Ez az írás a szabadkőműves páholyharcok vázolására emlékeztet. Következetes, de a részleteket nem ismerhetjük, ha nem vettünk részt a dolgokban. Ez a bajom a Bibliával is.
"Amivel nem értek egyet a magam részéről, az az, hogy a német nemzeti szocialista mozgalom bármilyen szempontból marxista lett volna.
Ott szó sem volt a magántulajdon állami kezekbe helyezéséről (és későbbi reprivatizációjáról), "
A zsidók tulajdonának elkobzása pont opportunista marxizmus volt.
jelentős tévedésben vagy a demokráciát illetően..
alapból vannak az egyének..az egyének szövetsége a társadalom..a társadalom csoportjai képviselőket választanak akik a véleményüket és érdeküket képviseli.. jogok és kötelezettségek vannak kiírva (törvények szabályok) ami a többség konszenzuson alapuló normarendszere a szövetség tagjaira vonatkozóan...a kötelességekkel nyerhetőek jogok... a képviselet és a végrehajtó szerv múködésére mindenki jövedelme szerint fizet adót...(parlament és az államapparátus) és persze a közös használatú eszközök fejlesztésére fenntartására..hidak utak nyilvános wc-k
A társadalomban vannak feladatok..mindenki ezekből választhat...kovács takács mez.termelő esztergályos mérnök...a társadalom ezeket igénye szerint megfizeti..ÉÉÉS a közfeladatot ellátó emberek..ezeket azért választják a köz érdekét képviseljék a legjobb tudásuk szerint..ezért bért kap amit az adófizetők pénzéből fizetnek....egyszerű nem? tehát nem az állam a középpont..hanem a parlament ahol a társadalmi csoportok (tehát az egyének) képviselete van. Az állam az végrehajtó szerv..végrehajtja a többségi akaratot.
ezt szokták jelentős mértékben elfelejteni a közalkalmazottak és a közfeladatot- képviseletet ellátók.. erre szoktam őket erősen emlékeztetni..
Pontosan melyik irányvonalra gondolsz egyébként? Már csak azért kérdem, mert én nem tudom mire gondolsz :) NO offense, komolyan kérdezem.
Ezt mondta marx is, és azt is, hogy aki felesleges, azt ki kell írtani.
Pont az és csak az a náci ideológiában a különbség, hogy ezt nemzeti/származási szintre vitték el, nem pedig osztályharcként valósították meg. Nem véletlen, hogy az osztályharcos népírtásos arcú szocializmus szalonképes a mai napig, mig a faji alapon írtó szocializmus nem. Ettől azonban nem a neve változik meg, ezt kell észrevenni. Ettől még ugyanaz az ideológia alapja, ugyanaz a módszertana.
Azonban ha ettől a különbségtől eltekintünk, akkor már nem érdemes arról beszélni, hogy ne lett volna ""szociális igazság""-ra igény Németországban, vagy hogy ne valósult volna meg a minden ember egyenlő a nemzeten belül. Ez ügyben külön érdekes felidézni az SS, az SA és társainak a létrejöttét, amelyben éppen NEM játszott szerepet a származás, sőt mi több, még a Waffen SS és a Wermacht komoly ellentétét is, amelyben a nácik mindig többre értékelték az SS-t, mivel oda képességek alapján kerülhetett be valaki és egyre feljebb, mint a Wermachtot, ahol a származásnak akkoriban még igen komoly jelentősége volt.
A náci gazdaságról pedig ezen kontextusban szerintem éppen azt érdemes tudni, hogy valójában az egész világot átverték, amikor elhitették velük, hogy fegyverkeznek - pedig egyáltalán nem fegyverkeztek, hanem jóléti kiadásokra költöttek elképesztő összegeket. Ha jobban belegondolsz, éppen a teljes foglalkoztatást érték el, és azt, hogy az állam irányította a gazdaságot, és tulajdonképpen a hadigazdálkodásra csak egészen a háború végén tértek át. A vicc ugyanis az, hogy a hülyére bombázott, földig rombolt Németország legnagyobb hadi kibocsájtása 1944-1945-ben volt és nem korábban. Addig egyfajta jóléti állam volt az árja németek számára, amelyben éppen bontogatták le a társadalmi egyenlőtlenségeket és a származási különbségeket is.
Akkoriban pont a jóléti társadalmat építették, és csak annyiban tértek el a marxizmustól, hogy minden németet tartottak árjának (osztályharc nélkül), és a zsidókat nem tartották németnek, ugyanakkor a németek messze jobban éltek, mint a szovjetúnióban a szovjetek, és hát, a szovjet típusú ukrán és zsidó népírtások fényében még csak azt sem lehet állítani, hogy jobb volt akár nemzetiséginek, akár zsidónak lenni a szovjetúnióban.
A II.Vh-ról most természetesen ne értekezzünk, jelen okfejtés kifejezetten a marxista gyökerekről és a II.Vh-t megelőző időszakról szólt.
