Azért borzasztó, hogy pénzért, mire képesek az emberek......komoly emberek!
Ez is csak üzlet........
Azért borzasztó, hogy pénzért, mire képesek az emberek......komoly emberek!
Ez is csak üzlet........
nekem ott vált a történet 100%ban hihetővé, amikor greepeace társalapítója is elmondta véleményét... No meg a felsorolt proffok se kutyafülék :)
ez megdöbbentő volt!!!!!!
http://index.hu/tech/net/2009/10/14/izland_a_vilag_legmodernebb_adatkozpontjat_epiti/
Izland a világ legmodernebb adatközpontját építi
* Index
2009. október 14., szerda 09:50
Egyre súlyosabb gond az internet adatforgalmát irányító és kiszolgáló adatközpontok óriási energiaigénye, mert a szervertermek hűtése egyrészt sokba kerül, másrészt súlyosan környezetszennyező. Az Izlandon épülő új szuperdatacenter mindkét problémára megoldást nyújt az olcsó, megújuló geotermikus energiával, és a már eleve hideg éghajlattal.
A világ legmodernebb adatközpontját kezdték el felépíteni Izlandon, 300 millió dolláros költséggel. Ebben benne van a szervereknek otthont adó, szuperbiztonságos, légkondicionált épület, az energiaellátás kiépítése, és az Észak-Amerika és Európa felé irányuló adatforgalmat bonyolító nagy sávszélességű üvegszálas kábelek lefektetése az óceán alatt. A tervek szerint a kapcsolat stabilan tartani tudja majd a 17 milliszekundumos adattovábbítási időt mindkét irányban.
Izland több szempontból is optimális nagy adatközpontok kiépítésére. A nagy kapacitású szerverfarmok óriási mennyiségű energiát fogyasztanak, ennek jelentős része (40 és 60 százalék között) a hűtésre megy el. Az internetre kapcsolt gépek áramfogyasztása már ma megközelítőleg annyi szén-dioxid-kibocsátásért felelős, mint a világ összes repülőgépe összesen, és az internet fejlődésével hamarosan le is fogja hagyni azt. Izland Európa vulkanikusan legaktívabb országa, az olcsó és környezetbarát geotermikus energia felhasználásában pedig a világelsők között van.
Ráadásul már alapjáraton kevesebb energiát kell fordítani a szervertermek hűtésére, hiszen hideg van, nem kell a számítógépek termelte hő mellett még a külső hőmérséklet hatását is legyűrni. A megújuló energiaforrások miatt egyébként az utóbbi években az alumínium- és a ferroszílícium-gyártás néhány nagyobb versenyzője is Izlandra költözött.
Az izlandi kormány még 2007-ben kezdte el az országot az adatközpontok jövendő hazájává tevő programot, de a 2008-as nagy pénzügyi összeomlás, és a 6,3-as erősségű földrengés (ami a tenger alatti kábelek megrongálásával teljesen kiüthet egy adatközpontot) nem volt túl jó reklám. A projekt most újraindult, a nagy datacenter épül, bár a szakértők kérdése (biztos okos dolog-e egy rakás szervert aktív vulkánok tetején beüzemelni) azért továbbra is ott lóg a levegőben.
Itt a linken egy méghosszabb cikk van a növény engedélyeztetési kálváriájáról. Elég tanulságos:
http://www.geocities.com/all_are_one.geo/hun/stevia.html
De a történet nem ért véget.
Stíviát 1-2 éve lehet vásárolni a bioboltokban, rendkívül nagy népszerűségnek örvendett, főként cukorbetegek körében. Ez azonban most megváltozott. Ugyanis eltünt a nagykerek boltok polcairól, a forgalmazó pedig eltünt, elérhetetlen...
Remélem előkerül...
Ugyanakkor nem ez lenne az első növény, ami népszerű, hatásos, és versenyképes gyógyszerekkel, ill. egészségtelen, iparilag előállított élelmiszerekkel, és betiltják őket.
Érdemes tudni azt is, hogy hamarosan betiltják a növényi ill. természetes napvédőkrémeket az EU-ban, mert az UVA és UVB fényvédő faktorok aránya nem olyan, mint amit a NIVEA kitalát, hogy lennie kéne, egy nem létező tesztre hivatkozva. Így jövő évtől, aki nem akar a bőrére kőolajszármazékot kenni, a napsugarak káros hatása ellen (amit többek közt a kőolajszármazékok okozta ózonlyuk és üvegházhatás miatt, már 15 perc alatt is okozhat bőrrákot), az kénytelen elbúcsuzni a napozástól, mert a természetes kozmetikumok készítői (Dr.Hauschka, Lavera, Weleda, stb.) leállnak a gyártással.
Ez van. Szép új világ!
