Itt van valahol a csatolás a kvantumelmélet és a relativitás elmélet között.
Ebbe a problémakörbe tört bele Einstein bicskája is azaz, hogyan lehet a két területet egységesen leiró összefogó teóriát leirni.
Itt van valahol a csatolás a kvantumelmélet és a relativitás elmélet között.
Ebbe a problémakörbe tört bele Einstein bicskája is azaz, hogyan lehet a két területet egységesen leiró összefogó teóriát leirni.
Még az 50-es években - McCarthy idejében - volt egy prof az USA-ban, aki kizártnak tartotta, hogy az ember már az utolsó jégkorszak előtt betette volna a lábát az amerikai földrészre
Ez egy nagyon jó nevü prof. volt, minden jelentős folyóiratban publikálta a nézeteit és a legjobb egyetemeken oktatott.
Mellékesen minden kollégáját ellehetetlenitette és szó szerint tönkretette, aki úgy gondolta és ezt publikálni merte, hogy a homo sapiens már az utolsó jégkorszak előtt megfordult Amerikában.
Nem egy karrier tört igy félbe.
Aztán ez a prof egyszercsak elpatkolt és 2 éven belül olyan lelőhelyek tucatjait találták meg Amerika szerte, ahol szembeszökő és egyértelmü bizonyitékok garmadája áltt rendelkezésre bizonyitandó, hogy az ember igenis már jóval az utolsó jégkorszak előtt belakta az amerikai földrészt.
Ezek a lelőhelyek korábban is ott voltak és a bizonyitékok sem voltek kevésbé egyértelmüek.
Azonban egy tekintélyelvü rendszer tekintélyelvü képviselője nem engedte az új elgondolást érvényesülni...
Az meg külön érdekes lenne, hogy az elektronok között fellépő "erőhatás" megfigyelőfüggő lenne.
Érdekes, hogy a tudósok inkább az ok-okozat összefüggést vetnék el, csak az einsteini képlet sértetlen maradjon. Pedig az egész keletkezése elég zavaros.
Ott van mindjárt a csillagok fényének eltérülése a Nap mellett. Amikor kiderült, hogy Einstein számításához képest kétszer akkora érték jött ki, akkor ő azt úgy magyarázta, hogy fele részben a téridő görbülete, fele részben a newtoni gravitáció okozza az elhajlást, holott Einstein pont Newton elméletét akarta kiváltani az általános relativitáselmélettel.
Számomra az sem világos, hogy a fénysebességgel mozgó anyag tömege végtelen lenne, akkor mondjuk ezt egy nagyon jól közelítő elektron tömege esetleg saját nyugalmi tömegének sokszorosa lenne, ami által fajlagos töltése elvileg csökkenne, amiből ugye a az einsteini ekvivalencia tétele alapján elektronok között is felléphetne vonzó kölcsönhatás, amiről viszont még nem hallottam a részecskegyorsítós kisérleteknél.
más szóval
nekünk magyaroknak csekély az érdekérvényesitő képességünk.
És a hagyományos széthúzással, melyben olyan jók vagyunk, erre még ráteszünk egy lapáttal.
Nekem erről a klasszikus vicc jut az eszembe:
- Tudod mi a különbség a patkány és a mókus között?
- A mókusnak jobb a sajtója.
"Egy magyar kutatócsoport már a kilencvenes évek első felében ugyanarra az eredményre jutott, mint 1998-ban az idén Nobel-díjat kapott felfedezők."
"Kozmológus vezetője a csoportnak Paál György volt, aki már a hetvenes évek elején próbált magyarázatot adni a kvazárok távolságeloszlásában található periodikusságra. Amerikai kutatók 1990-ben publikálták az ún. keskenyszögű eloszlását a galaxisoknak, amely abban az időben a legtávolabbi homogén galaxis minta volt. Itt is találkozunk egy magyarral, e publikáció négy szerzőjének egyike Szalay Sándor professzor volt.
Paál György akkorra már több közös munkát írt Lukács Bélával. Jelen sorok írója pedig éppen akkor volt Lukács Béla doktorandusza. Hárman megvizsgálták, hogy a legegyszerűbb kozmológiai modelltől eltérő modellben megjavul-e a galaxisok eloszlásában talált kváziperiodikus szerkezet. Az egyszerű világmodellekben is találtak javulást, de a kozmológiai állandót tartalmazó általános relativitáselméleti megoldások még nagyobb javulást mutattak. A legjobb modell a kozmológiai állandó értékére 2/3 értéket adott. Az ezt tárgyaló szakcikk 1992-ben jelent meg az Astrophysics and Space Science folyóiratban."
http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20111013-nobel-kozmo2.html
http://hirek.csillagaszat.hu/asztroblog/20111010-sn-kozmo-egy.html
http://news.yahoo.com/journey-antarctica-mission-drill-ice-buried-lake-125802455.html
Úgy tünik ez a tél antarktiszi tavak megfúrásával telik el.
