Regisztráció Elfelejtett jelszó

Bolygónk, a Föld

Hozzászólás a témához

Thanosnak csak igaza volt

#1496919 Koffein Előzmény: #1496905

Még rehabilitálhatják, Bin Ládent most mossa tisztára a Z generáció.. XD röhögünk rajta, de annyira nem vicces..

A fenntartható (?) gazdasági növekedés (?) ellentmondásai:

#1496813 TrendMan

Néhány ellentmondás a folyamatokban:


Az összeomlás forgatókönyvei:

#1496422 TrendMan Előzmény: #1496406

Úgy érzem ökológus barátunknak nem sikerült működőképes tervvel előállnia, amely bárki számára tervezhető jövőt jelentene.

Az általa felvetett életmódok közül szerinte a remete az egyetlen működőképes, ugyanúgy ostorozza azokat, akik a hétvégén a Pilisben pihennek (nem tudom, hogy magát az erdőjárást vagy csak azt, hogy terepjáróval mennek el odáig) mint ahogy azokat is, akik kiköltöznek vidékre, de megtartanák a modern nagyváros kényelmi funkcióit - amelyeket 20-30 éve, mint az emberiség nagy vívmányát emlegettünk.

félelemkeltés

#1495999 TrendMan

A félelemkeltés margójára: hogyan kell kezelni a világot fenyegető problémákat?

Nincs akkora felkészültségem, tudásom, hogy bármiben is vitatkozhatnék az akadémikus szerzőkkel, abban pedig teljesen egyetértek, hogy szükség van a különböző eszmék és nézőpontok ütköztetésére. Külön érdeme a szerzőknek, hogy felhívják a figyelmet az alkalmazkodás, felkészülés fontosságára, mert bár ökológusok (pl. Bart István, előadása 7. percében) figyelmeztetnek, hogy a természetbe való beavatkozások csak néhány évtized múlva éreztetik a hatásukat, és éppen ezért is sürgetik a lépéseket, más szerzők gyakran megfeledkeznek erről. A felkészülést az is szükségessé teszi, hogy ? bár szentségtörés ezt kimondani ? a változásoknak egyéb, az emberi tevékenységhez nem kötődő okai is vannak, mint az éghajlati rendszer minden külső hatás nélküli belső ingadozásai és a természetes külső tényezők is.

Az újságolvasó csak kapkodja a fejét: tudós szerzők állítják, hogy a karbon kibocsátásnak nincs hatása a klímaváltozásra, míg mások azt állítják, hogy ha nem történnek radikális lépések, összeomlik a gazdaság, a Föld szinte élhetetlenné válik, s minimum az emberi népesség fele elpusztul. (Néhány könyvről magam is írtam. Ezekben nem találtam választ arra, hogy mindez ?mennyibe is kerül?.) A cikk szerzői nem ilyen végletesek, egyik irányban sem.

A cikkben leírják, hogy "politikusok és szakértők hada követeli a nettó zéró széndioxid-kibocsátást célzó intézkedéseket, amelyek költségei jóval meghaladják a 100 ezer milliárd dollárt, miközben azok haszna ennek az összegnek csak a töredéke lenne." S hivatkoznak egy cikkre, mely szerint az ENSZ Éghajlat-változási Testülete (IPCC) által kidolgozott forgatókönyvek azt mutatják, hogy az emberi jólét a 21. században valószínűleg a mai jólét 450%-ára fog növekedni. Az éghajlati károk ezt a jóléti növekedést 434%-ra fogják csökkenteni.? Ezzel szemben a szerzők állítása az, hogy ez a hatás a teljes GDP 3,6%-os csökkenésével egyenértékű. Ugyanakkor 2°C vagy 1,5°C csökkentés?ez pusztító politika lenne a világ számára, és legalább 250 billió dollárt felszámolna a jólétből, ami a jövőbeli globális GDP 5,4%-a. Bizony, nem mindegy, hogy 16 vagy 5,4 vagy 3,6 % - azt látom, bőven van tere a nézőpontok ütköztetésének.

Ha pedig ez utóbbi két érték a valós, a kettő különbsége mindösszesen 1,8%-pont, amit talán a szerzők is belátják ? hogy ezért érdemes lépni. Érdemes, mert maguk a klímapolitikai intézkedések is GDP-t generálnak. Ugyanakkor több szerző, pl. az OECD is azt állítja, hogy a zöld átmenetben ?üzlet? van.