Stevia Hírlevél
Weboldalunk látogatói és ügyfeleink számtalanszor teszik fel a kérdést: Ha a sztívia annyira jó és biztonságos, miért nem kapni a boltokban olyan élelmiszereket, amiket sztíviával édesítettek? Nos, a válasz egyszerű. Amerikában már jó ideje tiltják a sztívia élelmiszerként való forgalmazását; ott kizárólag táplálékkiegészítőként forgalmazható. Ennek okait számok cikk taglalja az interneten és számos könyv foglalkozik vele; a háttérben politikai és gazdasági érdekek állnak. 2000 februárjában Jan Geuns, a belga Leuven egyetem professzora kérelmet nyújtott be az Európai Unió illetékes szervének, hogy Európában engedélyezzék a sztíviát, mint biztonságos élelmiszert. A kérvényhez számtalan orvosi tanulmányt csatolt, és megdönthetetlen bizonyítékokkal fejtette ki, hogy egyes országokban, például Japánban vagy Brazíliában több évtizede használják ezt a növényt élelmiszerként, és mindmáig egyetlen káros hatást sem regisztráltak. Az illetékes szerv megtiltotta az Európai Únió területén a sztívia élelmiszerként vagy élelmiszer-adalékként való használatát arra hivatkozva, hogy nem bizonyítható a növény biztonságos mivolta. Független szakértő körökben a döntés nagy vihar kavart, hisz az egészségre bizonyítottan káros és több tanulmány szerint elhízást okozó, mesterséges aszpartam például zöld utat kapott mind Amerikában, mind Európában.
Sokáig nem is volt remény azt leszámítva, hogy Geuns professzor gondosan gyűjtögette a további bizonyítékokat és szinte minden évben újabb lexikon vastagságú kérvényt nyújtott be. A közelmúltban viszont komoly áttörés történt.
Az Európai Únió "új élelmiszernek" tekint minden olyan élelmiszert, amit 1997. május 15-e előtt az Európai Unió területén nem fogyasztottak "jelentős mennyiségben". Az ilyen élelmiszerek forgalmazását csak egy hosszadalmas eljárás után engedélyezik. A rendelet elvileg a lakosság biztonságát szolgálja, hisz előfordulhat, hogy a ki tudja honnan érkező, Európában ismeretlen elemózsia veszélyes egy európai bendő számára. Ez esetben sajnos úgy tűnik, a rendeletet arra használták, hogy elérhetetlenné tegyenek egy olyan növényt, ami megdöntheti a cukor, az aszpartam és minden mesterséges édesítő sokmilliárdos piaci hatalmát.
Egy német cég már jó ideje forgalmaz egy Greensweet nevű teát, amelynek egyik összetevője a sztívia. Az illetékes német hatóság tavaly megtiltotta nekik a tea forgalmazását. A cég a bírósághoz, és akkor még kevesen sejtették, hogy a sztívia történelmében mérföldkövet jelentő bírósági döntés születik. A cég számtalan tanút idézett be és sikeresen bebizonyította, hogy már a kilencvenes évek elején is forgalmazta a teát. Az egyetlen kérdés az volt, elérték-e a "jelentős mennyiséget". Mivel a rendelet nem határozza meg, pontosan mi az, a bíróság jelentősnek ítélte azt a 2,5 és 5 tonna közötti, sztíviát tartalmazó teamennyiséget, amit a cég évente átlagosan forgalmazott.
Igen, megszületett a döntés: a sztívia nem számít új élelmiszernek. A müncheni bírógság engedélyt adott a tea forgalmazására és ezzel szembe helyezkedett az EU döntésével. Az illetékes német hatóság természetesen fellebbezett, így az ügy jelenleg a fellebviteli bíróságon pihen. Amennyiben ott megerősítik a döntést, az EU kénytelen lesz átalakítani a rendelkezést vagy engedélyt adni a sztívia élemiszerként való forgalmazására. Addig viszont ez a pompás növény megmarad táplálékkiegészítőnek.
Az ügy jelentőségét mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az Európai Sztívia Szövetség (EUSTAS) idei találkozóján olyan ital gyártók képviselői vettek részt, mint például a Red Bull. Nyílt titok, hogy számos élelmiszeripari konszern már készen áll a sztívia széles körű felhasználására. A Coca-Cola Company komoly tapasztalatot szerezhetett Japánban, ahol a betiltott aszpartam helyett a diétás kóla sztíviával készül. Talán eljön az idő, amikor az európaiaknak sem kell cukrot és más mesterséges édesítőket fogyasztaniuk.
http://www.tozsdeforum.hu/index2.phtml?menu=0&submenu=onearticle&news_id=394192&red=latest
Az évszázad magyar pere! 5000 milliárd eurós nemzeti kincs a tét! (2009. május 27. )
Vén István feltaláló 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. gádorosi NSZ.3 termálkút ügyében. A tározóból 5000 milliárd euró értékben 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehet kinyerni 25 év alatt. Vén István pechére a MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még 1992-ben. 5 milliárd forint névértékű kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az évszázad üzletét: egy 5000 KW-os villamos-erőművet az NSZ.3-as kútra. Több energia van itt, mint Kuvait összes olaja! Tervéből bukás lett: a feltaláló börtönbe került és immár 15 év óta áll a geotermikus villamos-erőmű ügye. Most úgy tűnik, fordult a kocka, és bírósági per lesz szeptemberben. A 15 éve tartó huzavona a kút tulajdonjoga körül bonyolódik.
