoltak be, hogy vegzálják őket a hatóságok.
"Nem érzelmi, vagy sajtóhírek az alapjai az állításainknak, hanem a tapasztalatok" - tette hozzá Holhmeier, aki szerint tényekkel igazolható megállapítások szerepelnek majd a jelentésükben. Azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság dönt majd arról, hogy milyen lépéseket tartanak majd indokoltnak.
Jövő héten szerdán lesz egy közös egyeztetés az EP-s szakbizottság valamint a Johannes Hahn vezette költségvetési testülettel az Európai Bizottsággal - ismertette Petri Sarvamaa, aki jelezte, hogy ezen például az Integritás Hatóság tevékenységét és ambiciózus célkitűzéseit pozitívumként fogják említeni.
Azt Monika Hohlmeier hangsúlyozta, hogy nem függ össze a Magyarországnak folyósított uniós támogatások visszatartása a kormány Ukrajnával kapcsolatos politikájával.
A kifizetések felfüggesztésének feloldását firtató kérdésekre megismételte, hogy a horizontális feljogosító tételek és a helyreállítási terv 27 szupermérföldkövének vállalásainak teljesítésétől függ a kifizetések időpontja.
Lara Wolters azt emelte ki, hogy a magyar kormány tagjaival konstruktív tárgyalásokat folytattak, azt sajnálta, hogy Varga Judit igazságügyi miniszterrel nem tudtak egyeztetni. Azonban azt kifogásolta, hogy milyen ellenséges bánásmódban részesültek a média egyik részétől, támadónak nevezte ezek hangvételét.
Bernard Arnault és társai reszkethetnek :))
https://telex.hu/kulfold/2023/05/09/franciaorszag-...
Az Eurostat hivatalosan ma 11 órakor közli az inflációs adat gyorsbecslését áprilisból. A közlés rendkívül fontos, az infláció ugyanis 40 éves csúcsra ugrott Európában tavaly, és az Európai Központi Bank erre hivatkozva emeli a kamatokat. A monetáris politika kilátásai pedig az inflációs folyamatokon múlik.
A 11 órás közlésre így rengetegen figyelnek, az inflációs adat közzététele heves piacmozgást hozhat. Értelemszerűen így a statisztikai hivatalnak a megadott közlés előtt nem szabad közzétennie a számot semmilyen fórumon, hiszen azzal a szemfülesek kereskedési előnyhöz jutnának.
A jelek szerint pedig ez akár meg is történhetett.
Az Eurostat adatbázisában ugyanis szerepel egy szám, amely szerint az éves infláció áprilisban 7% volt. Ez a szám könnyen megfelelhet a valóságnak, az elemzők ugyanis 6,9%-ot várnak, és az előző hónapban is 6,9% volt az áremelkedés mértéke.
Ez még persze önmagában nem jelenti azt, hogy a tényleges április inflációs adatokat látjuk az adatbázisban. Csakhogy több gyanús jel is arra utal, hogy ez a helyzet: egyrészt a tagállami adatok, amelyek szerepelnek az adatbázisban, megfelelnek a múlt heti közléseknek.
Egyedül az olasz adatok hiányoznak a nagy tagállamok közül, amelyet hivatalosan az eurózóna átlagával együtt teszik közzé, de az Eurostat adatbázisában már ez is szerepel: 8,8%, magasabb az elemzők által várt 8,2%-nál. (Az olasz adat esetén sem tudhatjuk persze, hogy valóban ez lesz majd a hivatalos közlésben.)
Ennél sokkal érdekesebb viszont, hogy múlt héten a GDP-adat ugyanígy órákkal a közlés előtt szerepelt az adatbázisban, és akkor a hivatalos közlésben szereplő számok végül teljesen megfeleltek az adatbázisban a közlés előtt szereplő számokkal.
Hogy ezúttal is így volt-e, azt 11 órakor, szűk 1 óra múlva tudjuk meg. Ha így lesz, az kifejezetten csúnya hibának nevezhető a fent említett okok miatt: a szemfüles kereskedők, vagy azok, akik az Eurostat adatbázisában szereplő számok szerint kereskedik, az előnyhöz juthat a piacon.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az Eurostat sajtóosztályát, amint beérkezik a válasz, frissítjük a cikket.