A gazdasági növekedés, ha végül megindul, olyan lassú lesz, hogy azt gyakorlatilag recessziónak fogjuk érzékelni, ráadásul legkevesebb 10 évig tarthat és dollár-ezermilliárdokba kerülhet az USA-nak - állítja Paul Krugman, aki 2008-ban megkapta a közgazdasági Nobel-díjat.
A professzor szerint az amerikai kormánynak újabb 500 milliárd dolláros kiadási programmal kellene élénkítenie a gazdaságot a folyamatban lévő 800 milliárdon felül. Véleménye szerint ennek nem lenne inflációgerjesztő hatása, mert mindezek ellenére nem lehetetlen csökkenteni a költségvetési hiányt, például a növekvő egészségügyi kiadások kordában tartásával.
A keynesiánus közgazdász úgy véli, az Obama-adminisztráció eddig nem tett eleget a gazdaság élénkítése érdekében, a 800 milliárdos csomag elhúzása két évre elveszi annak hatását, mert így túl kevés az USA GDP-jéhez mérten.
Krugman a Reagan-kormányzatot vádolja az egyik ősbűn elkövetésével, amely az USA adósságállományát hagyta elszállni a GDP 25 százalékáról 60 százalékra. A professzor meglepőnek tartja, hogy a nagybankok milyen gyorsan újratőkésítették magukat, és arra figyelmeztet, hogy továbbra is az állam gyámkodására szorulnak.
A szakember szerint az USA a következő időszakban közelebb fog kerülni az európai szociális piacgazdaság modelljéhez, mivel a válsághoz a szabályozás hiánya vezetett el. Az adófizetéssel szembeni fóbia jelentősen enyhült, miután kiderült, hogy állam bácsi segítségére bizony időnként nagyon nagy szükség lehet.
Az amerikai gazdaságra hatással lévő, befolyásos körök megosztottságát vagy rosszabb esetben tanácstalanságát mutathatja, hogy Ben Bernanke, a Fed elnöke tegnap Krugmanéval homlok egyenest ellenkező álláspontot fogalmazott meg.
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=116103 azért ez kemény, méghogy vége a válságnak...
korrekt nyilatkozat:
Elszállt a cseh költségvetési hiány
2009.06.01. 19:55
Május végén a cseh költségvetés hiánya 71,4 milliárd koronát tett ki (1 korona=10,51 forint ) - közölte hétfőn a Cseh Nemzeti Bank. (ProfitLine.hu)
Az idei tervezett költségvetési hiány 38,1 milliárd korona. A pénzügyminisztérium várakozásai szerint azonban a gazdasági válság következtében a valóságos hiány 150 milliárd korona körül lesz, ami meghaladja a várt idei GDP 4,5 százalékát. A cseh költségvetés tavaly 19,4 milliárd koronás hiánnyal gazdálkodott.
A pénzügyminiszter hétfőn sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a hiány a következő három évben nem lesz kisebb. Ez azt is jelenti szerinte, hogy belátható időn belül nem lesz euró Csehországban, mert nem lehet teljesíteni a hiányra vonatkozó 3 százalékos maastrichti kritériumot.
A jegybank adatai szerint az államkassza hiánya folyamatosan emelkedik. Az év első öt hónapja alatt a bevételek 400, míg a kiadások 471,4 milliárd koronára rúgtak. A költségvetés alakulását nagyban befolyásolja, hogy az állam adóbevételei 16,2 milliárd koronával voltak az idén alacsonyabbak, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az állam bevételei a társadalmi járulékok befizetéséből 8,2 milliárd koronával voltak az idén alacsonyabbak, mint tavaly.
Április végén a költségvetési hiány 55,7 milliárd korona volt. A bevételek értéke 341,2 milliárd, míg a kiadásoké 396,9 milliárd koronát tett ki.
Argentin típusú összeomlás várhat Európára?