A legnagyobb nemzeti kincs
A szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson. Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták - hiszen csak földgázmezőket kerestek -, hogy az NSZ.3-as keresztnevet kapott kút, az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a feltörő több mint 180 fokos termálvize miatt, előbb-utóbb megérné egy 5000 KW-os erőmű telepítése is. A Kórógy és a Mágocs-erek határolta terület középpontjában meglelt "forrást" még ugyanebben az évben az állami vállalat mérnökei ledugattyúztatták, elzárták. 1985 decemberében a 13 kilométerre arrébb fekvő Fábiánsebestyén külterületén a cég fúrómesterei ismét rábukkantak erre a tározóra, ám a tengervíz itt már - a gádorosival ellentétben - 300-400 atmoszférás túlnyomással tört fel 180-200 Celsius fokon. A ritka geotermikus adottságokkal rendelkező kutat ekkor már nemzetközi figyelem kísérte.
Becslések szerint a tározó hasznosítható energiakészlete meghaladja Kuvait Állam teljes olajkészletét. Egy valóságos "geológiai atomkazánnal" állunk szemben, amelyben az évmilliókkal ezelőtt bezáródott tengeriszapot a Föld belsejében mindenütt jelenlévő radioaktív anyagok bomlásánál felszabaduló energia hevítette fel. A 25 év alatt kitermelhető 20 milliárd tonna kőolajegyenértékű energiakincs nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Közép-Európa energiaellátásában jelentős szerepet foglalna el. Nagy előnyünk Izlanddal szemben, amely ma geotermikus nagyhatalom, hogy ott a különböző helyeken felbukkanó kitöréseket kell befogni hasznosításra, míg hazánkban minden egyes fúrt kúton szabályozhatóan tör fel az elementáris energia. Mivel a víz oldott földgázt is tartalmaz, azt akár le is választhatjuk. A nedves tározórendszer oldott földgázkészletét néhány százmillió tonnára becsülhetjük, ami több mint a ma sokat emlegetett makói gázmező vélelmezett készlete. Az NSZ.3-as 0106/7 hrsz. termál kutat 1991-ben felújították, és próbatermelést végeztek rajta. Hőteljesítménye 20-30 MW-ra kalkulálható, amelyre a fent említett jellemzők miatt 5000 KW-os villamos erőmű telepíthető.
Kié a kút tulajdonjoga?
A Kőolajkutató Vállalat bányaszolgalmi jogát 1984-ben jegyezték be az NSZ.3-as mélyfúrásra. Akkor a Magyar Állam volt a föld tulajdonosa. Aztán jött a rendszerváltás, és az 1990 évi LXV.tv. 107.§. (2) alapján a termálkút és az ahhoz tartozó terület Gádoros Nagyközség Önkormányzatának tulajdonába került. A Képviselő Testület tagjai már korábban is kezdeményezték az ingatlan "f" alrészletét képező termálkút hasznosítását. Ehhez azonban sem tőkéjük, sem erre szakosodott vállalkozójuk nem volt. 1993. október 14-én "Adásvételi előszerződés" keretében az önkormányzat eladta a 0106/7 hrsz. ingatlant Vén Istvánnak azzal a kötelezettséggel, hogy az apportálást követően, a vevő 94 százalékos többségi tulajdonában lévő Első Magyar Geotermikus Villamos-erőmű Kft.-jének 5 éven belül villamos- és hőerőművet, valamint desztillációs és frakcionáló üzemet kell létesítenie.
Vén István pechére a MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még 1992-ben, ám egy évvel később már 5 milliárd forint névértékű kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az évszázad üzletét A vállalkozó ugyanis nagyszabású kárpótlásijegy- felvásárlási akciót hirdetett. Annak érdekében, hogy felhívása kellő számú érdeklődőre találjon, néhány hónapos fizetési határidővel 120 százalékos árat ígért a jegyekért a vállalkozó. A felvásárlási akcióba - régi '56-os bajtársai segítségével - a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) és az Antall-kormány több politikusa is besegített. Az akció olyan jól sikerült, hogy a geotermikus erőmű felépítéséhez több ezer ügyfél ajánlotta fel az egymilliárd forintot is meghaladó összértékű kárpótlási papírját. Vén István állítja: tettével egyszerre több ellenséget is szerzett. A beruházás alapjául szolgáló gádorosi meddő olajkútra ugyanis nemcsak ő, hanem a MOL Rt. is kidolgozott titokban egy geotermia-projektet. A nagyszabású felvásárlási akció pedig nem esett ínyére a jegyek alacsony árában érdekelt spekulánsoknak sem.
