No comment.

akkor értem már mit miért mondasz. Kormányunk is ilyen alapokon nyugszik. Egy másik dimenzióban mozognak. :)

Egy ideje tényleg nem zavatatom magam a pénzügyi maffia tényeknek hazudott vallásától.

Te melyik csatornát nézed ahol ez a műsor megy ? Cseh 2-öt? :)

Látom a tények nem nagyon zavarnak meg.

Ha életszerűtlen példákkal dobálóztok, akkor semmi értelme beszélgetni.

Az egész téma onnan indult ki, hogy azt állítottátok, ez az emelkedés komoly gazdasági problémát okozhat egy budgetelő cégnek, mert nem készült fel erre, és a budget elszállhat 300->400 milla nagyságrendben. Abban gyorsan meg is állapodtunk, hogy ez nem így van, kizárható, túl is léptünk rajta.

Ezek után azt írtam, hogy OK, gondoljuk végig, hogy okozhat-e az ebből fakadó emelés bárhol problémát, és arra jutottam, hogy nem, egyszerűen azért nem, mert ha tovább erőltetitek a teljesen életszerűtlen több ezres aktív telefonáló flottát, ott sem jöhet ki olyan tétel NOMINÁLISAN, amit látni szeretnétek.

Ezzel szemben pont azt mutattam be, hogy éppen a pár száz előfizetés ÉS alacsony percdíj az, ahol arányaiban elszállhat a telefonszámla (akár 30-50%-al is, vagy még többel), de ott meg ez a tétel rendkívül alacsony a rendkívül alacsony bázis miatt, vagyis bár 25-50-100% közötti eltérés is lehetséges, azonban ez nominálisan nem számottevő tétel akkor sem a költségvetésben, az ugyanis nem százalékosan, hanem abszolult számokban készül.

Vagyis egyszerűen körbejártam a kérdést és én arra jutottam, hogy gyakorlatilag életszerűtlen egy olyan helyzet, amelyben ez az adónem a cég költségvetését számottevően befolyásolná, pláne olyan, ahol ez kezelhetetlen lenne.

Azt a problémakört, amit tehát vízionáltatok, azt megcáfoltam.

Részemről ennyi volt ebben az esetben a kérdés, végiggondolni azt, hogy lehetséges-e a felvetésetek, hogy ez komoly problémát okozna egy cégnél. A válaszom ennek alapján az, hogy NEM, nem az. Innentől kezdve tényleg nincs miről vitatkozni, de nem azért, mert ilyen a stílusom, hanem mert kiderült, hogy tévedtek a felvetésetekben és csak a százalékkal dobálóztok, de nem néztek a százalékok mögé, hogy az TÉNYLEGESEN mekkora pénzmennyiséget érint.

Ha egy cégnek eddig 20 Ft volt a telefonszámlája, mert ennyit beszélt cégen kívül a telefonon valaki 1000 perc ingyenes beszélgetés mellett, akkor annak a cégnek most a százszorosára (10000%-ra) fog nőni a beszélgetési díja a 2Ft/percet figyelembevéve, mégsem fogja rombadönteni ez a brutális százalék, mert nominálisan nem ezen múlnak a dolgok. Ezért hibás gondolkodásmód a százalékokkal való játék a százalékok alapjai nélkül.

De természetesen ti nyugodtan ragozzátok tovább, hogy azért mert én ezt mondom, attól még nincs igazam, csak ez már engem nem érdekel. Ha tovább akarjátok mondani, hogy "Követelem, hogy monnyon le a kormány", hát tegyétek :)

Ennyi.

És azt írja az én példámra is, hogy rossz a 2000-es...

No komment. Csak előfizetői számot tettem mellé, hogy lássa már át, mert láthatóan nem tudta egy nevezőre hozni a 300M éves szumma költséget a havi 2500Ft-os maximált kerettel.

Percdíjra meg annyi az annyi (a kereten felül meg kicsit kevesebb), talán megérti.

Leírtam példaszámokat, és azzal vitatkoztok, eszem megáll...