Szerintem ennyiért érdemes, mert akik a klímáért aggódnak, egyben a környezet egészéért is, új technológiák kifejlesztésére ösztönöz, s a klímavédő mozgalmak arra is felhívják a figyelmet, hogy globális kérdéseket csak globális szinten lehet megoldani. S mindez összetalálkozik azzal, amit a szerzők állítanak: szerintük ugyanis a levegőtisztaság, illetve az ivóvízhez való hozzájutás a legfontosabb kérdések. A levegőszennyezést ugyanis a fossziliákkal dolgozó, vagy azt felhasználó iparágak okozzák (olajipar, erőművek, cementipar, vasgyártás, közlekedés) ? az édesvíz szükséglet biztosítása is közvetlenül összefügg a klíma kérdésével. Máshol Floridát hozzák fel példaként, hogy ?a népesség növekedése és a gazdagság a természeti katasztrófák által okozott károk növekedéséhez vezet, ?az ok nem a klímaváltozás, hanem a társadalmi változás.? Cinikusan hozzáteszem: hát nem mindegy? Ha a harmadik világban segítjük a sivatagosodás megfordítását, az odatelepített napelemek árnyékában a növény- és gyümölcstermesztést, az ehhez szükséges képzést ? számít az, hogy ez egyeseknek gazdasági hasznot, másoknak a szociális méltányosságot, vagy a klímaváltozás kezelését szolgálják-e? S ha ehhez társul Dani Rodrik javaslata a migráció kézben tartására, Észak munkaerő igényének kielégítésére, az is a Dél fejlődéséhez járul hozzá. Szervezetten, több évre, meghatározott ideig vállalhatnának munkát, közben szakmai és vállalkozási képzést is kapnának. Fizetésük egy részét kötelezően tartalékolnák, mely összeget csak a visszautazáskor kapnák kézhez, s ebből a pénzből otthon saját vállalkozást indíthatnának.

Írásukban végig a GDP alakulásáról írnak a szerzők ? pedig bizonyára jól tudják, hogy az általuk is hivatkozott un jól-léti indexekben (ENSZ, OECD) jóval nehezebben mérhető, számszerűsíthető tételek is szerepelnek ? s sokszorosan összekapcsolt világunkban már nem csak 1-1 országban kell értelmeznünk a környezet, az életmód, állás- és jövedelembiztonság kérdéseit.

Miközben kerestem kérdéseimre a választ, egy újabb írás jelent meg Bjorn Lomborgtól. Aki bátor kijelentéseket tesz. Azt írja, hogy ?Természetesen a hawaii erdőtűz óriási tragédiát jelent. Mégis,túlságosan egyszerű és haszontalan dolog egyes szakértőktől az, hogy ezért a tragédiáért nem jogosan a klímaváltozást teszik felelőssé. Azt állítják, hogy rendkívüli szárazság volt, azonban az elmúlt 23 év nagy részében az erdőtüzekkel érintett Maui megye időjárása szárazabb volt, mint azon a héten, amikor az erdőtűz tombolt. A szárazságért az éghajlatot okolják, azonban a legfrissebb szakmai tanulmány nem mutat ki semmiféle éghajlati tényezőt.? Úgy vélem, hogy egy kiszáradt erdőn nem sokat segít, ha egy héten nem kiugró a szárazság, másrészt a ?nem mutat ki semmiféle éghajlati tényezőt? igencsak erős és hamis állítás.

?Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentése azonban kevéssé ad hitelt azoknak az általános megállapításoknak, amelyek az árvízi eseményekben bekövetkezett változásokat az antropogén klímaváltozásnak tulajdonítják.? Szerintem mindebből épp az ellenkezője derül ki. Elismerem, jelennek meg túlzó állítások, melyek olvasata akár az is lehet, hogy az erdőtüzek kizárólagos okozója a klímaváltozás ? de az okok közt mindenképp szerepel, s nem elég annak a kijelentése, hogy ?Sokkal gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb megoldások közé tartoznak az ellenőrzött tüzek ? amelyekkel el lehet égetni azt a vegetációs tüzelőanyagot, amely egyébként erdőtüzeket okozhatna ?, valamint a területrendezés és az erdőgazdálkodás javítása.? Igen, ezek a megoldások is ismertek a klímapolitikával foglalkozó szakemberek előtt.

Lényegében a karbonkibocsátás jelentőségét tagadja akkor, amikor a hőség kezelése az olcsó gázból előállított árammal működtetett klímaberendezésekkel csökkentené a hőhullámok városi kezelését. (Mentségére legyen mondva, hogy a zöld- és vizes felületek növelését is megemlíti.)

Számomra cinikusan hat, amikor Lomborg azt írja, hogy ?a józan észnek megfelelő válasz az lenne, ha felismernénk, hogy mind a klímaváltozás, mind a szén-dioxid-kibocsátást csökkentését célzó intézkedések költségekkel járnak.? Soha, senki sem mondta, hogy létezik ingyen ebéd ? de az azért egyértelmű, hogy ami az egyik oldalon költség, az a másikon bevétel, igaz, feltételezhetően nem az olajvállalatok számára.
← Újabb hozzászólások 21 - 40 / 802 Régebbi hozzászólások →