Hazugságok és börtönévek
A történet további fejleményei mégis több kérdést vetnek fel: még negyedéves elmaradása sem volt a kifizetésekkel Vén Istvánnak, amikor csalás gyanújával 1994-ben a vállalkozót előzetes letartóztatásba helyezték a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói. Az erre vonatkozó rendőri indoklás többek között idézte a MOL Rt. azon nyilatkozatát, miszerint a Vén által magáénak mondott mélyfúrás valójában nem az Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft-é, hanem az olajipari nagyvállalaté. A MOL arra hivatkozott, hogy mivel az 1993-as adásvételi szerződést a földhivatalok csak 1996. október 1-én vezették át a tulajdoni lapra, így azok semmisnek tekinthetők. A MOL Rt. a rendőri, majd bírósági eljárásban azt is kijelentette, hogy Vén István 1990-ben bejegyzett szabadalma működésképtelen és a terve "kivitelezhetetlen". A vállalkozót - aki 56-os forradalmi tevékenysége miatt már korábban ült négy évet a kádári börtönökben - végül kilencévi börtönbüntetésre ítélték, ám a bíróság végül is az ítéletét hét év letöltendő börtönbüntetésre enyhítette. Időközben a földhivatal - amely a vállalkozó szerint szándékosan késett a tulajdonjog bejegyzésével - Vén István nevére írta a kút tulajdonjogát.
A MOL új céget alapított a geotermikus energiára
Tavaly a MOL a Green Rock Energy ausztrál céggel közösen CEGE néven társaságot alapított azzal a céllal, hogy az Magyarország piacvezető energiatermelő társaságává váljon. Időközben az NSZ.3 kút mélyfúrására a MOL bejegyzett bányaszolgalmi jogot szerzett. Vén István most a perújítást követő szeptemberi tárgyaláson azt kéri a bíróságtól, hogy az olajtársaság bányaszolgalmi jogát töröljék, hiszen a 0106/7 hrsz. alatti terület nem a MOL-é, hanem az övé. A 15 évvel ezelőtt kezdődött per és következményei a következő részben olvashatók.
Úúú ez elég rosszul hangzik,aztán csodálkozik az ember hogy mindenféle civilizációs betegség összejön neki amire szedheti a semmire nem jó gyógyszereit ami nem gyógyít hanem tünetet kezel és már kész is a legális függőség akárcsak alkoholnál,cigerattánál...
Részemről ha tehetem a házikertben termelt zöldség gyümölcs,megbízható helyről származó hús és víztisztító által szűrt víz....
A megetetett társadalom
Miből készül az eperfagyi? - Jobb, ha nem tudja!
MEGHÍVÓ
Az Energia Klub és a Merlin Energia
tisztelettel meghívja Önt beszélgetéssorozatára
A beszélgetéssorozat ötödik, egyben utolsó alkalmával „Alternatív energia?” címmel a jövő energiapolitikájáról beszélgetnek meghívott szakértőink. Mészáros Fannit (CECED), Király Zsuzsannát (Energia Klub) és Varga Katalint (Energia Klub) energiaigényekről, új technológiákról, takarékosságról, hatékonyságról, megújulókról, hazai lehetőségekről, szabályozási háttérről és nemzetközi tapasztalatokról kérdezzük.
Időpont: 2009. május 7. csütörtök, 17.30
Helyszín: Merlin Energia Café, Merlin Színház (1052 Budapest, Gerlóczy utca 4.)
A részvétel ingyenes, előzetes regisztráció után mindenkit szeretettel várunk! Regisztráció és további információ:
Koritár Zsuzsanna, Energia Klub
koritar@energiaklub.hu T: 411-3522
A beszélgetéseket Veiszer Alinda újságíró vezeti.
A beszélgetéssorozat részletes programját megtalálják a http://www.energiaklub.hu/hu/hirek/?news=688 oldalon.
2 okból tartom annak. Egy a kivitelezés, ami a 80-as évek nyelvtankönyveinek ábráit idézi... Hetesinek csak át kellett volna ballagnia a tanszékéről kb. 20m-t az Oktatástani Tanszékre, és megkérni valakit, hogy csináljon egy profibbat.
