A Nash-egyensúly jobb megértéséhez apró szemelvényt ad a
TV2 mai műsora:
"Egy csodálatos elme örök ragyogása"
Kicsit későn adják, mint a jó műsorokat általában, de megéri megnézni.
A Nash-egyensúly jobb megértéséhez apró szemelvényt ad a
TV2 mai műsora:
"Egy csodálatos elme örök ragyogása"
Kicsit későn adják, mint a jó műsorokat általában, de megéri megnézni.
És itt egy szomorú aktualitás a kognitiv disszonancia témaköréhez:
http://index.hu/belfold/2012/07/22/erdi_gazolas_a_szulok_hiaba_probaltak_kivedeni_az_utkozest/
A vétkes sofőr saját magát is ellentmondásokba keveri csak azért, hogy felelősségét látszólag csökkenteni tudja, igy őrizve meg még saját maga számára valamit pozitiv énképéből:
http://index.hu/belfold/2012/07/22/erdi_gazolas_a_szulok_hiaba_probaltak_kivedeni_az_utkozest/
Ez a cikk is ide illik, tökéletesen fedi a kongitiv disszonancia problematikáját, amikor valaki bünt követ el, de felsőbb utasitásra hivatkozik, hogy ezzel saját magát továbbra is jó fényben láassa:
http://index.hu/tudomany/2012/07/21/barkibol_lehet_tomeggyilkos/
Sajnos sok munkám miatt jelenleg elmaradtam a bejegyzésekkel a topikból.
Viszont ezt nem tudom nem ide vonatkoztatni:
Annak a fényében, hogy a kulcsi mészáros is számitógép örült volt, szaporodnak az érvek amellett, hogy mégis csak lehet valami közvetlen összefüggés a számitógépes szerepjátékok és az agresszió között.
Mint mondtam ez egy összetett jelenség.
Ha elfogadjuk Csiszentmihályi Mihály meghatározását, akkor 9 feltétellel lehet körülirni (melyek nem kell, hogy mind egyidőben szükségszerüen teljesüljenek)
-->
az illető képességeivel összhangban lévő, egyértelmű célok
a tudat erős fókuszáltsága
az öntudatosság tudatos észlelésének megszűnése
az időérzékelés torzulása
azonnali reakció a tevékenység alatt felmerülő jelzésekre
egyensúly az egyén képességei és a feladat nehézsége közt (a feladat se túl könnyű, se nem túl nehéz)
a szituáció feletti kontroll érzése
a tevékenység belülről jutalmaz, ezért nem megterhelő
az illető teljesen elmerül abban, amit csinál, minden figyelmét erre összpontosítja
Egy pszichológustól hallottam a következőt:
A kisfiúk játékai általában egy határozott cél köré csoportosulnak, megpróbálnak gólt rúgni, legyőzni a másikat vagy mielöbb célba érni.
Ezzel szemben a kislányok határozott cél nélkül babáznak, rakosgatják a tárgyaikat ide-oda vagy épp eljátszák, hogy ők a papa vagy a mama.
A flow során az éppen végzett tevékenység szinte játszi könnyedséggel megy, szinte játéknak tekinthető.
A fentiek értelmében tehát egy játék lehet fiús (egy konkrét cél köré szerveződik) és lehet lányos (a folyamat fenntartása köré szerveződik).
Ilyen értelemben a flow élmény is szerveződhet A) egy cél elérése köré (hegycsúcs meghóditása) illetve B) egy folyamat fenntartása és minél mélyebb átélése köré (zenehallgatás).
Amennyiben A), akkor igaz, hogy a cél nem lehet sem túl nehéz, sem túl könnyü, mert ebben az esetben esélytelen, hogy a flow élmény létrejöjjön.
Én is úgy tudom, hogy ezt jelenti: azaz azt az állapotot, amikor az ember elveszíti a tér+idő érzékét és egy olyan álapotba kerül, amikor a tudata teljesen kikapcsol és valójában az összes érzékelés kiiktatásával tud a tudata és a tudatalattija teljességgel zavartalanul, és ennek következtében félelmetes gyorsasággal járni. Az előző definíció szerintem is hibás.
Szerk: Csak most jutott eszembe [kis flow állapot], szvsz ez arra hasonlíthat, amit sokan kábítószerrel, vagy alkohollal próbálnak meg elérni, pedig pont nem úgy érdemes.
Kedves Csilla!
Nem tudom cáfolni, ez egy sokoldalú jelenség.
Épp úgy előfordulhat hegymászás vagy futás közben, mint zenéléskor, sőt még zenehallgatás közben is.
(Ilyen szempontból a zene alighanem különleges, hiszen egy viszonylag passziv tevékenység közepette élhetünk át áramlásélményt - nem sok ilyen jelenséget ismerek.)
A tőzsdei kereskedésnél szándékosan irtam azt, hogy az a bizonyos érzés rokon az áramlásélménnyel, mert én is érzek egy kis különbséget.
Talán az lehet közös az emlitettekben, hogy az értelmi működés tudattalanná válik, a dolgok látszólag ösztönösen, maguktól sikerülnek. (?)
...és a profitvédő csúszó stopnál +10%-os nyitó gapnél :-))
Szerintem meg sokkal inkább ezt jelenti:
Az elmélet azt a jelenséget írja le, amelynek során az ember tér és időérzékét elveszítve egy számára örömet és kihívást jelentő tevékenységbe belefeledkezik és ez számára boldogságérzést okoz.
Ebben nincsen félelemérzet. Az árfolyamfigyelésnél van. Itt sokkal inkább egy önfeledt, előremutató érzelmi töltet van.
