Közben azért szépen szakad a dax is ám...
Csak hogy 30 évvel később hol tartott az űrkutatás:
A Mars orbitális pályáraálló (MOI)
rakétamanőver 1999 szeptemberében történik meg és egy elnyújtott
ellipszis pályát vesz fel a végén az orbiter. A periapszis lesz a
legalacsonyabb, kb. 110 km magas. Belépve a felső légkörbe megtörténik a
2 hónapos légköri fékezés, amely eredményeképpen egy 400 km-es
orbitális, térképező pálya alakul ki.
Teljes cikk: http://astro.u-szeged.hu/szakdolg/tothgeza/orbteny...
Kiemelem: megtörténik a
2 hónapos légköri fékezés,
Ezzel semmire nem kaptam választ, de elolvastam, igaz többszöri nekifutásra
ballisztikus iven pedig nem is értem, miféle krátert vársz fekezo raketaktol???
Szerintem te az egesz fekezesi manovert merolegesen kepzelted el? :)
A leszállási görbe ballisztikus ívet rajzolt, először a felszínnel párhuzamosan, ablakokkal lefelé nézett az Eagle, majd egyre lassulva lassan függőleges helyzetbe állt, a legvégső ereszkedést pedig már tökéletesen függőlegesen kellett megtenni, hogy az űrhajósok elkerüljék a borulásveszélyt. Ezt a repülési pályát a számítógép vezérlésével lehetett végrehajtani, emberi kéz képtelen lett volna végig olyan precíz parancsokat adni és olyan optimális üzemanyag-felhasználást biztosítani, mint a számítógép. A leszállóhely tulajdonképpen nem egy pont, hanem egy, némi vezérlési hibával is számoló ellipszisvolt, amelynek középpontja volt az optimális leszállópont. Armstrongéknak a rendszerek felügyelete volt a feladata, valamint a legutolsó fázisban a számítógépnek adott parancsokkal a leszállópont korrigálása. Végső esetre pedig a kézi vezérlés lehetősége – a számítógép kiiktatása – is megmaradt. 300 méter magasságra érve élesen kirajzolódott a leszállópont és környéke, ami Armstrongot kemény elhatározásra késztette: a leszállóponton hatalmas, autó nagyságú sziklák és nagy kráterek voltak, a biztos felborulással fenyegettek. A parancsnoknak nem maradt más választása, mint áttérni kézi vezérlésre, mivel a finom pályamódosítások kevésnek látszottak a sziklamező elkerülésére. Aldrin a műszerfalon látható adatok hangos bemondásával segítette a parancsnokot, akinek nem volt ideje egyszerre a műszereket és a kinti tájat is figyelnie. A kézi vezérlés megnövekedett üzemanyag-felhasználással párosult, és ez ilyen alacsonyan már megnövekedett kockázatokat vetett fel, 50 méternél húzódott a határ, ami alatt már nem lehetett vészeljárással leválasztani a holdkomp leszálló fokozatát és begyújtani a felszálló hajtóművet (egyszerűen nem lett volna idő a folyamatra), így ha ott fogy ki az üzemanyag, az űrhajó biztosan lezuhant volna. Armstrong éles manőverezésbe fogott – a szorult helyzetre jellemző, hogy még arra sem maradt ideje a parancsnoknak, hogy az irányításnak jelezze a kézi vezérlés tényét – és elkormányozta a hajót a sziklamezőtől egy simább terület felé. Közben figyelmeztető jelzés gyulladt a műszerfalon – és mivel a telemetrián át az irányítás is megkapta a jelzést, a CapCom is rádiózott figyelmeztetésül: 60 másodperc repülésre elegendő üzemanyag maradt. Armstrong rendületlenül folytatta a kézi vezérléssel történő süllyedést, de még mindig magasan volt és még mindig volt oldalirányú sodródás is, amelyet meg kellett állítani. Az üzemanyag 30 másodpercnyi mennyiségre fogyásánál újabb figyelmeztetés gyulladt a műszerfalon. Ekkor jelentette kisvártatva Aldrin:
A leszállótalp aljáról lelógó, nagyjából másfél méteres (67 hüvelyk hosszú) érzékelőpálcák egyike elérte a talajt, amit egy lámpa jelzett a kabinban. E jelzésre a parancsnoknak le kellett állítania a hajtóművet, ám Armstrong elmulasztotta ezt megtenni. Kisvártatva újabb rádióüzenet érkezett, ezúttal Neil Armstrongtól:
A leszállás 1969. július 20-án 20:17-kor (UTC) történt meg. Az egyetlen szépséghiba Armstrong késlekedése volt a hajtómű leállításával, amellyel azt kockáztatta, hogy a hajtóműharang alá beszorul a gázsugár és szétrobbantja, de szerencsére ez nem történt meg. A tartályban végül 20 másodpercre elegendő hajtóanyag maradt.[10]
továbbá a sima boeing landolashoz...
