na és képzeld el mi van ha akkor már más lesz kormányon az kb azt jelenti h 2018 után.....aki eleve gazdagoknak titulálta a törlesztőket...és mondjuk pénze se lesz a kormánynak miből fizetni..nem egyszerű..

Manyup? Ugyan, ki emlékszik még a manyupra... vagy írja, az új Alkotmányt? Még két-három hónap és a múlt ködébe veszik ez is, mert úgyis lesz helyette más téma.

Például az, hogy megint világbajnokok leszünk: Jövőre nálunk lesz a világon legtöbb adókulccsal rendelkező egykulcsos adórendszere. De ez itt már off :) Szóval, én nem hiszem, hogy erre később visszatérünk, lesz bőven más téma.

Erre válaszoltam, és utána azt írtam a tanácsnál:

"Magyarul ha tanácsot akarsz a......."

mert nemtom mi a f@szé kérdezted, ha nem akarsz akkor nem olvasod, csak lefordítottam a szerentem teendők nyelvére h szerintem mi következik abból amit előzőleg mondtam. De ez nem jelent többet mint h én ezt tenném....

Értem a célzást, de tételezzük fel, hogy 2014-ig marad a bankadó, utána jön az őket kiszolgálók gyülekezete. Ekkor mondjuk eltörlik a bankadót, mert szegény, szerencsétlen országjobbítóknak meg kell adni a mindannapi extraprofitjukat.

Szerinted csökkenének a költségek és a kamatok?

Várjuk ki a végét, én azt hiszem ez a történet még fog nekünk hosszú távra témát adni, akárcsak mnyp ügyek. :)

"És akkor a 180-240 különbözetét valakinek állni kell"

Semmiképpen sincs 180-240 különbözet az EU bíróságról kijövet, mert ott ilyen szabályt nem hozhatnak. A jogszabály semmisségét a magyar törvényhozás nem mondhatja ki, mert a jogszabály addigra nem lesz hatályban.

Innentől czak polgári per indulhat a kártérítés ügyében, de az meg erősen necces, mert ott ki kell mutatni a tényleges veszteséget AZ EGÉSZ SZERZŐDÉSEN(!), azt pedig nehéz lesz. Ha pedig mondjuk egy éves devizahatáridős opcióik vannak az uzsorásoknak, akkor ilyet egyáltalán nem fognak tudni kimutatni, tekintettel arra, hogy egy éve 180 körül volt a CHF/HUF határidős devizaopció. Mondhatni, ha nagyon erőlködnek, akkor kiderül, hogy adott esetben még a 180 CHF/HUF-on is nyereségük volt.

Igen. És imhol a kérdés:

"Node, ha akkor meg is szűnik a törvény (a'la Áfa törvény ominózus paragrafusa), akkor az az így létrejött szerződés lezárásokra, avagy az új hitelszerződésekre milyen hatással lehet?"

De sehol a tanácskérés. De szerintem ezen igazán ne vesszünk össze.

Attól függ. Viktor még egy-két ilyen zseniális húzással előáll akkor meleg lesz a pite. :)

Azt meg már csak végképp csendben jegyzem meg Spade kedvéért, hogy az eredeti állapot helyreállítása nem azt jelentené, hogy a "lezáráskori-180 CHF/HUF" egyösszegű kifizetése azonnal esedékessé válik, hanem azt, hogy a szerződés nem szűnt meg, hanem még mindig életben van

Én meg úgy vélem, hogy - esetleg több év múlva - azt kitalálni, hogy akkor az egyösszegű befizetéseket hogyan kellett volna lekönyvelni, azt hogyan kellett volna figyelembevenni előtörlesztésként, banki adóként, különadóként, azt szerintem nincs ember a Földön, aki ki bírná találni. Ha pedig véletlenül a CHF 180 alá kerülne éppen ekkor, akkor aztán főleg érdekes lenne, hogy mekkora visszatérítés is járna az újra volt/lett/nem is volt már mióta adósoknak.

EZÉRT lehetetlen az eredeti állapot helyreállítása, tehát EZ biztosan nem követezhet be.

Az lenne egy igen morbid verzió, ha 240-es franknál végtörlesztenek, átváltanak 180-on a törvény hatálya alatt. Aztán mondjuk 3 év múlva 180 a frank, és az EU kötelezi Mo-t az ügy rendbetételére. És akkor a 180-240 különbözetét valakinek állni kell, miközben már az árfolyamprobléma magától megoldódott.

Ha így lesz azon nem tudom, hogy sírni , vagy nevetni kell e majd, de a forradalmárok arcát azért elnézném akkor, és a dumájukat is meghallgatnám. :)

így kezdted a filozófálásod

"Naszóval, lenne egy érdekes kérdésem."

nem tudtam h a kérdés az nálad filozófálást jelent.