(NAPI Online) 2009.6.1 - 16:19
Az európai országok közül sok olyan rossz pénzügyi helyzetben van, mint Argentína 2002-ben - állítja Niall Ferguson, a Harvard professzora.
Számos európai kormány pénzügyi helyzete olyan kockázatos képet mutat, mint Argentína volt pénzügyi krízise legrosszabb periódusában, Nagy-Britannia helyzete pedig különösen nyugtalanító - véli Ferguson. Csupán mítosz, hogy az országok nem mehetnek csődbe, elég, ha megnézzük Latin-Amerika történetét - mondta a professzor.
Ha jobban megnézzük néhány európai ország pénzügyi pozícióját, különösen Kelet-Európában, de nyugati országoknál is, akkor azt találjuk, hogy minden ízében olyan rossz mint Argentína volt 2002-ben - állítja.
Különösen aggasztó Nagy-Britannia helyzete, amelynek az Egyesült Államokhoz hasonló helyzetét tetézi, hogy nem áll rendelkezésére Amerikáéhoz hasonló stabil devizája - fogalmazott Ferguson. David Blanchflower, a bank of England korábbi kormányzója szerint egyfajta sokk is kialakulhat a szigetországban, amennyiben a munkanélküliség emelkedése eléri a havi 100 ezer főt.
Az Egyesült Királyság az idei költségvetési évre a GDP 12,4 százalékát kitevő, mintegy 175 milliárd fontos deficitet tervez, miközben példa nélküli nagyságrenben, 220 milliárd font értékben óhajt adósságot értékesíteni.
Ferguson szerint ráadásul az amerikai és európai kormányok által végrehajtott bankmentések óriási terheket róttak a pénzügyi rendszerre, hiszen olyan társaságokat tartottak életben, amelyeknek a piacgazdaság törvényei szerint el kellett volna hullaniuk. A professzor a dinoszaurusz metaforát használta azon nagybankokra, amelyek csak hatalmas tőkeinjekciók révén maradhattak életben. Mindez pedig megakadályozza a gazdaság evolúcióját, amelynek pedig jobb és életképesebb cégeket kellene ezen elbukott vállalatok helyébe állítania - teszi hozzá.
Az ominózus évben Argentína gazdasága 3,4 százalékkal zsugorodott, és miután évek óta válságban volt, hatalmas mértékben eladósodott és gyakorlatilag fizetésképtelenné vált. A peso elveszítette értéke kétharmadát, a munkanélküliség 22 százalékra nőtt, a kormányzatnak pedig szigorú korlátozásokat kellett bevezetnie a pénzügyi szektorban a tőkekiáramlás megakadályozására.
Az átlagos euróövezeti költségvetési hiány a teljes GDP 6,5 százalékára rúghat idén az Európai Bizottság szerint, ami csaknem kétszerese a megengedhető és elvárt limitnek.
Kelet-Európában mintegy 90 milliárd dollárnyi állami hitelt helyezett ki az IMF, a Világbank és más nemzetközi szervezetek szeptember óta, amely pénzek hozzáférhetőségének feltételéül egyebek mellett hiánycsökkentési lépéseket szabtak az érintett kormányoknak. Ennek ellenére, például a még nem euróövezeti tag Lettországban idén várhatóan a nemzeti össztermék 9,2 százalékát is elérheti a hiány.
2napig mehet usa amerre akar, esni egyelőre nem akart. sok az a két nap..
de akkor miért zártad a shortodat a végén ? óvatosságból ? :-)
illett volna kiírni ,hogy fizetett elemzésünket olvashatták :)) Vége a recessziónak, de a gyárak 2012ig nem terveznek nagy fellendülésre, szép mese. Defláció csak súlyosbodik... Lesz itt ne mulass.
Autópiac: három-négy gyártó maradhat talpon
(NAPI Online) 2009.5.25 - 20:56
A Fémmunkások Nemzetközi Szövetségének elnöke szerint az autóipari szektor szakszervezetekbe tömörülő dolgozóinak negyede elveszítheti a munkáját a válság vége előtt.