Ha 10 forint a percdíj, és arra jön 2 Ft, az 20%. Nem mindegy, hogy 300 millára, vagy 5 millára? Azt leírtam, a 30% sok, mert van felső határ.

AT, te csak a vita kedvéért vitatkozol. Ezért is nem megyek bele veled semmilyen vitába, mert értelmetlennek tartom.

Ha pl azt írnám, hogy egy vacsora egy étteremben 20 000 HUF, akkor nem a mondanivalómmal lenne gondod, hanem azzal, hogy a vacsora csak 15 000 HUF. Amíg ez a stílusod, addig továbbra sem beszélgetek veled.

"Hidd el akiket érint alaposan meg fogják nézni, de a kormány alaposan megnézte ennek a lehetséges hatásait? Nem hallok semmiféle hatástanulmányról ami a lehetséges kimeneteket modellezné."

Persze, hogy nem, mert nem kötik az orrodra - az azért már feltűnhetett volna, hogy amióta ez a kormány van, azóta a sajtóban megy a "húzd meg-ereszd meg" a plebsz szórakoztatására (panem&circensis;), miközben a háttérben folynak a szűk körű egyeztetések, lobbyzások, amelyeket egyik fél sem köt az orrodra :) Ez szerintem sokkal jobb, mint a látszatdemokrácia, avagy liberálbolsevizmus, amiben látszólag megbeszélik a dolgokat, meg egyeztetnek, utána meg bevállalják a belgrádi metróért cserébe a budapesti dugódíjat, meg a buszsávot a kétsávosra szűkülő hídra, és mellesleg a BA profitját is a MALÉV-ért cserébe. Mondjuk ezeket az "egyeztetéseket" én egyáltalán nem hiányolom.

"Lehet, hgoy eltúlzott volt a 300M-ás telefonköltség"

Pontosan azt írtam, hogy nem "lehet", hanem "biztos", hogy eltúlzott ez az emelkedés. Ezen túlmenően, annak a valószínűsége, hogy 1000 emberrel számolva pont 2500 Ft legyen az emelkedés, az eléggé valószínűtlen, hiszen a forgalmazás (jellemzően) vagy sokkal kevesebb lesz, vagy (jellemzően) sokkal több. Ennek megfelelően az az érdekesség adódik, hogy azoknál, akik sokkal többet beszélnek, arányaiban kisebb lesz a tétel, akik kevesebbet (pláne, akik cégen belüli nullásak jelenleg), azoknál meg számíthatatlanul magasabb (0->X, X/0=Fatal error).

A 2000 ember esetében tehát teljesen rossz a számításod, mert ott a belső forgalom díja ugrik meg nagyon az ingyenes helyett fizetős miatt. A havi 12500-as keret 2000 emberrel szerinted melyik magánvállalkozásnál fog előállni? Már csak azért kérdem, mert ennyi embert foglalkoztató is alig van, de olyan, amely még telefont is ad hozzá, az nagyon kevés.

Tehát a számolás ezért nem reális.

A reális az, ha azt mondod: 2.500 Ft/előfizetés->30.000 Ft/év MAXIMUM, de ehhez MINIMUM havi 1.250 perc beszélgetés kell, azaz napi EGY ÓRA HÍVÁS átlagosan. Én most a 9Ft+Áfa/perces legolcsóbb díjról tudok, mint legolcsóbb nagyvállalati tétel, de ehhez pont a MAGAS FORGALOM VÁLLALÁS tartozik(!), ugyanakkor pont ez lesz a legbrutálabb emelkedés, hiszen itt biztosan meg lesz az előfizetésenkénti 2.500 Ft/hónap, vagyis - paradox módon - akár duplázódhat is a havi díj.

De ez éppen nem a több ezres, meg százmilliós költségeket érinti, hanem a pár milliós havi tételes cégeket, amelyeknek fajlagosan kevés készüléke van, csak nagy forgalma.

Tehát egy olyan cégnél lesz számottevő az eltérés, amelynél mondjuk 100 céges készülék van, 9 Ft/perc percdíjjal, mert ott mondjuk az 1 milliós havi számlához 250.000 Ft adódik hozzá. Ezt természetesen lehet fokozni azzal, hogy némileg több készüléket veszel alapul mondjuk 1 milliót és 200 készüléket, mert ekkor ugye akár 50%-al is emelkedhet a kiadás.

Azoban tessék szives lenni azt megfigyelni, hogy mennyi készülékről beszélünk ezen esetekben is és milyen költségekről: Az adott budget tétel jelentéktelen tétel a cég havi elszámolásában és jellemzően a telefonköltség nem tételes, hanem infrastruktúrát terhelő tétel, amely ráadásul céges esetben adóalapcsökkentő tétel, vagyis ennek a növekedése egyetlen ekkora cég esetében sem okozhat gondot, mivel mindenképpen elhanyagolható tételről beszélünk (10 milliós havi díj, 200 készüléknél a százalék marginális, 1 milliós havi díjnál nem marginális az arány, de ott meg csak a fizetésekhez képest marginális a növekmény. Pl: 200 minimálbéres esetében is elhanyagolható a telekom adó a bérek adójához képest)

Természetesen és nyilvánvalóan lehetne extrém példákat felhozni, mert nyilván lesz ilyen jellegű cég is, de FELTÉTELEZEM, hogy mivel azt meg a szolgáltató akarja megtartani, ezért neki majd kitalálnak valamit.

Persze, hogy nem biztos, hogy ettől megéri váltani, de lehet, hogy megéri. :)

Éppen ez a lényeg, hogy bizonyos esetekben megérheti. Írod, hogy mielőtt vki ilyesmin elgondokodik előtte alaposan nézze meg. Hidd el akiket érint alaposan meg fogják nézni, de a kormány alaposan megnézte ennek a lehetséges hatásait? Nem hallok semmiféle hatástanulmányról ami a lehetséges kimeneteket modellezné.

Micsoda véletlen. :)

Sok kicsi persze, hogy sokra megy, de nem attól kell tartani , hogy XY Géza a 120 k-s bruttó fizetésével megrettenve az 1 ezreléktől külföldre irányítja a számlaforgalmának egy részét. :) Erre gondoltam , hogy az ügy szempontjából nem ez a lényeg.

Rosszul számolsz. Lehet, hgoy eltúlzott volt a 300M-ás telefonköltség, de %-osan nagy lesz a költség.

Nyilván ha 1000 előfizetővel számolsz, akkor az havi 25000Ft-os költségkeret. Elég nagy... átlagban. Másrészt kihagytad a 12 havi szorzót, mert havi a 2500-ös korlát.

Mondjuk éves 300M-nél 1000 emberrel számolva az pont 10%.

De legyen reálisabban mondjuk 2000 emberre (havi 12500-as keret). Itt 48M lesz a növekmény 12.5Ft-os percdíjnál. 16%.

Abban igazad van, hogy a kicsiknél még több lesz, de a nagyoknál sem elenyésző. ;)

Igazad is van, meg nem is, mert

a). igazad van, van felső korlát, ezt nem számoltam

b). nincs, mert az 1% havonta értendő, éves szinten azért az 12%

Bizonyára elkerülte a figyelmed, hogy a hozzászólásom mire született válaszképpen:

"És az év elején (sőt, inkább tavaly) bekerült egy tervbe, hogy pl éves szinten 300 milla a telefonforgalom. És miután ezek a cégek ilyen forgalom mellett pl 10 forintért telefonálnak, így most 20% emelésben részesültek (általában többe, mert egy 20 másodperces (értsd, 3-4 forintos) telefonálásra is rákerült 2 ft. Tehát a tervezett 300 millás telefonköltség máris 400 milla lett."

Erre. Azaz arra, hogy nem így kell számolni, mert az előfizetőnkénti korlát lehetetlenné teszi a fenti számítást, hiszen ezen adónem 1000(!) telefonelőfizetés esetén sem lehet 2,5 milliónál több, vagyis a fenti példa (300 millás betervezett költség) esetében sem lehet 1%-nál több éves szinten a változás, ami egyáltalán nem olyan tétel, amit nem lehet kigazdálkodni ebben a méretben, sőt. Azaz, ez is a kisvállalkozót, magánszemélyt terheli igazán, hiszen ott a 2500 Ft/hónap már akár 10% emelést is jelenthet, de még 20 Ft/perc esetében is 5%-ot.