"leszállás érdemi része a 13. keringésben kezdődött. E"
És ez csak magyar wikipedia...
csak néhány apróság....
A Mars és a Hold gravitációs ereje egy cseppet más....ezzel a fékezés szükségessége is.
Ennek ellenére :
Ennek olvasd el a leszállásra vonatkozó részét:
http://www.urvilag.hu/urszondak_a_marsnal/20181126...
20 000 km/h-ról kezdett lassulni, tehát fent már lassult sokat sok időn át. Utána még 7 perc légköri fékezés volt, ami ugye a Holdon nem képzelhető el. 7 perc légkörrel. Valahogy a Holdra leszállás nem is tartott eddig...
A Marson most egy űrszondának (amiben nincs ember, lassul ahogy akar és addig) 3 nap a leszállási ideje. A holdhoz meg odamentünk, és leszálltunk, mint ahogy egy Boeing száll le ma, olyan természetességgel.
Tyűha, nagyon sokat el tudok mondani neked, de ebben olyan is van, amit az én érékrendem szerint bizonyíték.
Aztán vannak olyanok, amiket ma mond a NASA, és egyértelműen cáfolják a Holdraszállást. Most pl azt állítják, ha elmegyünk a Marsra, akkor kb 2 hónapig kell fékezni, hogy az ember túlélje a leszállást. Ezt, ismerve a 2. kozmikus sebesség nagyságát (ami kb 40 000 km/óra), teljesen hihetőnek tűnik, mert nincs fékező közeg. És bennem mondjuk felmerül a kérdés, ha erre 2018-ban szükség van, akkor vajon 1969-ben miért nincs. Nem akarok sokat fejtegetni, erre azért várnék egy értelmes választ, komolyan mondom.
Aztán, ha megnézed a leszálló egységet, alatta teljesen érintetlen a porréteg. Ha egy akkora rakétával landolunk, ami villámgyosran lelassít 40 000 km/h-ról 0-ra, annak ott akkora krátert kellett volna csinálnia, hogy csak na. Meg persze valahogy én azt a rakétát nem is nagyon látom a képeken. Meg azt sem, ami újra felgyorsította ugyanerre a sebességre, hiszen a fent maradó keringő egységnek továbbra is ekkora volt a sebessége. De ez már messzire mutat.
Szóval, én nem olyan konteók miatt nem látom bizonyítottnak, amik a neten keringenek. Egyszerű fizika. Ha érdekel a téma, PÜ-ben beszélhetünk róla.
Kifejtenéd, hogy miért nem hiszel a holdra szállásban? Mert érdekelne, hogy milyen tényekre alapozod. (komolyan)
én meg nem hiszem, hogy láttad :)
Ha már itt tartunk, én sem hiszek a holdraszállásban, sőt 9/11-ben sem úgy, ahogy elmesélik. Persze, láttam ledőlni a tornyokat, de pont akkor láttam arra bizonyítékot is, hogy ez megrendezett volt.
Ha igaz ez a dél-koreai egyezmény sztori amit veszélyeztetett volna ha nem lopnak iratokat az asztaláról a kollégák. :) Ha ez így történt . Nem tudhatjuk de simán kinézem belőle. Nem azért mert ennyire birka lenne. Hanem azért mert simán el tudom képzelni nincs türelme ahhoz, hogy ilyen "apró" részleteken szöszöljön. Ő akkor van elemében ha mint a gőzgép valami nagy dolgot csinálhat, vagy valami nagy siker történik amit nagy hangzavarral lehet kommunikálni. Veszélyes ez egy ilyen pozícióban.
Szóval nem tűnik egy pók a hálójában típusnak aki szép türelmesen megszövi a hálót és várja , hogy légy megérkezzen. :) Minden kis részlete a hálónak a helyén és ha ki kell igazítani akkor odafigyel rá.
