nem zárható ki..de nekem inkább egy patakkő--amit a víz alakított.. az sem kizárt meteorit és patakban vagy gleccserben csiszolódott.
Na, csináltam pár fotót a kőről.
Közben utánaolvasgattam, nem teljesen kizárt, hogy meteorit.
Súlya van neki, talán nehezebb, mint egy normál kavics, de ezt nehéz kézben eldönteni.
Mágnesteszt pozitív, gyönyörűen magához húzza a cérnán lógó mágnest.
Láthatóan van egy kemény, elég fényes szürkésfekete "kérge", ami alatt a sérüléseknél jól látszik, hogy valami tömör barnás-fekete kőzet, ami enyhén rozsdás.
A felszínén látszik, hogy mintha megolvadt volna, de a belseje nem olyan, tehát szerintem nem bazaltdarab.
A külső kagylós bemélyedések (is) nagyon hasonlóak a tegnap belinkelt meteorithoz. ( http://hungarian.ruvr.ru/2013_01_04/100080161/ )
A formája alapján úgy néz ki, mintha egy nagyobb darabról tört volna le, és utána olvadt rá a fényes kéreg. (a friss törésnél vannak a nagyobb kagylós bemélyedések, de a másik oldalán simább, talán az lehetett a nagy darab külső része (?) )
Képek a kőről: http://postimg.org/gallery/5go0z8mw/c2683230/
A barnás pöttyök itt-ott azok szennyeződések, mert a Dunából került elő, és tele volt kagylóval meg mindenfélével, és nem pucoltam le teljesen.
ha vasszaga van és a mágnes is fogja akkor van rá sansz..én is találtam sráckoromba..-mindig a sódereket bújtam- arról ezek a fekete üvegkemény pikelyek leszedhetőek voltak.. és a magja egy rozsdás vasszinű és szagú kavics volt..sajna elkallódott az idők során.
Ja és nagyon nehéz..ha könnyű akkor valami üvegesedett salakféle.
Tudtok valakit, aki egy meteorit-gyanús kőről meg tudná mondani, hogy vajon az-e?
Egy szinte teljesen ilyen kinézető kövem van:
Húúúú,ez igen jó!!!
Téridőutazás 6 és fél percben:
Tíz napig küzdöttek az orosz meteorittal
MTI
2013. szeptember 25., szerda 12:56 |
Felhozták a szibériai Cseljabinszktól 78 kilométerre nyugatra lévő Csebarkul-tóból a február 15-én odahullott meteorit első kisebb darabját. A másfél kilós megolvadt kőzet gyengén mágneses tulajdonságokkal rendelkezik. A búvárok 13 méteres mélységben találtak rá, és a kiemelés 10 napot vett igénybe. A következő napokban a legnagyobb méretű, féltonnás maradványt is kiemelik.
A meteorit 6 méter átmérőjű lyukat ütött a Cserbakul-tó jegén februárban
A bolidának nevezett égitest, a rendkívül erős fényű, tűzgömbszerű meteor a Moszkvától 1500 kilométerre keletre fekvő Cseljabinszk felett robbant fel. A bolida körülbelül 17 méter átmérőjű és szétrobbanásáig nagyjából 10 ezer tonnás volt. Óránkénti 64 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 19-24 kilométeres magasságban hullott darabokra hatalmas robbanások kíséretében. A lökéshullámok miatt 4715 épületben törtek szét az ablakok Cseljabinszkban.
A szakemberek és amatőrök egyaránt azonnal elkezdték a meteoritdarabok felkutatását. A becsapódás után a tudósok több százat találtak az Urál-hegység térségében. Augusztusban a cseljabinszki Állami Egyetem szakemberei közölték, hogy Tyimirjazevszkij nevű település egyik lakójánál 3,4 kilogramm súlyú meteoritdarabot találtak. A Cseljabinszki terület vezetése 3 millió rubelt (körülbelül 20 millió forint) különítettek el a Csebarkul-tavi kutatásokra és az újabb darabok kiemelésére.
http://kep.cdn.index.hu/1/0/485/4850/48507/4850784_3224d8d0eccb045481be4d2846f1aa86_wm.jpg
Az Európai Űrügynökség Rosetta nevű szondája kilenc éve járja az űrt, hogy megközelítse célpontját, a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A Föld és a Mars között ingázik, a két bolygó gravitációjának segítségével marad mozgásban.
Két éve pihenni küldték, de jövő januárban megint felébresztik, hogy elvégezze küldetését, leszálljon a Csurjumov-Geraszimenko üstökösre. A tervek szerint augusztusban éri el az üstököst, és három hónapot tölt a felszínén különböző vizsgálatokat végezve.
Maga a szonda két részből áll, egy keringő és egy leszálló egységből (ennek neve Philae), mely az üstökös felszínére le fog szállni és ott méréseket végez és képeket készít majd. A Philae küldetése itt nem ér véget, végig fogja követni, ahogy az üstökös a Nap felé indul.
Több ezer kép készül majd, ahogy az üstökös, a Philae-val együtt megközelítik a napot. A kutatók az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású küldetésének nevezik a Rosetta űrszonda útját. Az üstökös megvizsgálásával számtalan kérdésre és elméletre kaphatnak választ.
