Lezártam a márc 05-én nyitott Nasdaq longom, jobb lett volna ath-kor :S Hatodannyi lett a nyerő, mint akkor volt.

SP bezárta a lenti rést, Nasdaqban viszont lett egy sziget. (7469 nél zárná be, és 7473 a mai rés teteje.)

Fészbuk húzza le nagyon, -6%-ban van.

Nyakunkon a tőzsdei összeomlás? - Kritikus szinten a mutató

Küszöbön egy jelentős részvénypiaci esés? Rövidesen recesszióba süllyedhet az Egyesült Államok gazdasága? - Két kérdés, ami talán mindennél jobban foglalkoztatja most a befektetőket. A San Francisco-i Fed szakértői rövid elemzésükben arra a következtetésre jutottak, hogy a kötvénypiaci hozamok alapján ugyan jelentősen nőtt az esélye egy amerikai recessziónak, egyelőre még nem értük el azt a küszöbértéket, ahonnan már gyakorlatilag nincs visszaút. Amennyiben azonban modelljüket a magas részvénypiaci értékeltséget nyomon követő változóval is kiegészítik, úgy meglehetősen aggasztó kép rajzolódik ki. Itt egy biztató ábra azoknak, akik részvénypiaci összeomlásban reménykednek.

Bár február elején volt egy kisebb korrekció a globális részvénypiacokon, azóta sikerült valamelyest korrigálniuk a tőzsdéknek: az amerikai indexek közül a Nasdaq például már múlt héten új csúcsra tudott kapaszkodni. Az évek óta tartó bikapiac tehát egyelőre úgy tűnik, folytatódik (bár Trump kereskedelmi háborújának lehetősége miatt van feszültség bőven), ezzel párhuzamosan - vele szoros összefüggésben - pedig az Egyesült Államok gazdasága elmúlt 170 éves történetének harmadik leghosszabb megszakítás nélküli növekedési periódusát éli. Mivel ilyen sok ideje tart megállás nélkül a "buli", egyre többekben merül fel a kérdés, hogy vajon mikor lesz mindennek vége. Az UniCredit Bank 2018-as makrogazdasági kitekintőjében tavaly év végén arról írt, hogy középtávon egyre valószínűbbnek tűnik egy korrekció ebben a hosszú ideje tartó menetelésben. Ez persze nem azt jelenti, hogy a 2008-ashoz hasonló válságra kell felkészülni, egyszerűen arról van szó, hogy a gazdasági ciklikusság magában hordozza a visszaesési periódusok elkerülhetetlenségét.

2017.11.21 05:25 Figyelmeztetés érkezett: túl sokáig volt jó világ, nemsokára véget ér a buli

Az elemzők között nincs egyetértés, hogy mennyire valós veszély egy két-három éven bekövetkező amerikai recesszió, a piaci szereplők várakozásaiból viszont aggasztó kép rajzolódik ki. Múltbéli tapasztalatok alapján a hozamgörbe meredeksége, vagyis a hosszú és a rövid lejáratú állampapírok hozamkülönbözete, illetve az abban bekövetkező változás, világszerte megbízható előrejelzője a jövőbeli gazdasági aktivitásnak. Egy negatív hozamkülönbözet, vagyis a görbe invertálódása az esetek többségében helyesen jelzett előre egy közelgő recessziót. Ezért különösen aggasztó, hogy az Egyesült Államok kötvénypiacán az elmúlt években a hozamgörbe látványos kilaposodását tapasztalhattuk: legutóbb közvetlenül a 2008-as válság előtt volt ilyen alacsony a 10 és az 1 éves amerikai kötvényhozam-különbözet.

Klikk a képre!

Megjegyzés: a 10 éves és az 1 éves amerikai állampapír hozamkülönbözete, százalékpontban.

A San Francisco-i Fed blogján megjelent rövid elemzés kiemeli, hogy mivel az amerikai jegybank várhatóan folytatja monetáris szigorítását, ami a rövid hozamokat közvetlenül, azonnal érinti, a jövőben tovább folytatódhat a hozamgörbe laposodása. A regionális jegybank két elemzőjének írása arra keresi a választ, hogy mikor jutunk el arra a pontra, avagy mi az a határvonal, amit átlépve már kellő magabiztossággal jelezhetünk előre egy amerikai recessziót. Rögtön az elején felvázolnak egy tényt:

1955 óta 9 recessziós periódusa volt az Egyesült Államoknak, amelyet minden esetben a hozamgörbe meredekségének negatív tartományba fordulása előzött meg. Az invertálódást 6-24 hónappal követte a gazdasági visszaesés.