Inkább egy olyan típusnak tűnik aki légyre is rakétával vadászik. :) Mert annak nagy a visszhangja. Ez biztos bejött neki a vállalkozásaiban ahol semmi mással nem kellett törődni csak azzal az minél nyereségesebb legyen. Aztán ha valakinek nem tetszik pereskedjen . Csak Usa elnökként azért a következmények kicsit nagyobbak lehetnek mint egy ingatlanos vállalkozóként.
....
Na de a dax futures megint keményen indul. Mi lesz ebből ezen a héten? Longolnám valahol, de ez a brexit nagyon megzavar. Annyiféle hír jöhet róla a héten. Tételezzük fel leszavazzák kedden. Mi lesz akkor a daxxal még esik egy rendeset, vagy hírre már venni fogják, hiába rossz hír. Fogalmam sincs . Már jönnek olyan hírek is lehet elhalasztják a szavazást is. Nincs meg a többség. Hajlok arra inkább meg fogják venni a rossz hírt is mert sokat esett a dax . Csak attól félek kijön a rossz hír és először leszúr ki tudja hány 100 pontot és utána fordul.
Trump szellemi képességei gondolom komolyabbak annál amit mutat belőle mint politikai eszköz. Csak olyan típusnak tűnik aki tegnapra akar eredményt nem tűnik egy túl türelmes fazonnak.
Amit most Merkel mondott a pártelnök választáson, hogy a választók csak a harsány, szélsőséges üzeneteket hallják meg mint trend. Nem tudom pontosan idézni de ilyesmi volt a lényege. Van egy csávó aki megmondja a tutit 3 mondatban. Majd ő rendet rak a kaotikus világban, ez Trump. :)
Egy darázsfészekben nyúlkál mert van egy olyan szintje is ennek a sztorinak a világ már olyan kicsi, hogy amit nyer esetleg egy kereskedelmi háborúval azt elveszti azzal , hogy a másik ország gazdaságilag gyengül és annak a globális hatása jön vissza.
Nem olyan a világ már mint mikor USA megnyerte az I Világháborút és ezzel nagyot ugrott gazdaságilag. Aztán megnyerve a II.-at és britek elvesztették a gyarmataikat és USA lett a kapitalista világ ura. Sokkal jobban visszahat negatívumként az a kár amit másnak okoz mint 70 éve. Annyira minden mindennel összefügg.
Ha komolyan belebonyolódik Kínával és tételezzük fel elnyomja őket ebben a harcban. Egy gazdasági válság Kínában mivel járna a világgazdaságra? Felmérhetetlenek a hatásai. Miközben győzött a harcban. Ő se olyan hülye gondolom ezt ne tudná csak kell valami kevés szótagos üzenet a választóknak. Lehetőleg minél több cirkusszal , kemény szavakkal amik elérik az ingerküszöböt.
Bár határeset mert tartok tőle ő úgy éli meg ezt az Usa elnökséget mint egy Trump ingatlanbizniszt, hogy a lényeg megépüljön és jó áron eladható legyen. Semmi mással nem kell törődni. Viszont ez már az a szint globális összefonódások miatt ahol nagyon sok minden mással is kell törődni. Mintha ehhez nem lenne türelme és mintha mellékesnek tekintené .
Arra értettem a kereskedelmi háborút régóta, hogy piacért küzdelem minden eszközzel megfogni a vevőt . Ebben a versenyben zárt be egy csomó gyár Usa -ban. Költséghatékonyság , minőség és a többi.
Erre jött Trump aki felismerte a nyilvánvalót , hogy ez veszteségekkel is járt. A nyilvánvaló hozadékai mellett amikről elfelejt beszélni. Majd ő megfordítja ezt a trendet mondja. Feltalálta a kereskedelmi háborút , és szóban már meg is nyerte. :)
Azzal nyert választást részben , hogy olyan körzetekben ahol komoly leépülése volt az amcsi iparnak beígérte a gyárak újra nyitását. Ami választási szempontból nyerő húzás. Csak ezt betartani az már kicsit bonyolultabb móka. :)
Az nem fog menni nyilván a globalizáció előnyeit élvezni és közben a hátrányait teljesen kizárni. Ez egy helyen működik egy választási kampányszövegben. :)
Ha belenyúl ebbe állami eszközök annak következményei vannak minél jobban annál több negatívum is a következmények között. Ezért van az pl , hogy nagyon sok állami támogatás tiltott az EU-ban. Mert mi történne az egyik állam elkezdi támogatni az adott területet a másik is lép és egymásra licitál mindenki . Vámuniónak ugyanez a lényege . Ne legyen egy ilyen szitu amibe most megy bele Trump Kínával egymásra licitálnak ki tudja a másikat jobban megvámolni.