A másik ok, hogy a letörés időpontját, és eleve az egész grafikon második felének lefutását, szerintem hasraütés szerűen rajzolta be. A cikkeit tanulmányait még a válság előtt írta, szerintem a grafikont is (láttam már korábban), és bizony egy ekkora gazdasági világválság odébb tolja Hetesi dátumait, mivel a fogyasztás, az ipari termelés és a környeztszennyezés is lecsökken, ki tudja meddig. Feltehetően bekövetkezik az, amit Hetesi jósol, de a konkrét időpontok leírása felelőtlenség, és támadási felületet ad, maga ellen.
Ennyi.
Ami a cikkeit tanulmányait illeti, magam is propagálom nyilvánosan, és privát is.
Miért gagyi Mercurius?
Ez a sors vár ránk, ha nem veszi ki SÜRGŐSEN az emberiség együtt az olaj- és egyéb bárók kezéből a hatalmat, hogy az emberiség javát szolgáló mérhetetlen ingyen energiákra alapozva tudjunk további korszakos fejlődést produkálni.
Mondjuk ez az ábra több szempontból is gagyi sajnos, de a cikk attól még elég jó (és) elrettentő.
Itt van hozzá a kép is:
http://kepfeltoltes.hu/090417/kep_hetesi_cikkhez_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Haladunk a katasztrófába (interjú Hetesi Zsolttal)
Válságos helyzetben vagyunk, mert nehézségekbe sodortuk magunkat jelenlegi életformánk következtében is. Ha így folytatjuk, már nemzedékünk meg fogja érni a körülöttünk lévő világ fokozatosan gyorsuló, hatványozott ütemű összeomlását - mondja Hetesi Zsolt fizikus, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport elnöke a Magyar Fórumnak.
- Tanár úr, mikor alakult, és milyen célokért hozták létre a kutatócsoportjukat?
- A kutatócsoport megalakítása menyasszonyom és munkatársam ötlete volt, miután megkapta Végh László debreceni atommagfizikus barátunktól, Colin Campbell olajgeológus 1998-ban a Scientific Americanben publikált cikkét. Ez az írás az olajnak, mint erőforrásnak a kimerüléséről szól. Nagyon érdekes, hogy 2008-ban elkezdődött olajválságot, a kitermelési válságot, az árválságot és az azt követő gazdasági összeomlást az 1998-ban megjelent publicisztika már jó előre jelezte. A csoport alapítói több mint öt éve foglalkoznak a mai fogyasztás és a túlnépesedés okozta válsággal. 2007 őszén alakultunk meg hivatalosan is. A tájékoztatás és a figyelemfelkelés mellett szeretnénk ellátni hiteles adatokkal a nemzetért felelős döntéshozókat is.
- 'Aki 1960 után született, nagyon jó esélye van rá, hogy erőszak, járványok vagy éhínség végezzen vele' - írja dolgozatában. Mire alapozza ezt a súlyos kijelentést?
- Az Egyesült Államokban él Jay Hanson, aki fenntartott egy oldalt, amelynek a címe - Dieoff (kihalunk). A programozó matematikus tíz évre visszavonult, hogy elemzéseket, kutatásokat végezzen, milyen jövő előtt állunk. Ez a mondat, amit most idézett, tükörfordítás Hanson cikkéből. Richard Danken mérnöknek is van egy elmélete az összeomlásról, amit találóan Olduvannak nevezett, mert az Olduvann-szakadékban (Afrikában) találtak kőkorszaki leleteket, és ezzel arra utal, hogy hamarosan a kőkorszakba jutunk vissza. Az állítás alapja: a Földön véges erőforrások állnak rendelkezésre, az emberiség lélekszáma pedig, mióta kiszabadult a korlátozó tényezők alól, kevesebb, mint ötven év alatt megduplázódik. Nemzedékünk meg fogja érni a körülöttünk lévő mesterséges világ fokozatosan gyorsuló, hatványozott ütemű összeomlását. Meglepő gondolataim alátámasztására a teljesség igénye nélkül felidézek néhány olyan nehézséget, vagy ha tetszik kihívást, melyek előttünk tornyolsulva egyelőre lehetetlenné teszik egy kedvező jövő képét, melyet talán elképzeltünk magunknak. Az első ilyen nehézség a bolygó éghajlatának nyilvánvaló változása. Önmagában ez is elég lenne ahhoz, hogy aggodalommal szemléljük a jövőnket, még inkább gyermekeink jövőjét, de további, és még megoldhatatlanabb gond az agyonhallgatott erőforrásválság. Ez olyan komoly, hogy tíz éven belül - egyre élesebben kirajzolódva - rendezetlenségbe taszíthatja társadalmunkat. A világhatalmi sakkjátszma és az ember genetikai öröksége pedig megkoronázza az egész jelensékört. A folyamatosan növekvő népesség és gazdaság egyre több erőforrás-felhasználást kíván, mely gerjeszti a népességnövekedést. Ebben a visszacsatolásban áll a lényeg. A felhasználás és a népesség is nő, ugyanakkor a bolygó véges, ráadásul két súlyos nehézség (ebből következően) most egyszerre lép fel.