Bizonyára elkerülte a figyelmed, hogy a hozzászólásom mire született válaszképpen:

"És az év elején (sőt, inkább tavaly) bekerült egy tervbe, hogy pl éves szinten 300 milla a telefonforgalom. És miután ezek a cégek ilyen forgalom mellett pl 10 forintért telefonálnak, így most 20% emelésben részesültek (általában többe, mert egy 20 másodperces (értsd, 3-4 forintos) telefonálásra is rákerült 2 ft. Tehát a tervezett 300 millás telefonköltség máris 400 milla lett."

Erre. Azaz arra, hogy nem így kell számolni, mert az előfizetőnkénti korlát lehetetlenné teszi a fenti számítást, hiszen ezen adónem 1000(!) telefonelőfizetés esetén sem lehet 2,5 milliónál több, vagyis a fenti példa (300 millás betervezett költség) esetében sem lehet 1%-nál több éves szinten a változás, ami egyáltalán nem olyan tétel, amit nem lehet kigazdálkodni ebben a méretben, sőt. Azaz, ez is a kisvállalkozót, magánszemélyt terheli igazán, hiszen ott a 2500 Ft/hónap már akár 10% emelést is jelenthet, de még 20 Ft/perc esetében is 5%-ot.

Ennek mi köze hozzá? 2500Ft/hó felső limit nem sokat oszt vagy szoroz. Ez 2Ft-tal havi 1250 perc, vagyis 21 munkanapra leosztva napi 1 óra telefonálásra.

Egy cégnél mennyi lehet a nagy átlag? Persze, nyilván van aki 3-4 órát is a telefonon lóg naphosszat, de általában van olyan is, aki "dolgozik". :)

Megint nem tudram szerkeszteni, szóval:

"Ki lesz az adó megfizetésének alanya?"

helyett:

Ki lesz az adó megfizetésének alanya, illetve kötelező lesz-e tranzakciónként kivetni és megfizettetni az adót a'la banki betétek esetében, ahol azonnal levonják az adót, amikor kifizetik a kamatot? Mert ha igen, akkor beszélhetünk arról, hogy káros lehet ha nincs maximuma, viszont ha nem, akkor eleve nem kerül plusz költségként ez rá az utalásokra, tehát pont annyi történik a jelen helyzethez képest, hogy nem változik semmi, azaz a bankok "csak" annyira lehetnek nyereségesek Magyarországon, mint eddig, illetve nem fognak csökkeni a bankköltségek, emelkedni a betéti kamatok és csökkenni a hitelkamatok.

Ez utóbbiak esetében azonban tegye fel a kezét aki azt hiszi, hogy ha nem lenne ez az adónem bevezetve, akkor a kieső 130 milliárdot (ami a bankadóból a bankoknál megmarad) erre fordították volna.

Egyébként, még egy apró, de számomra egyelőre nem tisztázott kérdés:

Ki lesz az adó megfizetésének alanya?

Azt ugyanis már tudom, hogy azt minek alapján vetik ki, de azt nem, hogy a törvények szerint kinek kell megfizetnie.

Amennyiben ugyanis az adó a bankokra lesz kivetve és annak az alapja a forgalom, akkor bár nekik kell megfizetni azok alapján az adót, ugyanakkor egyáltalán nem szükségszerű az, hogy azt pontosan abban az arányban osszák szét, ahogy annak az alapja adódna. Vagyis az sem egyértelmű, hogy egyáltalán kiterhelik-e az adott ügyfélre és nem pont az történik ezzel is, hogy ráterhelik mondjuk lakossági havi számlavezetési költségre, avagy betétikamatokat csökkentenek és hitelkamatokat emelnek.