Bocsánat, de én nem tanácsot kértem, hanem elfilozófáltam azon, hogy mi történhet azokkal, akik kiváltják a hitelt. Én nem javasoltam semmit senkinek.

Feltennék egy költői kérdést számodra ;)

Szerinted ha kivezetődik az extrabankadó, akkor csökkeni fognak a banki költségek és a kamatok?

nem riogattalak semmivel, kérdeztél válaszoltam h szerintem mi lesz és mit javaslok, kár volt, sztem max megköszönheted, azt csinálsz amit akarsz és mások is, és azt is javasolsz másoknak amit akarsz....

Ezt mondom én is egy országvédő terv keretében pl. :) Aztán a bankok ezt kipréselik a meglévő ügyfeleikből = magyar népből.

Viktor pedig elmondja részsikert értünk el a bankokkal szemben.

"a CHF ennek megfelelő ott még arra érdemes vigyázni h lehet 1.4 is előbb utóbb..."

Én mindig csodálkozom, hogy miközben egyesek az egyik kézben azzal riogatnak, hogy ez mekkora bukó lehet a magas devizaárfolyamok miatt, aközben a másik kézzel azzal kecsegtetnek, hogy nem is érdemes így csinálni, mert lehet ennél még sokkal jobban is járni. Ezt a kettősséget én nem értem, de mindegy :)

Feltételezve - bár nem megengedve - hogy komolyan gondolják a bankadó kivezetését, szerintem elég egyértelmű, hogy simán behajtják a bankokon, ha polgári pert nyernek az állammal szemben. Azaz, az államot kötelezi mondju egy bíróság arra, hogy 200 milliárdot fizessen ki kártérítésnek, az állam meg hoz egy jogszabályt, hogy 250 milliárd különadót vet ki a bankszektorra.

Persze a kettő között nyilván nem lesz sem ok, sem okozat, de ettől még az ügy le lesz zárva.

SZERK: Egyébként, hogy állhatnák a devizahitelesek a számlát mondjuk öt év múlva?! Tulajdonképpen a kérdés is abszurd, hiszen semmisség esetében újra kellene számolni az aktuális napig a szerződést, annak kamatait, hozamait, beszámítani a befizetést... ezt nem lehet megcsinálni. Nem csak jogilag, de technikailag, számvitelileg sem.

"a valószínű forgatókönyv annyi, hogy előbb utóbb EU megsemmisíti"

Szerintem az EU nem tudja megsemmisíteni a jogszabályt, csak arra van joga, hogy arra KÖTELEZZE a magyar Parlamentet, hogy semmisítsen meg egy jogszabályt. Igenám, de hogyan kötelezzen erre egy Parlamentet, ha a jogszabály már nincs érvényben? Márpedig mire ez a kérdés egyáltalán bíróság elé kerül, az egész ügy lezárul, hiszen a jogszabály 2012.április 1.-el hatályát veszíti.

Szerintem az EU bíróság, vagy az Alkotmánybíróság csak HATÁLYOS jogszabályokat vizsgálhat, hatályon kívülieket nem, egy ebből eredő kár megtérítésére pedig a polgári peres irány járható, az meg akár egy évtizedig is eltarthat.

Az is egy lehetőség, attól függ akkor épp mi lesz a politikai helyzet, ha még mindig lehet etetni az embereket ezzel a megmentjük a devizahiteleseket szöveggel, akkor valószínűnek tartom lenne egy olyan országvédő terv ami valahogy kivédi , hogy konkrétan a hitelt törlesztőknek kelljen állni a számlát, magyarul áthárítja a közösségre valahogy végeredményben.

Ha éppen deviza adós ellenes közhangulat lesz akkor jajj a legyőzötteknek. :)

"Na most sok logikai és egyéb hiba van a gondolkozásodban"

Tudom, pont azért írtam le a gondolataimat, hogy nagy a képzavar ABBAN a kérdésben, hogy mi történhet a hitelkiváltókkal, ha a törvényt megsemmisítik.

"1. az Eu Bizottság közvetlenül fordulhat az EB-hez nem kell megvárnia az AB-t"

Írtam is, hogy erre is van mód - de ez nem feltétlenül gyorsabb, mint a magyar jogalkotás, éppen a hozott példa alapján: ÁFA visszatérítés. A vicc kedvéért pedig az Áfa visszatérítés nagyobb összeg lesz, mint amennyi a kimutatható tényleg "veszeteség" ezen a végtörlesztéses ügyön.