Ezalatt a bő hat évtized alatt egyszer fordult elő (a 60-as évek közepén), hogy a negatív hozamgörbe hamis riadónak bizonyult. Ettől eltekintve a forgatókönyv minden esetben kísértetiesen hasonló volt:

• A gazdaság növekedési ciklusának egy adott pontján a jegybank elkezd kamatot emelni, ami a rövid hozamok emelkedésével jár.
• Mivel a hosszabb lejáratú kötvényhozamok elsősorban a befektetők jövőbeli (hosszabb távra előretekintő) várakozásait tükrözik, ezért a gazdasági növekedés ciklikus természetéből fakadóan a növekedési periódusban eljön az a pont, amikor a piaci szereplők pesszimistábbá válnak a kilátásokkal kapcsolatban.
• Ennek következében a hosszú hozamok emelkedése megáll, vagy lelassul, a folyamatos monetáris szigorítás viszont a rövid hozamokat folyamatosan felfelé tolja.
• Mivel a kereskedelmi bankok forrásszerzési költsége a rövid hozamokhoz kapcsolódik (betétek), miközben a hosszabb távú hozamokhoz igazodva helyeznek ki hiteleket, ezért a hozamgörbe laposodása rontja a jövedelmezőségüket. Ennek eredményeként a hitelkínálat visszaesik, a pénzügyi kondíciók pedig tovább szigorodnak, ami még inkább visszaveti a növekedést.
• Mikor már a jegybank számára is nyilvánvaló válik a gazdasági lejtmenet, akkor rövidesen kamatvágásba kezd, hogy ezzel élénkítse a gazdasági aktivitást. Ennek köszönhetően újra elkezd meredekebbé válni a hozamgörbe (hiszen a rövid hozamok gyorsan esésbe kezdenek), amivel be is zárult a kör.

Ez a jól bevált forgatókönyv ugyanakkor nem visz közelebb minket annak a kérdésnek megválaszolásához, hogy akkor mégis mikortól jelezhető előre nagy valószínűséggel egy gazdasági visszaesés.

A kulcsfontosságú kérdés az, hogy milyen küszöbértéket válasszunk, azaz mennyire kell lecsökkennie a hozamkülönbözet értékének, hogy szinte biztosra vehessünk egy közelgő recessziót.

- fogalmazzák meg a problémát a szerzők.

Az alkalmazott modell

• Múltbéli tapasztalatok alapján a hozamgörbe invertálódása, vagyis a meredekség negatívba fordulása megbízhatóan jelezte előre a gazdaság visszaesését, ezért kritikus küszöbértéknek azt a pontot jelölték ki, ahol a 10 éves és az 1 éves hozam különbsége pontosan zéró.
• A San Francico-i Fed szakértői egy probit regressziós modell segítéségével számszerűsítették a recesszió valószínűségét: ebben a modellben az eredményváltozónak csak két kimenetele lehetséges, jelen esetben az, hogy lesz-e recesszió, avagy sem.
• Ezt követően a mindenkori 10 és 1 éves hozamkülönbözetekhez valószínűségi változót rendeltek az alapján, hogy 12 hónapon belül recesszióba süllyedt-e az USA gazdasága. Például: ha mondjuk 100 alkalommal volt 0,2 százalékpont a hozamkülönbözet, és ebből a száz alkalomból 8 esetben következett be visszaesés, akkor a 0,2 százalékpontos értékhez 8%-os valószínűséget rendeltek.
• A kritikus küszöbérték, ami felett gyakorlatilag elkerülhetetlen a gazdasági visszaesés, a fent említett zéró hozamkülönbözet állapota lett, a hozzá rendelt valószínűségi érték pedig 24%. Ez a szint úgy értelmezhető, hogy a történelmi tapasztalatok alapján amikor a mutató elérte, illetve tartósan meghaladta a 24%-ot, akkor 1-2 éven belül borítékolhatóan jött a recesszió.

