A világszervezet Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testülete (IPBES) által a biodiverzitásról és a világjárványokról készített jelentés szerint a trópusi erdők és más gazdag ökoszisztémák védelme érdekében tett lépések segítik lelassítani a klímaváltozást, megvédeni az állat-, madár- és növényfajokat és megelőzhetik a világjárványokat.
A Peter Daszak zoológus vezette 22 fős szakértői csoport becslése szerint
akár 850 ezer olyan vírus is létezhet a természetben, amely képes lehet megfertőzni az embert is, és a világjárványok "egzisztenciális veszélyt" jelentenek az emberiségre.
A Covid-19 a hatodik világjárvány az 1918-as spanyolnátha óta, és valamennyit az emberi tevékenység idézte elő. Ezen tevékenységek között van az erdőirtás, a mezőgazdasági terjeszkedés, a vadállat-kereskedelem és -fogyasztás, amelyek révén egyre szorosabb kapcsolatba kerül az ember a vadállatokkal és az általuk hordozott betegségekkel.
A megjelenő betegségek - köztük az ebola, a zikavírus és a HIV/AIDS - zoonikusak, azaz állati eredetűek, ami azt jelenti, hogy már az előtt terjedtek az állatvilágban, hogy átugrottak volna az emberre. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy minden évben átlagosan öt új betegség bukkan fel az emberekben, amelyekből bármelyik világjárványt okozhat.
A természet állapotáról tavaly közzétett jelentésükben az IPBES kutatói megállapították, hogy a Föld háromnegyedén a talaj súlyosan károsodott az emberi tevékenység miatt. A bolygó szárazföldjeinek egyharmada és édesvizeinek háromnegyede mezőgazdasági művelés alatt áll, és az emberiség erőforrás-felhasználása 80 százalékkal ugrott meg három évtized alatt.
A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy becsléseik szerint a koronavírus-járvány csak júliusig mintegy 8-16 trillió dollárjába kerülhetett a világgazdaságnak, és az Egyesült Államokban egyedül ez 16 trillió dollárra emelkedhet a következő év végére. Egy világjárvány megelőzése századannyiba kerül, mint a vele való megbirkózás - hangsúlyozzák a jelentésben.
ez jó kérdés. amúgy valakinek így is, úgy is kell állnia a számlát, vagy a hajózási társaságnak, vagy annak, aki tároltatja az olajat...
egy hosszabb cikk https://www.vox.com/world/21525380/fso-nabarima-up...
Igen, ezt már talán én is linkeltem valahol.
Amit nem értek, hogy ha előre lehet tudni, hogy mi várható, akkor miért nem szivattyúzzák ki belőle az olajat?
Vagy ez most pénzkérdés és senki nem állja a kasszát?
Vajon miből tudnak ilyet rittyenteni?
------------------------------------
Ezt most miért teszed, kedves kormány:
https://index.hu/belfold/2020/09/23/kiugrik_a_kormany_a_kelet-europai_kornyezetvedelmi_egyezmenybol/
A szárazföldi Kína népessége 2019 végére elérte az 1,4 milliárdot, 4,67 millióval nőtt 2018-hoz képest. Az országban tavaly 14,65 millió születést regisztráltak - több mint félmillióval kevesebbet az egy évvel korábbi adatnál -, az ezer főre jutó születések száma ezzel 10,48 volt, ami a legalacsonyabb adat a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása óta. A halálozási arány ezer főre vetítve 7,14 volt 2019-ben, a népesség természetes növekedési aránya így ezer főre 3,34 volt.
Az életkor vonatkozásában a munkaképes korosztályba tartozók - azaz a 16 és 59 életév közé esők - száma a teljes népesség 64 százalékát adta ki, míg a 60 év fölöttiek 30,7 százalékát teszik ki a lakosságnak.
A világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező országa az elöregedő társadalom problémájával küzd, a kínai gazdasági növekedésnek ugyanis egyik kulcstényezője volt, hogy az 1980 és 2010 közötti időszakban a munkaképes korú lakosság jelentősen megnőtt, míg az eltartottak száma stagnált. Mára azonban a fejlődő országok között Kína vált a leggyorsabb mértékben öregedő társadalommá, ami a gazdasági növekedést is hátráltatja.
A kínai kormány a helyzet javítására 2016-ban beszüntette az 1979-ben bevezetett egykepolitikát, és a városi lakosság számára a továbbiakban két gyermeket engedélyezett családonként. Ez az intézkedés azonban nem hozta meg a várt eredményt. Sokakat az tántorít el a gyermekvállalástól, hogy a nagyvárosokban egyre emelkednek a gyermekellátás költségei, miközben a lakhatás is évről évre drágul.
A népességnövekedés lassulásának hátterében álló másik tényező pedig a válások számának megugrása: 2019 első három negyedévében 3,1 millió pár nyújtott be válókeresetet, miközben 7,1 millió pár kötött házasságot.
A nemek eloszlását nézve a mérleg továbbra is a férfiak felé billent, akiknek a számát 715,27 millióra tette a statisztikai hivatal, szemben a 684,78 millió nővel, ami azt jelenti, hogy minden 100 nőre 104,45 férfi jut.
A vidéken és a városokban életvitelszerűen élők számát vizsgálva továbbra is kiolvasható a városiasodás tendenciája: a városokban élők száma ugyanis 17,06 millióval nőtt, míg a vidéken élőké 12,39 millióval csökkent 2018-hoz képest.
Az elmélet tetszik!
Akkor most nézzük meg, hogy is néz ki a gyakorlatban?
https://mnbtanszekblog.hu/2019/12/23/ne-dobd-el-ja...
Gyerekek!
Ki tud példákat hozni?