AT álláspontja teljesen érthető. Anno gyűlölte a kommunista rendszert, most meg gyűlöli a jelenlegi fejlett világot a kapitalizmusával, a szabad piacával, a liberalizmusával, nyilván náci meg nem akar lenni, így a kognitív disszonanciájával csak úgy tud mit kezdeni, ha a jelenlegi nyugati rendszert egynek tekinti a szocializmussal. A mögötte lévő ideológia, amit alkalmaz, azonban nem sajátja, aki tájékozódik, az már rengeteg forrásból hallhatta ezeket az 1000-szer cáfolt zagyvaságokat.
Nézőpont kérdése, hogy mit tekintünk agymosásnak, én ismerem azt a vonalat is, ami alapján AT felépítette a saját világképét, és az is csak ugyanolyan manipulatív termékekből áll, mint amit szidni szoktak benne.
A nácik pont azért nem voltak szocialisták, mert nem akartak szociális igazságot, náluk pont hogy nem volt minden ember egyenlő, hanem még nemzeten belül is vannak értékes és értéktelen(ebb) emberek.
"a lényeg szociban az állam a középpont..a közösség, megmondják neked mi a jó"
Minden szocializmusban az állam a középpont, de nem minden rendszer szocializmus, amiben az állam a középpont.
Itt van magyar nyelven. A szovjet sztori.
https://plus.google.com/105877428821023152395/posts/SWWJ7f1mZid
Én azt nevezem marxizmusnak, amiről marx írt és nem azt, amit utána hamisítottak, hogy szebb színben tűntessék fel.
Részlet: "The Soviet Story" c. filmből.
A kiindulópont az volt, hogy azt állítottam, hogy a szocializmusnak alapvetően semmi köze nincs az internacionalizmushoz. Később már azt is, hogy tévedésben vagy azzal kapcsolatban, hogy mit jelent a szocializmus, mert ezt jelenti példának okáért (wiki):
"A legáltalánosabb értelemben szocialistának nevezhetünk minden olyan törekvést, amely a társadalmi berendezkedést a szociális igazságosság szemszögéből kísérli meg átalakítani, függetlenül attól, hogy eszmeileg a marxizmus, az anarchizmus, a szociáldemokrácia vagy a keresztényszocializmus áramlatát követi."
Vagyis minden szocialistának számít, amely egyfajta "szociális igazságot" akar, függetlenül attól, hogy ezt milyen formában kívánja megvalósítani. Ezért is lehet egyszerre szocialista Kuba és az SPD, de akár Chavez is. A szocializmus a legkevésbé sem pozitív jelző, mert nem is pozitív alapokból származik. Valójában a lényege a javak újraelosztása a magántulajdon korlátozásán keresztül, szociális alapon. Ahol ez felmerül ideológiaként, az a szocializmus. Erre pedig Kuba, az SPD, vagy Chavez is tökéletes példát szolgáltat.
Nem tudom pontosan tehát, hogy miféle felsőbbrendűséget nézel ki a szocializmusból, avagy az internacionalizmusból, de pont arról értekeztem, hogy ezt közkeletűen és egyszerűen marxizmusnak lehet nevezni.
Egyebekben, szerinted mitől is jó az internacionalizmus (mellesleg, a kommunista internacionáléból eredeztetve), vagy mitől lenne jó a szocializmus, esetleg, hogy hol találsz ezekre jó példákat a Földön?
Te gyakorlatilag éppen az ellenkezőjét nevezed marxizmusnak, annak, amiről Marx írt.
"Ezért tartoznak ide a jóléti skandináv államok is, nomeg persze a náci Németország nemzeti szocialista módszertana, avagy a szovjetúnidó szovjet szocialista módszertana, mert ez mind szocializmus elméletben, csak egészen mást jelentenek a valóságban."
Na ez a lényeg! Hiába ragasztják több politikai ideológiához, hogy szocialista attól az még nem válik azzá, hogy belekerült a nevébe.
A kocsmába nagy bunyó keveredik, hiába mondod, hogy te vagy Vlagyimir Klicsko, ha ez első pofon után beh*gyozol mindjárt rájönnek, hogy te nem az Vlagyimir vagy.
Éppen hogy nem, én pontosan ugyanarról beszélek. Mivel állt szemben? (ha nem hamisítasz és pontpontpontozol a lényegnél):
"mind az osztályharcot hirdető szocializmussal és kommunizmussal."
Tehát a szocializmus egy igen tág fogalom, aminek az alapja a szociális érzékenység előrébb helyezése, és rendkívül sokféle ideológia használja fel. Vagyis egy keresztény szocialista simán szemben állhat egy osztályharcos szocialistával, nincs ellentmondás.
Ezért tartoznak ide a jóléti skandináv államok is, nomeg persze a náci Németország nemzeti szocialista módszertana, avagy a szovjetúnidó szovjet szocialista módszertana, mert ez mind szocializmus elméletben, csak egészen mást jelentenek a valóságban.
"A keresztényszocializmus a XIX. század közepén elindult mozgalom az egyház szociális tanításainak terjesztése és megvalósítása céljából. Szemben állt mind a....... szocializmussal és....."
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kereszt%C3%A9nyszocializmus
Almát az almával, körtét a körtével....
A szocializmus ideológiájának elvileg semmi köze az internacionalizmushoz, lásd például: