Attól, hogy a naked shortokat időnként betiltják aztán engedélyezik stb itt ott, még lehet shortolni hitelbe. A kettő különböző dolog. Vagy nem tudom mire gondolsz.

Lombardozhatsz 1x%-os többszörös áttételekkel stb.

Az más kérdés, hogy többen vettek fel lakáshitelt mint amennyien Mo-n tőzsdéznek. Ez pl egy Usában már határeset mi a több. :)

Na mindegy ez van.

Bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy az "entellektüell" nyugaton, ahol felnőttként kezelik az embereket, ott betiltották a fedezetlen shortot és még számltalan más olyan ügyletet is megtiltottak, amelyekről most úgy értekezel, mintha nem foglalkoztak volna vele.

Tehát, kérdésedre válaszul, még arrafelé SEM feltételezik azt, hogy aki ilyet játszott az képes volt felmérni a kockázatot, ugyanis éppen arról van szó, hogy még abból az ideális állapotból, mely szerint minden befektető egyedileg felmérik a kockázatot, még abból sem következik az, hogy az egész rendszerre ható kockázat felmérésére képesek.

Ezért fontos a rendszerszintű felügyelet és szabályozás.

Most csak egy egyszerű példát hozok erre: Ha az infláció számításának nem a dohány és alkoholtermékek lennének meghatározó elemei, hanem például az ingatlan ára, akkor ez az egész szituáció pusztán azért nem jöhetett volna létre, mert az elképesztő méretű inflációs nyomás miatt élből kellett volna visszavágni a hitelezési aktivitást FÜGGETLENÜL ATTÓL (és ez a lényeg!), hogy az milyen devizanemben történt meg, és egyebebken teljességgel függetlenül attól, hogy EGYEDILEG a hitelfelvevők felmérték volna-e a kockázatot. Ugyanakkor tényszerű felismerni azt, hogy a forint hitel drágasága miatt forint hitelezés esetében szintén elő sem állhatott volna ez a helyzet!

Ugyanis az egyedi dolgokból sem következik a rendszerszintű kockázat felismerése. És ebben a tekintetben pont az a nyilvánvaló, amit írtam, hogy ezt a kockázatot a bankoknak lett volna kötelessége felismerni és ugye a bankrendszer tetején álló jegybanknak.

És ez nem történt meg.

És bár igaz, hogy eső után köpönyeg a devizahitelezés betiltása és általánosságban is a szerződési feltételek megszigorítása, de ettől erre még a jövő érdekében szükség van, egyebekben pont azért, amit az elején leírtam, azért, mert erre szükség van a rendszer egyensúlyban tartásához.

Kereslet egyáltalán azért alakulhatott itt ki mert a chf libor sokkal lejjebb volt mint a bubor.

Olyan országban ahol nem volt ilyen helyi sajátosság ott eleve a kutyát nem érdekelte volna egy ilyen hitel.

Azt nem tudom, hogy hány országban van ez konkréton megtiltva, vagy volt megtiltva.

De ilyen alapon betilthatjuk a tőzsdén a hitelre történő bármilyen spekulációt is. Ott is előferdülhet, hogy rossz irányban megy az árfolyam plusz még kamatok. Vagy azt feltételezzük , hogy aki tőzsdén játszik hasonlót az felméri a kockázatokat, aki lakáshitellel az nem?

Bihari Ügyvédi Iroda ma pert nyert a K&H Pannonlízing Zrt. (K&H-ba beolvadt) ellen! Kimondták a kereskedésben megkötött szerződés érvénytelenségét!

részletek késöbb

Nyilván elkerülte a figyelmed, hogy egyrészt máshol korábban is tiltották (és ezért nem okozott problémát arrafelé), másrészt sehol máshol nem engedélyezték azóta sem.

Tehát SEHOL nem vélik úgy, hogy ez a fajta hitelezés megengedhető lenne.

Miért legyünk mi már megint renintensek és kivételek? Ráadásul már abban is megállapodtunk, hogy az emberek többsége hülye, és rá lehetne venni őket újra a hülyeségre, ezért muszáj tiltani azt, amivel át lehet őket tömegesen verni.

Abból kiindulva mondom ezt, hogy aki még most is felvenne egy chf alapú hitelt az vszínűsíthető, hogy tisztában van a kockázataival (látva a gyakorlati bemutót az ügyben elmúlt x évben).

Ha ezek után is bevállalná az az ő döntése.

Ha pedig van olyan ember aki az elmúlt 5 év alapján továbbra sincs tisztában egy ilyen termék kockázataival akkor őt hiábavaló megvédeni vsz.

Szóval vagy nem igényli a megvédést, vagy nem lehet megvédeni saját magától kb ez a két csoport lehetne egy chf hitelvevő Mo-n jelenleg. :)

Kockázat nélkül nincs kudarc ahogy nem tudom már milyen elvtárs mondta. :)

Ilyen alapon sok mindent be lehetne tiltani a világban, az életet is be lehetne tiltani. Főleg úgy, hogy már a trágya az ügyben a zemberek nyakába zúdult, utána ilyesmiket megvédésnek hívni, komolytalan.

Az mondjuk eszedbe sem jutott, hogy abból, hogy eddig nem tiltották nem az következik, hogy most már ne tiltsák be, hanem az, hogy LEGALÁBB MOST tiltsák be, hogy ez többé ne fordulhasson elő? Tudod, mindig vannak olyanok, akik elkezdenek amellett agitálni, hogy most érdemes CHF-ben eladósodni, mert az mekkora üzlet lehet, mert most olcsó az ingatlan és mindent belekalkulálva jó üzlet lehet ez...

3 nappal azután, hogy Horvátország csatlakozott az EU-hoz, Brüsszelt riadóztatták amiatt, hogy számos eurozóna-béli bankot egy bírósági határozat arra kötelezett, hogy CHF-es jelzáloghiteleket kunába számítsanak át. Az elemzők szerint ez az átváltás a bankoknak közel 1 milliárd euroba kerülhet, és az országbéli euro tartozások nagy volumene miatt is aggódnak.

A Reuters szerint a Zágrábi Kereskedelmi Bíróság nyolc, külföldi bankok tulajdonában álló leánybank ellen döntött egy fogyasztóvédelmi csoport, a Potrosac által indított perben, aki 100,000 olyan polgárt képvisel, akik CHF-alapon vagy CHF-nal indexálva vettek fel hitelt az elmúlt évtizedben. A bankokat bűnösnek találták abban, hogy nem adtak kimerítő információt az ügyfeleiknek arról, hogy milyen kockázatok társulnak a devizában és változó kamatláb mellett felvett hitelekhez.

Ha az ítéletet helyben hagyják – a bankoknak fellebbezési lehetőségük van –, a bankoknak át kell számolniuk minden kölcsön tőkéjét kunára, és fix kamatozású törlesztést kell az ügyfelekek ajánlaniuk. Sem az átváltási arányt, sem pedig a fix kamat nagyságát nem határozta meg a bíróság, ezzel kapcsolatban állítólag ügyfelenként kell megállapodniuk.

Ez hatalmas kockázatot jelent az ügyletben részt vett bankok, így a Zagrebacka Banka és Privredna Banka (az olasz Unicredit ill. Intesa Sanpaolo tagjai), az osztrák Erste, Raiffeisen és Hypo Bank, a magyar OTP, a francia Societe Generale-hoz tartozó Splitska Bank, és az orosz állami nagybank, a Sberbank számára. Egyik bank sem kívánta kommentálni a döntést, akárcsak a banki szabályozásért felelős Horvát Nemzeti Bank.

Az ítélet kihirdetése során Radovan Dobronic bíró azt mondta, hogy a bankok megsértették az ügyfelek érdekeit azzal, hogy „a banki kamatokat nem átlátható módon változtatták” – számolt be a Reuters. „Ez a fogyasztóvédelmi törvénybe ütközött …. a bankok ilyen jellegű viselkedését a jövőben el kell felejteni”, tette hozzá.

A történet egész Közép- és Kelet-Európábanismert, hasonlóval néz szembe Lengyelország és Mo. is, ahol jelentős devizahitelekethelyeztek ki a válság előtti időben, a boom idején. A CHF-alapú vagy CHF-indexált kölcsönök nagysága Horvátországbanjelenleg kb. 25 milliárd HRK (3,3 milliárd euro) az IHS Global Insight szerint – amely valamivel több, mint a teljes bankszektor hitelállományának 10 %-a. 2007-8-ban ez a részarány 20 %-hoz volt közel, mivel a háztartások igyekeztek kihasználni a CHF csökkenő árfolyamát és az emelkedő piaci devizák boom-ját.

Amikor a válság beütött, a CHF árfolyama az egekbe szökött, és 2008-2011 között a kuna kb. 40 %-ot vesztett az értékéből a CHF-hez képest. Nagyobb pénzpiaci tőkeköltségekreés kamatlábakra hivatkozva a bankok szintén emelték a kamataikat. Emiatt a fedezetlen horvát adósok havi törlesztőrészlete leértékelődött – átlagosan 50 %-kal -, és ez számos problémához vezetett.

Nincs azon semmi csodálkozni való, hogy a helyi sajtó üdvözölte a döntést. Azonban a hatalmas eurozóna-beli csoportok tulajdonolta bankok nyilvánvalóan azonnal rohannak az EU-s politikacsinálókhoz, hogy rámutassanak arra, hogy micsoda durva bánásmódban részesültek, ahhoz hasonlóan, ahogyan Mo-n kénytelenek voltak veszteségeket elszenvedni amiatt, hogy a kormány a devizahitelek átváltására kényszerítette őket. Budapest, akinek az utóbbi két évben majdnem folyamatosan konfliktusa volt Brüsszellel, nagy adókkal is megterhelte a bankokat. Ezenközben a hitelezés csaknem megállt, mivel a bankok lecsökkentettéka pénzpiaci kihelyezéseiketa kiszámíthatatlan politika kockázatai miatt.

Ez az a kockázat, amellyel Horvátországnakis nyilvánvalóan szembe kell néznie. „Annak ellenére, hogy az ítéletből hiányzik az új kamatlábak megállapításának részletezése, egyik lehetőség az, hogy ezeket a kölcsönöket az eredeti átváltási kurzuson fizetik vissza”- figyelmeztet Oliveira da Silva az IHS Global Insight-től. „Ha ez így lesz, az ügyben érintett bankok jelentős veszteségek elé néznek – ez a veszteség számításaink szerint akár kb. 7 milliárd HEK (ö33 millió euro), amely a teljes szektor vagyonának kb. 1,7 %-a. A helyzet jelentősen költségesebb lehet a szektor számára, ha ezt az esetet az euro alapú vagy euro indexált kölcsönökre is kiterjesztik.”

http://www.bne.eu/story5153/Croatian_banks_face_1bn_losses_on_court_order

Csa egyetlen bökkenő van arra még nem sikerült rájönnöm, hogy ezzel a betiltással (mondom esemény után bőven nem is akármilyen esemény után) mitől sikerült megvédeni őket?

A profittól? Vagy mitől? :)

Azt nem írom alá, hogy semmilyen hitelt nem érdemes felvenni 10 évre. Attól függ.

Vsz jó eséllyel ha valaki most adósodna el svájciban 10 éves időtávon bőven a mostani chf/huf árfolyam alatt lenne átlagosan a törlesztése, illetve a kamatmarzsok csökkenésével is jó eséllyel számolhatna. Maga a chf libor alakulása az lehet inkább felfelé. Illetve az ingatlanárak emelkedésével is számolhatna átlagban vsz.

Esemény után betiltani valamit értelmetlen vsz. Engem pl most érdekelne a chf alapú hitel ha lenne. 240 körül chf, olcsó ingatlanok jobb kombináció , mint 150 -es chf és drága ingatlanok egy hitelezési boom kellős közepén.

De hát ha meg kell védeni az embereket nincs mit tenni. :)

Az teljesen egyértelmű, hogy sem a probléma egy időben piacra zúdítása, sem a teljes tiltás nem megoldás. Most éppen végülis egy ütemezéshez eljutottunk amíg vmelyik politikus egyéni pol ambíciói miatt bele nem böfög. Erre ideális a választás közeledése. :) De nem akarok tippeket adni.

Vsz ebben az ügyben két fontos elem van:

1. Első reakció politika részéről a balhéra kilakoltatási tilalom összevissza meghosszabbítva stb. Szokásos bal****kodás

2. Egy bizonyos idő elteltével eljutottak oda, hogy kell erre egy ütemezés (ez eltartott kb 3 évig míg ide sikerült eljutni) bankokkal egyeztetve stb. Ami persze szintén hungarikumosra sikerült megállapodások megszegése stb.

Mekk mester epizódot le lehet forgatni a témából úgy ahogy kompletten van az egész.

Szvsz ez esetben sem látod azt, ami a valóság: A valóság az, hogy SEMMILYEN hitelt nem érdemes 10 évre sem felvenni. És még egyszer nem hülyítik be a magyarokat azzal, hogy tíz év alatt jól lehet kijönni egy devizahitelből. És elég visszataszító a CDS felártól elkezdve a fiókfenntatási díj emelése után arról értekezni, hogy az árfolyamon nyerni lehet.

"De mit számít ez egy olyan országban ahol gondol egyet a politika és azt mondja, hogy x évig, hónapig nem lehet kilakoltatni? Ez történt itt 2009 óta egymást érték a kilakoltatási tilalmak. Ez persze a problémát egyáltalán nem oldja meg. Max késlelteti esetleg még fokozza."

banyaiz, régen már kifejtettem, most csak röviden:

A kilakoltatási tilalom egyáltalán nem az adósoknak volt jó, hanem az uzsoramaffiának. Ugyanis ha tényleg árverezni kezdtek volna egy olyan környezetben, amikor zuhannak az ingatlanárak és egyebekben sincs vásárlóerő, akkor az pillanatok alatt megborította volna még a legkonzervatívabban hitelező bankot is, egyszerűen azért, mert az egész fedezete értéktelenné vált volna.

EZÉRT volt szükséges az, hogy marginális legyen azon ingatlanok száma, amit értékesíteniük kellett, mert így papíron jó árban van még az ingatlanportfolió és nem kell sem kényszerlikvidálni, sem még nagyobb céltartalékot képezni a csődökre, illetve a fedezetekre.

Nehogy már azt hidd, terjesszed, hogy ez az adósok érdekében történt: HA TÉNYLEG tömegesen kezdenek árverezni, akkor AZONNAL becsődölt volna az összes magyarországi bank és a magyar állam potom pénzért vásárolhatta volna fel (államosíthatta volna, a'la művelt nyugat) a bankokat. Ez azonban nyilvánvalóan nem volt érdeke az oszkogató és bűntársai elsődrendű vádlottak galerijének, ezért volt fontos az uzsormaffia megvédése.

Pl ilyennek tartom a devizahitel "betiltását" esemény után.

Ez kb olyan mintha longolnának tömegek összeomlana a piac, lombard pozíciók likvidálása stb. Aztán x év múlva mikor a legnagyobb a para azt mondanák, hogy betiltjuk a longot, nem lehet részvényt venni. Mert mi megvédjük az embereket.

Röhej a köbön. Ide a rozsdás bökőt a torkomra, ha most vki felvenne egy chf alapú hitelt 10 évre jól jönne ki belőle árfolyamilag. De most éppen be van tiltva. 150-es chf-nél nem volt betiltva sőt azok is vették fel ezerrel akik most betiltották.

De ez csak morzsa a történetből.

Szóval van egy irány ebben csak nem a tanulni tanulni tanulni, hanem az, hogy hülye vagy, nem baj, majd egyszerűen szólunk hozzád, és még az sem lesz igaz, de úgy sem veszed észre. Kb ez a színvonal.

Téged nem zavar az ha megszólal a vezetője ennek az országnak de olyan dolgokat mond ami röhejes? Engem zavar megmondom őszintén. Nem tartom építő dolognak, sőt nagyon károsnak tartom.

Pl ezekben a hiteltémákban folyamatosan ez történik. Népbutítás felső fokon. Pedig éppen az ellenkezőjét kellene elérni vsz. :)

"..ha egy ország vezetői a közbeszédet leviszik az analfabétizmus szintjére..."

mintegy gombnyomásra..és ha ők mondják akkor neked analfabétának kell lenned..sajna ez a gondolkodás van.

De mit számít ez egy olyan országban ahol gondol egyet a politika és azt mondja, hogy x évig, hónapig nem lehet kilakoltatni? Ez történt itt 2009 óta egymást érték a kilakoltatási tilalmak. Ez persze a problémát egyáltalán nem oldja meg. Max késlelteti esetleg még fokozza.

Lehet jönnek most a választások megint bedobnak vmi ilyet, hogy megvédjük az embereket nem lehet kilakoltani fél évig. Közben a tartozás nő aztán a végén az egész lakótelep elárverezése se lesz elég a lakáshitel kifizetésére.

Ez van ha politikai szempontok belekeverednek a témába.