Érdekes, jó.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Flow
A flow - áramlás élmény - szigorúan véve nem egy gondolkodási jelenség.
Sőt, sokkal inkább annak hiánya.
Épp ezért - és egyébként is - igen érdekes témakör.
Igen terjedelmes irodalma van, melyből most rövid összefoglalóként a következőket emelem ki:
--->
Akkor élünk át áramlás élményt, amikor egy általunk áhitott célt erőnk végső megfeszitésével, a rendelkezésünkre álló eszközökkel még éppen el tudunk érni.
Az áramlás élmény keresése során emberek hajlandóak kockára tenni az életüket és a pénzüket.
Gondolom mindannyiunk számára ismerős jelenség, amikor egy részvény/instrumentum megvásárlásakor/eladásakor megbizásunk még éppen teljesül (épp elérjük a legjobb árat, mielőtt a piac fordul), nos az a kellemes érzés, amely ilyenkor eltölt bennünket rokon az áramlásélménnyel.
Sci-fikben mindig saját tengely körüli forgással hoznak létre gravitációt mesterséges égitesteken- erre gondoltam.
Szinte úgy, mint ahogy egy égitesten a forgás hozza létre a gravitációt.""
Ezt gondolom elírtad:-)
Köszönöm.
Ez tényleg igy van.
Most kipróbáltam egy kisebb méretű képernyőn, itt sokkal kevésbé érvényesül a forgó mozgás érzete.
Minél nagyobb az érzékelt kép, annál nagyobb a bizonytalanságérzés és az agy nekiáll kapaszkodót keresni, alighanem ez a látszólagos mozgás oka.
Szinte úgy, mint ahogy egy égitesten a forgás hozza létre a gravitációt.
Valóságos virtuális valóság! :-D
Röviden. Arra gondolok hogy bármit látunk ami az agy számára ismeretlen azt valamilyen formával próbáljuk azonosítani. Mint te is írtad rendszerbe próbáljuk illeszteni. Itt nincs forma csak egy amorf halmaz. Mivel csak akkor mozdul a kép ha a látómező elég nagy terét tölti ki/ próbáld ki csak bizonyos távolságnál érvényesül a forgó mozgás/. Mivel a csillag forog az üveg mintázata egy irányba mozdul így a logika azt diktálja az agy arra tolja képet ami neki könnyebb értelmezést nyújt a struktúra szerint. Mivel látvány nem maradhat feldolgozatlanul.
Ezt részletezhetnéd, mert nem teljesen értem /védekező mechanizmus/?
Ksz
Egyelőre arra jöttem rá hogy nem a szinek okozzák mint ahogy azt a szerző állítja. Van egy hasonló mintázatú ajtóüvegem, szintelen, az is bemozdul a mintázat struktúrája irányába. Nagyon nagyon érdekes. Én a védekező mehanizmus körül keresgélek.
Ezzel alátámasztottad a 'Teher alatt nő a pálma' és az "Amibe nem döglünk bele, az megerősit' ősi mondások igazságát:-)
A perifériális sodródásra visszatérve:
Ismert, hogy az emberek java része nem tudja elfogadni a tényt, hogy az élet után csak a halál van.
Mások nem tudják elképzelni a végtelent.
Megint mások ismeretlen és struktúrálatlan számsorokban rendet vélnek felfedezni.
Mindez lehet az itt --> perifériális sodródásként idézett jelenség egy-egy eltérő megnyilvánulása.
A dolog esetleges társadalmi kihatásait vizsgálva oda lyukadtam ki, hogy az embernek nagy létszámú közösségekben mindenképpen szüksége van egyfajta rendre.
(Ennek hiányában a választások túlzott sokasága, anarchia várja, amit a többség igen nehezen visel.)
Ha ez a rend alkotó, koherens módon jön létre, kultúrának nevezzük - mely az egész közösséget erősiti.
Ha a kultúra meggyengül, a közösség tagjai továbbra is a rendet keresik, de egyre kevésbé találják.
A keletkező ürt előitélettel, sztereotipiával töltik ki, melyek tárgya - mint a perifériális mozgás a belinkelt ábrán - valójában nem is létezik, de mégis odavetitjük, mert az emberi elme a mozdulatlanságot, a rendezetlenséget nem viseli.
sztem mindenkinek más az agya..fel kell ismerni annak működését.. használom a jobb és bal agyféltekém.. a tudattalan (nem irányítható részét..de ennek van a nagyobb kapacitása..ez adja a megérzést ráérzést)rész mőködését is próbálom felfejteni.. használni..
sztem ezen sokat nem lehet töprengeni..a gyerekkor a szülők a tanáraid a környezet ami befolyásol..az is fontos mivel sikerült megoldanod az első problémáidat..
úgy is tanulhatsz ah remeteként elvonulsz és töprengesz.. de a napi pezsgésben az állandó kihvás ami fejzleszt..én elvállalok egy témát akkor is ha csak 70r%ra tudom a megoldást..mert a többit hozzátanulom..régen ez 50% is volt..akkor van véged amikor már mindent csak rutinból..sablonokkal oldasz meg.
nekem fontosabbak az a felismerések..pl gazdaságban a 80/20as törvény..stb
Ezt nem nevezném struktúrának, inkább agyunk egy tudattalan müködése, melynek magyarázata igen sokrétü lehet:
http://www.origo.hu/tudomany/20120516-forgo-tengeri-csillag-illuzio.html
Mivel a természet nem hoz létre szükségtelen dolgokat, feltételezhetően a --> perifériális sodródásnak is van (vagy valamikor volt) rendeltetése.
Esetleg rendet találni ott, ahol látszólag csak adatok értelmetlen halmaza lelhető fel?