- Az erőforrások közül az olaj kifogyóban van, ennek milyen hatásai lehetnek?
- Érdemes megfontolni egy történetet, a Szent Máté-sziget rénszarvasainak esetét. Egy faj, ha olyan környezetbe kerül, ahol nagy bőségben talál táplálékot, akkor komolyabb szaporodásnak indul. A szaporodásnak a táplálék elfogyása vagy a természetes ellenség vet véget. A faj a környezetben olyan változásokat is okozhat, amelyek kipusztulásához vezetnek. A szigetet, amíg nem élt rajta rénszarvas, tíz centiméter vastag rénszarvaszuzmó borította. 1944-ben egy 29 állatból álló rénszarvascsordát telepítettek a szigetre. A csorda szaporodása, mivel bőségesen volt táplálék, exponenciális függvényt követett. Az exponenciális függvény szerinti szaporodás azt jelenti, hogy a szaporulat mindig az éppen meglévő létszámmal arányos. 1957-ben már 1350 egyed élt ott, 1963-ban pedig 6000. Addigra lelegelték az összes zuzmót és 1963-64 kemény tele végzett a csordával. A tavaszt csak 41 tehén és egy terméketlen bika élte meg. Ez a kipusztulás törvényszerű volt, mivel a rénszarvasok felszabadultak a létszámukat szabályozó hatások alól. Egyrészt nem ritkították őket a ragadozók, másrészt nem vándorolhattak máshová, ezért a zuzmó nem újulhatott meg. Ha már az állatokról van szó, akkor La Fontaine-t említeném, aki meséinek végén mindig egy kérdést tesz fel: moralité? Azaz: tanulság? Hogy van tanulság, remélem, kiderül. Nemsokára hétmilliárdnyian leszünk a Földön, ez a rengeteg ember éli fel a környezetében lévő erőforrásokat. Ennek követekeztében az olajtermelés huszonhárom évente megduplázódik, ami nagyon nagy szám. Nagyjából tudjuk, hogy mennyi olaj, szén, meg gáz van a föld mélyében. Erre a három erőforrásra épül a felhasználásunk nyolcvanhét százaléka. Eddig mindig volt lehetőség, hogy könnyen megduplázzuk az energiakitermelést. Most vagyunk ott először, hogy már csak egy duplázáshoz elegendő olaj maradt, amelyet már nagyon mélyből lehet a felszínre hozni. 2008. júluisában volt minden idők legnagyobb olajkitermelése. Tehát a hozamcsúcsot elértük, akkor volt a legtöbb belőle, és elkezdődött a folyamatos csökkenés. Az a gazdaság, amely folytonos növekedésre épül, csak úgy tud létezni, mint egy rákos daganat, amely állandóan burjánzik. Ha nem tud növekedni, válság lesz, bedőlnek a bankok, hitelek, gazdaságok.
- Nem a gyökerét orvosolják a bajnak a nemzet vezetői?
- Sajnos elfeledkezünk a szellemi javakról, és csak az anyagiakkal törődünk, a gazdaság mindenhatóságába vetett hit éltet minket. Ha az olaj elfogy, nem tud duplázódni a termelés, akkor bajba kerül a növekedés, a pénzrendszer és az egész társadalmi berendezkedésünk. Egy ideje egyre többen ismerik fel, hogy az ősmaradványi erőforrásokra épülő mesterséges társadalom nem tartható fenn sokáig, mert nem lesz többé olcsó erőforrás (olaj). Óriási teljesítményeink egyszerűen annak köszönhetőek, hogy rendkívül olcsón tudunk erőforrásokat rendszerbe állítani, azért, hogy bármit gyártsunk, mozgassunk, vagy, hogy kényelmesebben éljünk. Az USA éves fogyasztása az erőforrásokból 3-szor több, mint amennyit az területén élő növényzet összesen megköt. Az olajtermelés csúcsa számos számos következménnyel jár rögtön a bekövetkezése után. A kitermelés csökkenése az első években 2-3% lehet, míg a világ igénye ugyanennyivel növekszik. Ez a termelési csúcs utáni évben már 4% hiányt jelent, amely 5 éven belül 15-20%-os be nem tömhető réshez vezet. Ebből olyan válság következik, amelyet nehezen tudunk elképzelni manapság. Az olaj adja a villamosáram-termelés 90%-át. A közgazdászok többsége nincs tisztában a fent ismertett helyzettel, ezért a gazdasági nehézségekre folytonos gazdasági növekedés hamis képét ajánéják - sőt erőltetik - megoldásként. Csakhogy a mindenáron növekvő gazdaság veszélye kettős. Az erőforrás- és nyersanyagigény hatványozottan növekszik. A társadalom nyersanyag-felhasználása már így is megegyezik a teljes élővilág nyersanyagforgalmával, a fénymegkötéssel (fotoszintézis) felhalmozott növényi erőforrások felét az ember hasznosítja. Az erőltetett gazdasági növekedés biztosan végpusztulásba juttatja a bolygót. Akár azzal, hogy megkétszerezi az üvegházhatású gázokat a légkörben, és ezzel az élővilág összeomlik, akár (de inkább együtt) úgy, hogy feléli az összes elérheteő olcsó ősmaradványi erőforrást, és az olcsó erőforrásokra épült társadalom összeomlik.