"2. tagállam is közvetlenül fordulhat az EB-hez (gondolom Ausztria az lesz)"

Ők most keresik, hogy egyáltalán mivel fordulhatnának az EB-hez(!), de egyelőre a "tőke szabad áramlásán" filóznak, ami egyrészt nevetséges lenne, másrészt igen érdekes, hogy HIRTELEN elfelejtődött az "egyoldalú szerződésmódosulás EU-ban nem szokás" felhördülés. Azért azt lássuk be, hogy elég nehéz lenne a labancoknak úgy benyújtani a keresetet, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmára hivatkozzanak, ha meg nem hivatkoznak arra, akkor mi marad? Valójában: Semmi.

"ennek ellenére tegyük fel 6-7 év műlva hoznak döntést, bizony lehet hogy a döntés In integrum restitúció lesz"

Az pont nem lehet, mert pont erre írtam, hogy az eredeti helyzet számtalan okból nem lenne még elvi szinten sem előállítható, vagyis ilyen döntést még magyar bíróság sem hozhat, nemhogy egy EU aktatkukac bagázs. Szerintem legfeljebb kárpótlásról lehet szó a károkozó részéről, hiszen éppen arról van szó, hogy az erdeti helyzet NEM állítható helyre, egyebekben nyilvánvalóan megszámlálhatatlan okból.

Amugy, nem vagyok járatos az EU bíróság jogi hatáskörében, de szerintem az EU bíróság CSAK KÖTELEZHETI a magyar államot egy jogszabály megváltoztatására/törlésére, ámde a magyar jogrendbe KÖZVETLENÜL nem avatkozhat be, azaz csak "bírósági határozatot" hozhat, akárcsak mondjuk az AB, aminek az alapján X időn belül az éppen aktuális Magyar kormánynak a jogszabályokat a határozathoz KELL igazítania. Lásd ÁFA szabály: Kötelezheti az aktuális kormányt arra, hogy a hivatkozott passzust törölje el, de ez sem arról szól, hogy VISSZAMENŐLEG nem érvényes a passzus, hanem arról, hogy a hibás jogszabály törlése UTÁN nyiljon meg a visszaigénylés lehetősége. Most pontosan ez történik, azaz lehetővé teszik a visszaigénylést és kész. Az erről szóló jogszabályt pedig a Parlament hozta meg, NEM AZ EU BÍRÓSÁG.

Ennek megfelelően "Restitutio in integrum"-ot szerintem az EU eleve nem írhatna elő, mert nincs ilyen jogosítványa; egyrészt mert nincs joguk egy magyar jogszabály visszamenőleges törlésére, sőt, jogszabály hozására sem, másrészt a "Restitutio in integrum" ebben az esetben nem egyszerűen a jogszabály törlése lenne, hanem MINDEN ennek kapcsán létrejött szeződés megszűntetése, adott esetben az ingatlanok eredeti tulajdonjogának a helyreállítása - és akkor most arról nem is beszélnék, hogy mit jelentene ez arra az esetre nézve, hogy "helyreállna az eredeti szerződés".

Ebben az esetben EGYETLEN bíróság sem hozhatna olyan ítéletet, hogy "Restitutio in integrum", egyszerűen azért, mert ennek a feltétele éppen az, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen. Megjegyzem, pont ezért nem lehet egyszerűen semmisnek venni az hitelnek álcázott uzsoraszerződéseket sem, mert az eredeti állapot nem állítható helyre azok törlésével, hiszen például akitől annak idején ezen szerződésekkel ingatlant vásároltak, azokat nyilván nem lehetne arra kötelezni, hogy "vegyék vissza az ingatlant és adják vissza az árát", mert a bíróság kimondja, hogy a szerződés uzsora volt.

Mindez azonban megint a magyar államra vonatkozó gondolkodás, a kérdés viszont az volt, hogy mi lehet a kockázata egy uzsorázottnak, ha kiváltja a hitelét?

[Ps.: Mivel nekem deviza bevételeim vannak, és deviza hiteleim, így nagy ívben annak szorítok, hogy ne legyen erős a Forint, már csak azért is, mert szerintem ennek az országnak piszkosul nem érdeke az erős Forint. Hogy mást ne mondjak, Görögország esetében is azért javasolják sokan a kilépést és a Drachma újbóli bevezetését, hogy VÉGRE(!) leértékelhesse a devizáját és ezzel rendbetegyék az országot. Innentől pedig szerintem végképp értelmetlen valami hazafias, vagy katonatiszt módjára erős forintot kérni az országnak. Én ezért örültem meg annak, amikor azt hittem, hogy eliminálják a lakossági devizahiteleket.]