Mintegy hatmillió szakszervezeti dolgozó elbocsátásával számol a Fémmunkások Nemzetközi Szövetsége (IMF) a válság végéig az autóiparban - a várható leépítési hullám a szakszervezeti dolgozók 20-25 százalékát érintheti. Marcello Malentacchi, a szervezet vezetője szerint az idénymunkások elbocsátása után most az állandó dolgozók létszámának csökkentése kezdődik az autóiparban.
Az idei, eddig 16 százalékos forgalom-csökkenést még mindenhol építették bele a várakozásokba. Ez abból is látszik, hogy az év negyedik hónapjára csak az Egyesült Államokban jelentett 37 százalékos forgalom-visszaesést a gyárak kapacitásának további csökkentéséről, valamint a munkaerő-állomány leépítéséről szóló hírek követték.
Malentacchi szerint a válság három vagy négy nagyobb autógyártó marad csak talpon világszerte, a kisebb gyártók pedig egyértelműen eltűnnek majd a pénzügyi válság süllyesztőjében. A piac jövőbeli várakozásaival kapcsolatban a szakszervezeti vezető elmondta: az év végére elérkezhet a mélypont.
Ezt megelőzően is van mire figyelni az iparágban: a GM-nek június elejéig elő kell állnia varázslatos tervével, különben az Egyesült Államok kormánya csődvédelem alá helyezheti a céget. A Chrysler már most csődvédelem alatt áll, a Fiattal történő összeolvadásán már dolgoznak.
Őőő, izé...én azért ezt is elolvasnám figyelmesen...:)
A munkanélküliségi ráta szignifikánsan csökkenne.
Usaban kb 6 % az nagyon jó,
5.6% körül van a természetes ráta
Dráma a bankoknál - Most legyünk okosak!
2009.05.23 15:23
A régi bankszektor az az iparág, amely a közelmúltban megbukott, ám a romjain már egy új, megszelídített ágazat van felbukkanóban - olvashatjuk az Economist hasábjain. Hogy értékeljük ezt a hatalmas változást, miként kerül ki a válságból a világ (és elsősorban Amerika) bankrendszere? Túlélik-e ezt a sötét időszakot a régi módszerek, vagy teljes paradigmaváltás történik? Átengedi-e az állam a terepet a magánbefektetőknek, ha ismét jó szelek fújnak? Egyáltalán: a válságnak hányadik szakaszát éljük most tulajdonképpen?
hirdetés
Miért bukott meg a bankszektor és kik a valódi vesztesek?
Azért botlottak meg a bankok, mert ahelyett, hogy küldetésüket teljesítve hatékony módon allokálták volna a tőkét a vállalkozókhoz és a fogyasztókhoz, mértéket nem ismerve tömték őket hitelekkel, amelyből mindenkinek adtak, aki kért - írja Andrew Palmer az Economistban. Azt várjuk a bankoktól, hogy megfelelően kezeljék a kockázatokat, s hozzáértő módon alakítsák át a rövid távú megtakarításokat hosszú távú hitelekké, ám ők ebben kudarcot vallottak. Az volna a feladatuk, hogy előmozdítsák a hiteláramlást a gazdaságban, ehelyett megakasztották azt.
A szektor bukásának költségei óriásiak: számolatlanul folynak el a közpénzek az államok eszeveszett bankmentései és élénkítő csomagjai révén. A Nemzetközi Valutalap számításai szerint a G20-ak államadóssága meg fogja haladni 2014-ben a GDP-jük 100 százalékát, pedig ez az arány 2000-ben még csak 70 százalék, 1980-ban csak 40 százalék volt.
Nem csupán az adófizetőket lehet sajnálni azonban a szektor óriási bukása miatt, a bankok tulajdonosai szintén hatalmas veszteséget szenvedtek el, vagyonuk lélegzetelállító mértékben esett. A teljes piaci kapitalizáció felére esett, ez alapján a szektor elvesztette 2003 óta felhalmozott összes nyereségét.