- Ezért a maradék olajtermelő helyekért brutális háborúkat folytatnak, például legutóbb Irak ellen az Egyesült Államok.
- A legújabb, egyelőre még csak kevesek átlal ismert adatok alapján a Föld termelésének harmadát adó négy nagy szaúdi olajmező termelése 2006 januárja óta csökken. Márpedig 2004 után már csak a közel-keleti kitermelés állt saját csúcsa előtt; azaz a közel-keleti olajkitermelés tetőzik (márpedig ez most következett be), akkor a bolgyó elérte az olajcsúcsot. Ugyan van még némi szenünk és földgázunk, azonban ezekből is egyre több foly, ráadásul bányászatunk és szállításunk olajat igényel. Szénből az export csúcsa, azaz a piacon mozgó összes szén mennyiségi csúcsa 2010-2014 között várható, a tényleges kitermelési csúcs 2018-ban. A gázra ugyanezek az adatok 2012 és 2014 körül érvényesek.
- Mi a helyzet a megújuló energiaforrásokkal?
- 2028-ra ígérik az első működő fúziós erőművet. Ma a teljes erőforráspalettából a megújuló erőforrások 6 - a vízerőművek nélkül csak 1 százalékot -, a szénhidrogének pedig 38 százalékot tesznek ki. Azután jön a szén, mert Amerika és Kína főleg abból állítja elő az elektromos áramot. (Magyarország egyébként nagyrészt földgázból.) De a szélkerekek és napkollektorok gyártásához is szükség van hagyományos erőforrásokra, tehát azok nem, vagy részben állnak rendelkezésre, akkor az összeomlás idején már késő lesz megkezdeni gyártásukat. Ráadásul ezeknek az forrásoknak az energiasűrűsége sokkal kisebb, mint az olajé. Az olaj nagyon koncentrált erőforrás, pillanatnyilag sincs, ami vetekedhetne vele.
- A globális felmelegedés valóban ugyanolyan komoly veszély, mint az erőforrások kiszáradása?
- Jelenleg sokan egyszerűen nem érzékelik a veszélyt, ami az éghajlat változásból következik. A Földön élő fajok mintegy 1/3-a kipusztulhat, ha még 2 fokkal növekszik a hőmérséklet. Ez elképzelhetetlen csapással járna bolygónk élő rendszerére (ökoszisztémájára). Az ember fennmaradása egy ilyen környezetben alig biztosítható. Ennek egyszerűen az az oka, hogy az ember a tápláléklánc végén foglal helyet, ezért csúcsragadozóként fogható fel. Az emberiség túléléséhez 23 nagy rendszer működése szükséges, ezekből 15 jelentősen sérült, többségük visszavonhatatlanul. Az átlaghőmérsékletük növekedésével négy egymástól független csapás is fenyegeti az élővilágot:
Egy: a hőmérséklet növekedésével biztosan elolvad az Északi-sark jege. Ennek következtében a Golf-áramlat előtérben felhígul a só sűrűsége, ez pedig magával hozza az áramlat lelassulását, hiszen azt a só sűrűségekülönbsége hajtja. Egész Európa átlaghőmérséklete 4-5 fokkal csökkenhet. A legrosszabb következmények a világtengerek mentén fekvő országokra várnak: az atlanti éghajlat szinte eltűnik, és helyét a belső, kemény szárazföldi éghajlat veszi át. A grönlandi jég elolvadása megemeli a tengeszintet néhány méterrel.
Kettő: a hőmérséklet növekedésével a világtenger is melegszik, és a széndioxid-megkötő képessége ezzel arányosan csökken, tovább gyorsítva a felmelegedést.
Három: a melegedés miatt összeomlik az Amazonas-medence őserdei élővilága, tovább emelve a széndioxid-szintet, mintegy 150-200 ppm-mel, ami tovább gyorsítja a felmelegedést.