Ennek megfelelően, ha így lesz, akkor ha jobban belegondolsz Spade, akkor nem is annyira arról van szó, mint ahogy említed, ugyanis ebben az esetben tényleg mindegy, hogy van-e maximuma az adónak vagy nincs, az ugyanis nem fog (nem biztos, hogy meg fog) az adott tételnél jelenni, vagyis csak az összértékét kell nézni, amiről pontosan tudható, hogy a ~130.000 milliárdos éves szinttel számolva 130 milliárd HUF, azaz pont annyi, mint amennyi kivezetődik a bankadó miatt a rendszerből.

Ez viszont pontosan azt jelenti, hogy valójában az új adó nem szükségszerűen növeli meg a bankolás terheit, hiszen az valójában az eddig már beárazott (és ismert) bankköltségeket tartósítja, ugyanis csak annyi történik, hogy nem csökken a bankok terhe összességében, azonban ez még mindig olyan környezet amiben nyereségesen működtek eddig is, vagyis valójában nemhogy nem szükségszerű, hogy ezt átterheljék, hanem tulajdonképpen nem is lenne etikus, hiszen ezt bankadó formájában már évek óta beárazták a rendszerbe.

Még másabb szavakkal: Ha ezt most pluszban ráterhelik a bankok az ügyfelekre, akkor az tiszta profitnövelés a részükről, nem pedig kompenzáció az ""új"" adónem miatt.

Én ilyet nem állítottam, hogy nem okoz hatást, vagy egyes cégekben nem merül fel komolyan a gondolat, hogy ne Magyarországon bankoljanak. De mielőtt még hübele módjára döntenének a cégek, érdemes átgondolni a döntés következményeit. Csak azt nem értem, hogy eddig miért itt bankoltak, ha úgyis magasabb volt a banköltségük, mint más országokban, és ha ez egy ezrelékkel megnő, akkor vajon eléri-e azt a szintet amikor már megéri váltani. Biztos lesznek olyanok, akik úgy gondolják, hogy megéri nekik, de nem feltétlenül kell arra gondolni, hogy mindenkinek megéri. Mindössze ennyi.

De már látom, hogy az lesz a vége, hogy a külföldi bankköltségeket is össze kell hasonlítanom a magyarral valamelyik éjszaka. :-)!

"a lakosságra kivetni van értelme mert ott nincs nagy hatás, a cégekre határ nélkül kivetni életveszélyes és ezért nem szabad."

Szerintem nem ugyanaz az a problémakör, hogy nincs felső limitje a kivetésnek, és az, hogy van értelme a tranzakciós adónak, vagy nincs, illetve, hogy mekkora kockázatot hordoz.

Eredetileg nem is erről szólt a kérdés. Ha az a kérdés, hogy legyen-e felső limit, akkor egyetértünk, hogy arra azért szükség lenne, de ettől még fenntartom, hogy nem ettől fog menni, vagy maradni egy magyarországi cég bankolása Magyarországon. Csak gondolj bele, a határon túli átutalásoknak még külföldön is igen komoly költsége van, vagyis valószínűleg még mindig nem éri meg akár forintban külföldről Magyarországra utalni, mert az is drága tétel lenne.

Ugyanakkor szerintem lesz még maximuma ennek a tehernek (a'la telefonadó), csak még idő kérdése annak a mértéke. Szerintem egyezzünk ki abban, hogy ez az adóteher be fog lépni, nem fogják eltörölni, ugyanakkor a "kiegyezés" részeként lesz maximuma. Így mi a véleményed?

Szerintem ne keverjed azt, hogy EUR-ban adod meg az árlistát, abban kötöd meg a szerződést és hogy milyen devizanemben számlázod. Nekem is van EUR-EUR-EUR számlám, EUR-EUR-HUF példának okáért. Ez mind attól függ, hogy a másik odal mire tart igényt. A könyvelés pedig Magyarországon még csak pár éve lehetséges EUR-ban, de többnyire az EUR számlák kiállítása és azok áfa elszámolása is megérne egy misét például az áfa-devizaárfolyam kockázat miatt.