Sokat beszélek fiatalokkal, hasonlít..
A fiatalok jól élnek, nagyon jól, a korábbi generáció megadta nekik az alapokat, nekik már nem kell lakásért gürcölni, nem tudják mi az egy dologra spórolni, simán megkapták a legjobb iskolát amivel találhatnak jó munkahelyet olyan fizetésért amiből kényelmesen élnek, a családi dolgaikból is átvállalnak a szülők nagyszülők. Nekik megfelel ez a jólét. De mivel érzik ki kellene állni valamiért akkor névlegesen beállnak valami felkapott dolog mögé. A bálnák már lejátszottak, marad a fenntarthatóság és környezet címszó, elmegyünk 1x 2x pedagógus vagy szfe sztrájkra, kóborkutyák..kellően dokumentálják és ennyi. Van gyors internet, közösségi virtuális élet, kommunikátor a zsebben... Utazni sem nagyon akarnak, csak ha a szülők intézik. Csak a macera van vele, meleg van, repülőtér.. fura kaják azonnal keresik a mekit ha ott vannak, négert arabot már otthol is lát, inkább a légkondis lobbiban csetelget.
Nem vagy minél később akarnak felelősséget vállalni, családot gyereket, sokan ki is csúsznak ebből de nem is bánják.
Már írtam de nagyon igaz.
A nehéz idők kemény embereket szülnek, a kemény emberek könnyű életet hoznak, a könnyű idők gyenge embereket termelnek, a gyenge emberek nehéz időket hoznak.. ez egy körforgás.. az emberiség nem tanul, kódoltak a hibák.
Az ukrán háborúban elpufogtatott fegyverek árából a világ éhezői hozzájuthatnának normális vízhez, mezőgazdasághoz infrastrukturális beruházások lehetnének az elmaradott térségekben. Felszámolható lenne az óceánokban úszó országnyi szemétsziget. De ez nem cél, egyrészt mert akkor az elmaradt térségek is jobban szaporodnának, tudatra ébrednének, nem lenne rabszolgamunka, gyerekmunka, nem lehetne kirabolni, csökkenne a befolyási öveztet a pénzügyi hatalmak ellenőrzése és rablása.