A következő ábrán látszik, hogy a modelljük által csupán hozamkülönbözetből számolt valószínűség (kék vonal) 11%-on áll, ami az elmúlt évekhez képet magas, azonban még mindig a kritikus küszöbérték alatt van.

Bár az emelkedő trend múltbeli példák alapján sokakat aggaszthat, számos közgazdász szerint a mostani helyzet más, mint korábban, így a hozamgörbe esetleges invertálódását sem feltétlenül követné a gazdaság hanyatlása. Ők azzal érvelnek, hogy a kamatkörnyezet historikusan nagyon alacsony, ráadásul a Fed által előrevetített hosszú távú egyensúlyi kamat is jóval a korábbi szintek alatt tartózkodik, vagyis a monetáris szigorítás nem lesz olyan jelentős, így a gazdasági növekedésben sem következik majd be olyan drasztikus lassulás. Mivel a hosszú távú hozamok az egyensúlyi kamatszinthez igazodnak, ezért nem a gazdaság helyzetével kapcsolatos befektetői pesszimizmus miatt nem emelkednek olyan ütemben, mint a rövid hozamok, hanem azért, mert "ez az új normál" - hangzik az érvelés.

A San Francisco-i Fed elemzői szerint ez a gondolatmenet intuitív módon jól hangzik, azonban modelljüket az egyensúlyi kamatszinttel kiegészítve nem találtak arra bizonyítékot, hogy a hozamkülönbözet mellett lenne érdemi recessziós előrejelző ereje. A fenti ábrán a zöld vonal jelzi a kibővített modell által számított valószínűséget. Ez néhány százalékponttal ugyan alacsonyabb, mint az alapmutató, azonban az elmúlt három évben így is érdemben emelkedett.

A hozamkülönbözet (és a hosszú hozamok) kiértékelésekor van még egy fontos szempont, ami a recessziós valószínűséget is befolyásolhatja: ennek megértéséhez fel kell bontani két fontos komponensére.

• A mutató egyrészt áll egy úgynevezett várakozási komponensből, ami azt tükrözi, hogy a befektetők szerint milyen irányba mozdulhatnak el a rövid távú hozamok.
• A másik komponens az úgynevezett lejárati prémium: ez az a kompenzáció. amit a befektetők azért várnak el, hogy hosszabb lejáratú kötvénybe teszik a pénzüket rövid helyett. A mögöttes ok az, hogy a hosszabb lejáratú kötvények magasabb módosított átlagidővel rendelkeznek, vagyis jobban ki vannak téve a kamatok változásának. A kamatok emelkedése az ilyen eszközök árfolyamában nagyobb csökkenést okoz, ezért az ebből fakadó többletkockázat miatt a befektetők magasabb hozamelvárást társítanak hozzájuk.

Bár közvetlenül egyik komponens értéke sem meghatározható, a becslések többsége alapján a lejárati prémium értéke jelenleg közel zéró, ami alapvetően azt sugallja, hogy hosszabb távon a piaci szereplők sem komolyabb inflációs, sem növekedési sokkra nem látnak érdemi esélyt. Ha a hozamkülönbözet azért lenne alacsony, mert a piaci szereplők pesszimistán állnának a jövőbeli növekedési- és kamatpályához, akkor más gazdasági fundamentumokat lehetne kiolvasni a számokból, így elméletileg a recessziós valószínűségnek is különböznie kéne.

A Fed elemzői meglepetésükre arra a megállapításra jutottak, hogy modelljükbe külön beillesztve a két tényezőt, mindkét komponens azonos magyarázóerővel bír a jövőbeli recessziók előrejelzésében, vagyis nem javít az előrejelzés pontosságán, ha a hozamkülönbözetet elemeire bontjuk. A fenti ábrán a sárga vonal mutatja a lejárati prémiumból ezen módszer szerint számított kockázatot: látszik, hogy nem tér el érdemben az alapmutatótól, vagyis a kék vonaltól.

A fentiek alapján a szakértők megállapítják, hogy a hozamkülönbözet pontosan képes előrejelezni a recessziók bekövetkezését, hiszen a hozamgörbe meredekségének negatív tartományba fordulását az esetek túlnyomó többségében gazdasági visszaesés követte.