A szektor alkalmazottjai sem jártak jobban, mint a fenti két csoport, az adófizetőké és a tulajdonosoké. A közkeletű vélekedéssel ellentétben többségük kevésbé jól fizetett dolgozó, fiókokban, IT osztályokon és call centereknél dolgozik. Elbocsátásuk folyamatosan napirenden van: ha korábban egy angolszász alkalmazott azt hallotta, "being done", akkor tudta, az éves bónuszáról van szó - most tudja, hogy az elbocsátása van soron. Amerikában a 2006. decemberi foglalkoztatási csúcs óta csaknem félmillió embert küldtek el a pénzügyi szektorból, s ezek több mint felét az elmúlt hét hónapban bocsátották el.
Vége az alagútnak?
Még semmilyen területen nem látni, hogy a szenvedésnek vége lenne - jegyzi meg rögtön Palmer az írásában. A befektetési banki tevékenységben ugyan már látni némi kis pislákolást az alagútban, lévén, hogy már óriási veszteségeket szenvedtek el, áttételes hitelezési kitettségük a reálgazdaság felé pedig jóval kisebb már, mint korábban. A legtöbb bank azonban a vállalati csődöktől és a lakossági hitelek bedőlésétől tart most is, sőt, ez a félelem a reálgazdaság lefelé irányuló spirálja miatt egyre nagyobb. Az IMF Pénzügyi Stabilitási Jelentése szerint a válság pénzügyi intézményeknek benyújtott számlája 4,100 milliárd dollár lehet.
Ilyen körülmények között talán túl korainak tűnik a kérdés, mi lesz a bankok jövője. Ekkora bukások súlya alatt, ami a bankszektorban történt, bármely más iparág összeroggyant volna. A Lehman Brothers tavaly szeptemberi csődje megmutatta, milyen súlyos következményekkel jár, ha egy nagy pénzügyi intézmény összeomlik. A bizalom elszállt, a hitelezés csatornái kiszáradtak. Bankárok ezreihez hasonlóan Gordon Nixon, a Royal Bank of Canada vezetője is úgy nyilatkozott, életének legrosszabb időszaka volt a tavaly októberi, ekkor ugyanis fennállt a veszélye, hogy a világ teljes bankrendszere összeomlik.
A kormányok nem nézhették tétlenül, hogy a legnagyobb bankokkal ez történjen, s elszántságukat mi sem mutatta jobban, mint hogy bankmentésekbe kezdtek, először tőkeinjekciók és forrásgaranciák, majd hitelgaranciák és eszközvásárlások révén. Hogy mindez elég volt-e, arról túl őszintén nem mernek beszélni a bankvezetők. Ha az IMF becslései igazak, akkor bizony még mindig nagy a tőkehiány a szektorban, bár valószínűleg már nem akkora, hogy egy Lehman-méretű bukást eredményezzen.
A válságnak más-más szakaszai vannak
Még mindig nem látni, a kormányoknak mekkora befolyásuk lesz a bankszektorban, most mindenesetre már elég nagy van nekik. Sokkal több lakossági betétet garantálnak, mint korábban, kezességet vállalnak a bankok kötvénykibocsátásai során is. Vannak elsőbbségi részvényeik és törzsrészvényeik bankoknál, és továbbra is készen állnak, hogy tőkét injektáljanak újabb és újabb bankokba. A hitelintézetek nagy része az állam bőkezűségéből képes csak fennmaradni.
A bankokra váró veszteség típusa is megváltozott az utóbbi időben. A válság első szakaszát a kereskedési könyvek veszteségei okozták, melyben a strukturált eszközök bonyolultsága megakadályozta, hogy a befektetők tisztán lássanak. A mark-to-market szabályozás révén, melyet azóta eltöröltek, az eszközök árai legalább olyan mértékben mutatták azt, mennyire likvid az adott papír, mint azt, mennyire megbízható a mögötte lévő hitel teljesítése.