ha nem GT , akkor persze hogy csalódás
Csak az 5.0 v8-nak van értelme (Coyote motor), mert az az amcsi
Annak van feelingje
Bármi egyébben persze hogy jobb a német vagy japán
Ne hagyd hogy megvezessenek valami ecoboost fünyíróval :)
Megjegyzem nekem a 2 legmegbízhatóbb autóm két C5 volt...ennyit a sztereotípiákról :)
Én igazából ricsivel értek egyet, bár trump úgy viselkedik mint egy idióta hülye, de végül is csaknem minden célját eléri úgy tűnik. És hülye már alapból nem lehet a milliárdos vagyonával meg a média celebségével. Ami német-japo kocsik vs amcsi kocsik vitát illeti. A németek nagyon ügyesek a világ konkurenciát azzal szopatják meg h a globális felmelegedésre hivatkozva (ami egyrészt jogos másrészt szart se ér ha csak a német országhatáron belül csökken) a kibocsátási szinteket fogyasztásokat folyamatosan szinte 2 évenként viszik lentebb amivel tartósítják a német fogyasztásra kibocsátásra vonatkozó technikai fölényt a kínaiaknak pl a német piacra esélyük nincs benzinessel belépni de az amik is mivel sok és olcsó volt a benzin soha nem foglalkoztak a fogyasztással nem ez volt a fejlesztés iránya, ezért nem csoda h kiszorultak a német eu piacról.
Ez volt az alaphelyzet, de aztán kiderült h a német és japo kocsik csaltak a kibocsátási teszteken tehát amivel diszkvalifikálták az amcsi autókat azt ők se tudják teljesíteni ezen aztán kqrvára berágtak különösen trump. Aztán a németek a fogyasztási csatát időlegesen elvesztették a teslával szemben, de az okosságukat mutatja h iszonyat ráhajtottak míg a tesla sokat balfaszkodott, de ami nagy cumi lehet h elektromos autot a kínaiak is tudnak szállítani, még egy ideig a töréstesztekkel lehet szopatni őket,de sztem nem sokáig, övék a volvo is már
persze, versengés volt mindig. Épp ellenkezőleg van, mint ahogy írod: csak akkor lehetséges versengés egy amcsi piacon nemet, japán és hazai amcsi gyártók közt, ha nyitott a vilagkereskedelem. Ez végső soron mindenkinek , leginkább a fogyasztónak jó, akiert versengenek. A kereskedelmi háború éppen ennek a szöges ellentéte,ahol akár sz.r akár nem, a hazait eszed nem eszed.
Trump az egész új globális éra tipuspeldaja: mindent megtart a globalizáció hatranyaibol (klimavaltozas, globális hatalomgyakorlas háborúk formájában és fegyverkezesi versenyben, globális multi cégek támogatása), és minden elonyt el akar tüntetni (felzarkozo országokkal globális gazdasagi es politikai új egyensúly fele tartás, nyitott vilagkereskedelem, nemzeti határok elmosodasa stb).
Ki mondta, hogy nem mondhatod ki? Olyannyira ki lehet mondani, hogy ellenorizetlenul ömlik a baromság a közösségi mediakbol, a fake news új divat, olyan mennyiségben gyártják a marhaságot, amivel a tudomány nem tud lépést tartani, és így ma már tíz milliók hiszik fejlett nyugati világban is, hogy a Föld lapos. Holdra szállás se volt, sőt, lassan nem csak Holocaust se,hanem második világháború se, azt csak azért találták ki amik, hogy kipróbálják a békés japanokon az atombombat.
A net korlátlanul ontja magából a marhaságot, tehát nagyon is mindenki azt mond, amit csak akar.
Az már egy újabb szint (negatív), hogy egy amerikai elnök, vagy bármilyen miniszterelnök (lásd pl Orbán) is szándékosan plebs szintjére butitva mond ki bonyolult összefüggések helyett demagóg kabitasokat. Ennél az is jobb volt, amikor a politikust nem lehetett érteni, mert mondott is valamit, meg nem is.