Lehet persze bonyolítani az előrejelzési modellt, a végeredmény azonban közel azonos lesz. Ez alól kivételként megemlítenek egy olyan mutatót, amelybe a hozamkülönbözet és az egyensúlyi kamatszint mellett még egy piaci értékeltséget jelző változót is beépítettek. Ez a változó a háztartások nettó vagyonának jövedelemhez mért aránya lett (a nettó vagyonba a részvényektől kezdve a betéteken át a hitelekig minden beletartozik).

Az ábrán látszik, hogy már a dot-com lufinál, illetve a 2008-as válságnál is magasabb szinten jár a mutató, ami aggasztó jel.

Még ijesztőbb, ha megnézzük, hogy a magas részvénypiaci értékeltség miatt nőtt jelentős mértékben a vagyon-jövedelem arány az elmúlt években (az alábbi ábrán a piros sáv).

A múltbéli tapasztalatok alapján a mutató ilyen szélsőséges érték után visszatér a hosszú távú átlag közelébe, ami jelen helyzetben durva piaci zuhanást eredményezne. Azt persze a szerzők is kiemelik, hogy az alacsony kamatkörnyezet miatt nem lehet egy az egyben összehasonlítani a jelenlegi helyzetet a múlttal, mindenesetre nem árt az óvatosság.

Visszatérve a recessziós valószínűséget előrejelző modellre: amennyiben ezt a vagyon-jövedelem mutatót is hozzátesszük a modellhez, akkor már átléptük a kritikus küszöbértéket, vagyis veszélyes szinteken járunk.

A szakértők persze itt is megemlítik, hogy a hozamkülönbözeten alapuló alapmodell bonyolítása - újabb magyarázó változók bevonásával - fokozza a bizonytalanságot.

Összegezve: egyre több olyan mutatót találni, ami alapján joggal kezdhetnénk el aggódni egy amerikai recessziótól, illetve ezzel összefüggésben egy jelentős részvénypiaci eséstől. Már csak az a kérdés, hogy a múltban megbízhatóan működő modellek még ma is megállják-e a helyüket, vagy tényleg egy új korszakba léptünk ("new normal"), ahol ezek az összefüggések már nem olyan mérvadók, mint egykor.

Ares-t vitte is a stopp 21,1-nél. Végig semmi erőt sem mutatott...

Evoqua Water Tech. vétel @22,12

ARI vétel @18,315

18,14 óta üldöztem fölfelé.

Hogy lehetséges, hogy most 22-24 óra között is mozog az index?

Máskor ilyenkor 'csend' van.

Portfólijó cikk cím: "

150 pontos mínuszban zárt a Dow, kitörölte a Nasdaq az előző 7 napot "

Kitörölte az előző 7 napot???? Kóklerek :)

Jaja, lezárhattam volna legalább az egyik index longomant a nap elején...

miért is? az amazon beszállt az e autó / kamion piacra?

A szakértő szerint most ki kell szállni:

https://www.finanzen.net/nachricht/aktien/drohende...

Többek között az Amazon is konkurenciát jelenthet.

Nagyon lyukas ez az épület.

Résen kell lenni.

S&P rések

2 fent, egy a mai gyertya alatt.

Mostani vételek:

Emerald Exp. @18,73

ARES @22,15

Ezzel a kevésbé célzott lépéssel sikerült felborítani a vizes vödröt a homokozóban. Vélhetően, mint a durcás 5 évesek fognak reagálni néhányan erre a lépésre.

Az esésecske, mely 00.00-kor vette kezdetét, vajon ezért van?

https://www.yahoo.com/news/white-house-economic-ad...

Jó ez az elemzés, ha jól értem még a pénteki helyzet alapján:

Az S&P500 index jelenleg egy kb. 500 pont széles range közepén található, ahonnan mehet fel (2950-3000) vagy le (2360-2450) irányában.

Ki ki aszerint, hogy merre áll, kezdjen el ez alapján ábrándozni.

NRG Yield vétel @16,4

Hamilton Line vétel @35,55

Goldman kecsegtetés kereskedelmi harcok idejére:

http://www.investor.hu/news/20180302-befektetes-ke...