Bár a bankok hiteleiben várható veszteségek ugyancsak nagyok, talán jobban előre jelezhetőek. A hitelezési veszteségek sokkal lassabban felismerhetők, mint a válság első szakaszának kereskedési veszteségei, ám természetüket a bankok jobban értik, mint a subprime válság termékeit. A recesszió méretei tehát még mindig precedens nélküliek, de már ismerős területen vagyunk - fogalmazott John Varley, a Barclays vezérigazgatója.
Tőke, eredmény, kockázatok - hangsúlyeltolódások és kiút
A bankok negyedéves eredményeiről szóló diskurzusok időközben a tőkehelyzet elemzésévé alakulnak át. Bob Kelly, a Bank of New York Mellon vezetője erről azt mondta: ez az első alkalom, hogy a negyedéves gyorsjelentésben senki sem foglalkozott a nyereséggel. A helyzet persze változóban van, még a válság legnagyobb áldozatai is arra számítanak, idén visszatérnek a nyereséges működéshez. Márpedig ez nagyon fontos: a magánbefektetőket a profit fogja visszavonzani a piacokra, és ismét megjelennek ott, ahol most a kormány telepedett meg. Azért is fontos a profitabilitás, hogy a jövőben elkerülhető legyen az állam segítségül hívása a veszteségrendezések során. A Barclays Capital számításai szerint a bankok adózás és céltartalékolás előtti nyeresége épp elég lesz arra, hogy felszívja a követelésekben várható veszteségeket.
A bankok magatartása éppúgy megváltozik majd az új viszonyok között, mint ahogy a szabályozásnak is új irányt kell követnie. Logikusan hangzik, hogy ezután a bankoknak ellenállóbaknak és rugalmasabbaknak kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy csökkentik a nagy finanszírozóiktól való függésüket, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a megbízhatóbb betétekre. Jobban kerülik eztán a kockázatokat, és előtérbe helyezik a tőkéjüket kevésbé pusztító megoldásokat.
Hogy melyik bankra milyen megpróbáltatás vár még, kérdéses, mindenesetre az állami segítségből kimaradó, vagy kevésbé jól diverzifikált (pl. még mindig jelentős kereskedelmi ingatalan-) portfólióval rendelkező bankok esetében zordabbak a kilátások. Ezért becslések szerint akár még kétezer bank is elbukhat Amerikában a közel nyolcezerből. Ázsiában kisebb veszteségek várhatók, s a tőkeáttételeket is kevésbé kell csökkenteni, mint Amerikában, vagy Kelet-Európában.
A nyugati világ bankszektorát kijózanító bukások sorozata érte az elmúlt hónapokban, így képtelenség, hogy ott folytassák a válság után, ahol előtte abbahagyták. Másképp kell kezelniük kockázataikat, változtatni kell a vezetők javadalmazásán, más szemmel kell tekinteniük a mérlegükre. Miközben azonban erről gondolkoznak, első kérdésként mindenképp az motoszkál bennük, vajon miként és milyen gyorsan fog kivonulni az állam az általa "meghódított" pénzügyi szektorból.
Az első javuló munkanélküliségi adat után hiszem csak el, hogy vége a válságnak. Attól, hogy most pénzt pumpálnak a gazdaságokba és megpróbálják újraéleszteni a bankrendszert korántsem biztos, hogy elég. Ha mégsem javulnak a dolgok és letör a hurráoptimizmus, na akkor látjuk a válság alját. Az átmeneti likviditási gondok lehet, hogy meg vannak oldva, de itt gyökeres változtatások kellenének különben megint csak egy hatalmas lufin ülünk. Majd az idő választ ad minden kérdésre, csak győzzük kivárni :).
ezt más államok is átveszik, dominoooo