Már legalább 3 különféle expedicióról lehetett hallani, magam is kiváncsi vagyok az eredményre.
Ott most kezdődik a nyár!
Most már tudományosan bizonyitott tény, hogy a brókerek közveszélyes őrültek:
http://index.hu/tudomany/brittudosok/2011/10/01/a_brokerek_rosszabbak_mint_a_pszichopatak/
Ennyi erővel a NOL-ról is linkelhetted volna, ha már egy az egyben onnét van a szöveg.
Tesla már tudta 80éve is, amit a cern most "talált fel" és még annál sokkal több mindent.
lesznek itt még világrengető újdonságok, hatalmas technikai ugrás előtt állunk. viszont a kérdés inkább az hogy ezt mire használjuk majd. bocsánat, helyesen: mire engedi használni a háttérhatalom.
Én szerintem Kissherceg arra gondolhatott a kurucinfóval kapcsolatban, hogy ne tegyünk be ide rasszista jellegű híreket, amit a kuruc leközöl, de az ilyen tudományos információkat most mért ne lehetne betenni ?
:)
Mi van, már szabad lett kurucinfót linkelni? :)
Igaz, a hírt a Népszabitól lopták. :)
Épp most akartam belinkelni, de megelőztél. :-)
Tényleg nagyon érdekes, főleg ha igaz az elképzelés.
Einstein tévedett, megdőlhet a relativitáselmélet?
Ha a genfi CERN részecskekutató és az olasz Gran Sasso laboratórium között végzett kísérlet első eredményeit megerősítik, megdől a fizika egyik alaptörvénye, a relativitás elmélet.
Egy kísérlet szerint a neutrínók, ezek a csaknem zérus tömegű, semleges részecskék, a fénysebességnél gyorsabbak lehetnek – érkezett a szenzációszagú, bár óvatos bejelentés a genfi CERN-ből, az európai országok egyesített részecskefizikai laboratóriumából. Ha a bejelentés igaznak bizonyul, megdől a fizika egyik alaptörvénye, Einstein relatívitáselmélete. Minden eddigi kísérlet azonban azt igazolta, hogy a fénynél semmi sem mehet gyorsabban. A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, értéke 299 792 458 méter per másodperc.
A neutrínók rendkívül áthatoló, és emiatt igen nehezen észlelhető elemi részecskék. Mindenféle radioaktív reakcióban keletkezhetnek és az Ősrobbanás óta tele van velük a Világegyetem: az ujjunk hegyén másodpercenkén több milliárd neutrínó repül át. A kísérlet során nem az emberi ujjat használták, hanem a genfi gyorsítóból lökésszerűen neutrínócsomagokat küldtek a földkérgen keresztül a Rómától délre, egy kilométer mélyen a Föld alatt található Gran Sasso laboratórium OPERA észlelőrendszere felé – a két kísérleti helyszín 730 kilométerre volt egymástól. (Az OPERA kísérletben tucatnyi ország kétszáz fizikusa dolgozik.)
Sikler Ferenc, az MTA Részecske és Magfizikai Kutatóintézet főmunkatársa szerint a kutatók azt találták, hogy a neutrínók 18 méterrel hosszabb utat tettek meg, mint amennyit a fény ugyanennyi idő alatt meg tett volna. A kísérlet szerint sem az időmérő eszköz mérési pontatlansága, sem az egymástól 730 km-re lévő CERN-i neutrínóforrás és az olaszországi detektor távolságának eltérése (pontatlansága) nem indokolja a jelentős eltérést. Ugyanakkor kicsit korai lenne még ebből tudományt rengető következtetéseket levonni. Mivel a kísérletezők minden lehetséges hibaforrást megvizsgáltak, úgy gondolták, érdemes a tudományos közösség elé állniuk és a többiek segítségét kérni az eltérés megértéséhez. Sikler Ferenc véleménye szerint mindenképpen érdemes megnézni, hogy a fenti mérési hibák mennyire valósak.