Négy: ha 5 fokot sikerül emelni a bolygó hőmérsékletén, akkor felolvad az összefüggő jégtakaró a föld alatt Szibériában. Az ott található jég 10%-ban metánt tartalmaz. A vízmolekulák csapdába zárják a metánmolekulákat. Ha mindez felszabadul (a jelenség Nyugat-Szibériában már zajlik) akkor összesen 450 milliárd tonna metán jut a légkörbe, ami rövidtávon annak felel meg, mintha 23-szor annyi szén-dioxid jutna ki. A nagyvárosok egy részének vízhálózatára is csapást jelent a fölmelegedés. Sydney víztartaléka 2 évre elegendő, mert a vízgyűjtőkben a szokásos csapadék 45%-a hullik már évek óta. A folyamatos aszályok következtében a Föld gabonatartalékai az 1986-os 100 napról mára 40-50 napra zsugorodtak, de a mezőgazdaságra ennél még nagyobb csapások is várnak.
- Mit tud önök kutatócsoportja tenni?
- A csoportban dolgozó kutatókkal elemzéseket írunk, járjuk az országot, a honlapunkok is elérhetőek vagyunk. Nagy ellátórendszereknek, cégeknek, de akár magánembereknek is szívesen adunk tanácsot. A mai politikai döntéshozók - akikhez gyakran eljuttatunk elemzéseink eredményét - vagy nem veszik komolyan a veszélyt, amiről beszélünk, vagy gazdasági érdekeik miatt nem motiváltak arra, hogy fölfogják miről is van szó. Pedig ideje lenne észhez térni. Sajnos a mai fiatalok minden bizonnyal megélik a válságot, de hogy ez milyen mértékben, milyen hatásokkal gyűrűzik be, azt nem tudom megjósólni. Az azonban biztos, hogy 2012-re az olaj ára olyan magas lesz, hogy a világ nagy részén nem tudják majd megfizetni.
- Mit kéne tenniük a kormányoknak és a társadalmaknak?
- A közösségek szerepe óriási. Megtartó erőt, támaszt és védelmet jelentenek az elesetteknek, ugyanakkor alapvető tájékozódási pontul szolgálnak saját tagjai számára. A jövő ezeké a közösségeké. A falura települt, önellátó közsségek válhatnak jellemzővé, melyek tudásközpontokkal állnak kapcsolatban, ahonnan beszerzik azokat az árukat, amelyeket csak ezek régi városmagokra épült központok állítanak elő. Persze csak akkor, ha sikerül a békés átmenetet biztosítani. Fontos, hogy a lakosság fogékony részét ráhangolják kutatásaink megértésére. Tehát az a célunk, hogy a bekövetkező válság ne legyen akkora, ami ellen már nem tudunk tenni semmit. Ahol lehet, zöld energiaforrásokat kell találni, arra átállni. Ahol lehet, az embereket takarékosságra kell szoktatni, csökkentve az egyén közlekedés arányát, növelve a tömegközlekedését. A mezőgazdasági termelésben új módszereket kell keresni, hiszen ez az ágazat is olajjal működik, műtrágyán, traktoron keresztül. Ebben a szektorban az olaj nélkül ötödére zuhanna vissza a termelés. Segíteni kell az embereket abban, hogy mit érdemes tenni. Olyan ez, mint amikor beléptünk az Európai Unióba. Nem kaptunk valós tájékoztatást arról, hogy hova csatlakozunk, mi várható és hogyan kell az országnak erre felkészülni. Az emberek ma egy dobozban élnek, amit háznak hívnak, és nincsenek kapcsolataik. Márpedig a várható veszélyekkel egy ember nem tud megküzdeni, csak a közösségek. A városokban az energia roppant nagy mennyiségben van felhalmozva. Egy panelházban a villany, a gáz, a fűtés, a víz mind energiaforrással jön be. Egy vidéki még csak elballag, ha nem jön víz a következő kútig, de egy városi tehetetlenné válik. Ha nem teszünk semmit, hazánk a Nyugat részeként 2015-ig bezárólag belesodródik a polgárosult világ végét jelentő erőforrásválságba, mely porba dönti a tudományos és ipari vívmányok mellett a ma megszokott életünket. Ehhez semmit nem kel tenni, csak folytatni eddigi életvitelünket. Félreértés ne essék: mi, a kutatócsoport tagjai nem valamiféle végítélet hírnökei vagyunk, hanem tudósok, akik próbálják tájékoztatni az embereket arról, hogy a globalizált világ a katasztrófa felé halad.
forrás: Magyar Fórum
OFF
http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=269383&fr=rss
Annyira sajnálom, hogy a németekhez még mindig nem lehet menni dolgozni, pedig a világon az egy négyzetméterre jutó legtöbb pelenka nagyon vonzó munkahely, szemben mondjuk egy belga csoki manufaktúrával. :-D