Horváth Dezsőtől, az MTA RMKI részecskefizikusa elmondta, hogy 16 ezer neutrínó esetében figyelték meg a fénysebességnél gyorsabb haladást. Ugyanakkor a kételkedő fizikusok érvei között szerepel, hogy a rendkívüli bejelentést hozó mostani neutrinós kísérletnél sokkal nagyobb pontossággal végzett más mérésekkel soha nem sikerült a fénysebességnél gyorsabb haladást észlelni. Még súlyosabb ellenérv, hogy a felrobbant csillagokból, a szupernovákból eredő neutrínók pontosan a fényfelvillanás idejében érkeznek, amint azt az 1987A szupernova mutatta, pedig ha igaz az OPERA észlelése, a csillagászati távolságból már évekkel korábban észlelnünk kellene az óriási neutrínóáramokat.
Az OPERA-hoz hasonló körülmények között működő amerikai MINOS együttműködés már a mérés megismétlésére készül, és néhány éven belül megerősítik vagy megcáfolják az OPERA eredményét. (2007-ben egyébként a MINOS kísérlet is észlelt a fénysebességnél gyorsabb neutrínókat, de az eltérést nem ítélték jelentősnek.) „Ez annyira szenzációs felfedezés lenne, hogy az embernek végletesen óvatosan kell bánnia vele” - idézték a hírügynökségek John Ellist, a CERN egyik tudósát. A CERN-ben tegnap délután egy szemináriumon részletesen ismertették a kísérletet.
Ha igaz, hogy a neutrínók gyorsabban terjednek a fénynél, akkor újra kell gondolnunk a részecskefizika Standard Modelljét – ez a modell a részecskék világát leíró átfogó elmélet, amely az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás egységes elméletéből, az elektrogyenge elméletből, illetve a magerők erős kölcsönhatását leíró kvantum-színdinamikából áll –, de lehet, hogy a speciális relativitáselmélet kísérleti igazolását is. A Standard Modell teljes elvetését Lévai Péter, az RMKI fizikusa sem várja, mert annyira pontosak a jóslatai és eredményei – de a továbbfejlesztéséhez, kiegészítéséhez nagyon fontos információval szolgálhatnak ezek a kísérleti eredmények. Már ha igaznak bizonyulnak. Patkós András akadémikus, az ELTE atomfizikai tanszékének egyetemi tanára is hasonló véleményen van: mérések sokasága áll ellentétben a bejelentéssel. Az akadémikus elképzelhetőnek tartja, hogy a távolságmérés során nem vettek valamit figyelembe, s ebből adódik az eltérés. Az is elgondolkoztató, hogy ez az első ilyen részecskefizikusok által közölt eredmény.
Mindenesetre ha igaz az állítás, akkor újra meg kell vizsgálnunk az eddigi kísérletek jelentős részének eredményeit, és újra át kell gondolnunk a kísérletek elméleti magyarázatát. A legfontosabb következmény az lehet, hogy egy kibővített, új modellt kell alkotnunk az Univerzumunk fejlődésére. A jelenleg is a CERN-ben dolgozó Sikler Ferenc is szkeptikus. Ha valóban igaz a bejelentés (amiben erősen kételkedik), akkor például lehetne olyan vonatkoztatási rendszert (szupergyors űrhajót) találni, amelyben a neutrínó visszafelé haladna az időben. Ez megsértené a kauzalitás elvét, ami azt jelentené, hogy előbb észlelnénk egy hatást, mint az azt kiváltó okot. Arról nem is beszélve, hogy mindenféle problémákhoz, paradoxonokhoz vezetne (visszamehetnénk például a múltba).
(Nol)
"Online játékosok fejtették meg egy HIV-vírushoz hasonló retrovírus hasító enzimjének szerkezetét, amellyel már egy évtizede próbálkoztak a kutatók."
http://index.hu/tech/2011/09/19/online_jatekosok_fejtettek_meg_egy_virus_szerkezeti_kodjat/
http://the-scientist.com/2011/09/18/public-solves-protein-structure/
"A valaha élt összes embert, így a saját fajunkat is magába foglaló élőlénycsoportból, a Homo nemzetségből korábban olyan kevés maradványt tártak fel, hogy azok egy cipősdobozban elférnének, a cipővel együtt. Ezért is kiemelkedőek a 2010-ben leírt Australopithecus sediba sokkal teljesebb maradványai, amelyek részletes elemzését a Science legfrissebb száma közli. A felfedezők szerint az új eredmények megerősítik elméletüket: ez a faj lehetett a Homo nemzetség őse."