Ja.
:DDD
beszélek egy emberrel és elkezdni magyarázni az akkreditivet. Mondom nem egészen igyvan. Erre kioktat, hogy én tudom rosszul.. :DD
Kolléganő kérdezi, hogy mit oktatnak nekem. Mondom neki, de komolyan féltem ,hogy összepisili magát a röhögéstől....
Láttad index-en a "megkérdeztük az ucca emberét, kiváccsa e a hitelét" videót?
Rögtön első emberke válasza:
- Nem
- Miért nem?
- Sz*pjanak le!
ezek után mit lehet mondani? :)
Nem tudom mit tapasztalsz, de én azt látom kezd olyan lenni ez a hitel téma Mo-n mint pl a foci, vagy a politika, lassan mindenki ért hozzá. Kb olyan szinten, hogy ezek a szemét bankok.......:)
ja és még egy felvetés.
Ha források és hitelek összhangja nem csak devizanemben lenne meg, hanem futamidőben is akkor mennyi lenne a leghosszabb lakáscélú hitel futamideje (ha nem jelzálog levéllel van fedezve)? 6 hónap vagy 12 hónap?
:DDDD
Ja és utálom ha valaki nem pontosan idéz, illetve a gizikét és a gőzekét keveri...
Az mnb által meghatározott kötelező tartalék ráténak (ami a pénz multiplikátor hatására van befolyással) és a kötelező tartaléknak (nem ráta) vajmi kevés köze van egymáshoz...
Tessék összehasonlítani a hivatkozott paragrafust. Jó példa arra, hogy valaki olvas valamit és fogalma sincs az összefüggésekről!!!
"A Hpt. 75.§ (2) bekezdése szerint a kötelező tartalékráta a tárgyévi adózott eredmény 10%-a. Tehát, ha egy banknak 1000 Ft betétje van, akkor abból 900 Ft-ot hitelként kihelyezhet."
"Általános tartalékképzés
75. § (1) A hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie.
(2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni.
(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka.
(4) A hitelintézet osztalékot, illetőleg részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben a (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítette.
(5) A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel.
(6) A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja."
"5.) Az összes hazai bank vállalkozások számára kidolgozott ajánlatában megtalálható az úgy nevezett „multicurrency”, magyarul „többdevizás hitel” Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a hitel futamideje alatt bármikor megváltozathatja az elszámolás devizanemét. Akár hetente is. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé ezt a fajta szerződést, hiszen nem tudják előre, hogy az ügyfelek milyen devizában kívánják nyilvántartani a hitelüket, tehát nyilvánvaló, hogy a bank nem abban a devizában szerzi be a forrást, amiben a hitelt nyilvántartja. Ez a fajta banki termék egyértelműen mutatja, hogy ahhoz a devizához, amelyben a bank az adósságot nyilvántartja, sem az ügyfélnek sem a banknak, sem az adósságnak semmi köze.
csak egy kérdés:
Ha külföldi partnerrel vagy kapcsolatban akkor ő eurban tart mindent nyilván. Mi ugye szintén eur-ban, amit időnként (teljesítés, év vége, stb) át kell számolni Ft-ra.
akkor hogy is van ez a cikk iró szerint.
Más.
A hivatkozott terméket "mondjuk, hogy mindenkinél jobban ismerem..."
:DDDD
külföldön sem sokkal rosszabb a bankok jövedelmezőségi helyzete:
http://kepfeltoltes.hu/101116/bankrendszer_nyereseg_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Kb a 4-500 bp hozamfelárat fizettetik velünk, aminek a leszorításához hiteles fiskális politikára lenne szükség, és kevésbé pazarló elosztórendszerekre, kevésbé pazarló államra. Tényleg azt hiszed, hogy a pénzügyi maffia egy szeretetszolgálat pl amerikában? Mert ott aztán nincs sok külföldi uzsorás. Ők maguk azok.
Illetve ajánlok figyelmedbe még egy ábrát, amin kiderül, hogy a labancok é, vagy a jó igaz magyar otp és társai voltak é az igazi uzsorások 1999-2009 között:
http://kepfeltoltes.hu/110919/665952973Snap1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
é :)
Hosszú marhaság.
Tessék megnézni amit idéztem: A görög lakossági kamatokat. NYOMA, de NYOMA nincs benne se CDS-nek, se válságnak, se forráshoz jutási költségnek. Sacc/kb annyi, mint amennyiért Németországban hiteleznek.
Van még kérdés?
A rejtélyes svájci frank nyomában Olvassátok, terjesszétek!
by Várhelyi Tamás on Tuesday, August 23, 2011 at 10:15pm
Olvasd végig, majd vond le a megfelelő következtetéseket.
Ja, és ne felejtsd el továbbküldeni, hogy minél több emberhez eljusson!
A rejtélyes svájci frank nyomában
A hazai bankok arra hivatkozással emelnek folyamatosan a „deviza alapú” hitelek kamatain, illetve azért kérik a mindenkor aktuális deviza-árfolyam szerint kiszámított részleteket, mert arra hivatkoznak, hogy az általuk kihelyezett hitelek forrását nekik a nemzetközi pénzpiacon kell beszerezniük, és devizában kell törleszteniük.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/08/15/tularazzak_frankhiteleiket_a_bankok/
http://os.mti.hu/hirek/70048/120_szoros_a_kamat_a_deviza_hitelekre
Annak ellenére, hogy nem vagyok közgazdász, megkockáztatom, hogy ez egész egyszerűen nem igaz, mindössze arról van szó, hogy a hazai bankok ezen a jogcímen is extra profitra próbálnak – nem kevés sikerrel – szert tenni. A deviza alapú hiteleknek semmi köze sem a svájci frankhoz, sem az euróhoz, sem a japán jenhez, sem bármilyen más devizához. A deviza, a szerződés szerint is kizárólag az elszámolás alapja, ugyanígy megállapodhattak volna a felek abban is, hogy a hitel összegét a „brent” nyersolaj hordónkénti árában fejezik ki, aminek szintén nemzetközileg jegyzett ára van. Ez esetben olaj-alapú hitelekről beszélnénk, de senki nem feltételezné, hogy a bank valóban nyersolajat fog vásárolni az általunk befizetett törlesztő részletekből. Ezen hitelek egyszerű forint hitelek, amelyeket a bank forintban folyósított, az adós pedig forintban tartozik visszafizetni.
Alább részletesen kifejtem, hogy miért jutottam a fenti megállapításra.
1.) A bankok hozzájárultak az árfolyam rögzítés bevezetéséhez. Mint ismeretes, az adósok szerződésmódosítás útján 2015.-ig rögzíthetik a svájci frank és az euro árfolyamát. A rögzített árfolyam és a tényleges árfolyam közötti különbözet pedig egy külön számlán halmozódik, melyet az adós a türelmi időszak után köteles a banknak visszafizetni. Amennyiben igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, kézzel-lábbal tiltakoztak volna az árfolyamrögzítés ellen, hiszen akkor nekik kellett volna „saját zsebből” kipótolni az ügyfelek által fizetett törlesztés és a valós árfolyam közötti különbözetet. Nem tartom valószínűnek, hogy a hazai bankok ekkora áldozatot vállalnának az ügyfelekért.
2.) A kereskedelmi bankok kínálatában egyaránt szerepelt a svájci frank, az euro és a japán jen alapú hitel. Honnan tudták a bankok, hogy milyen arányban kell az egyes deviza forrásokat beszerezni? Valóban kizárólag svájci frankot vásároltak a svájci frank alapú hitelek finanszírozásához? Ez utólag követhetetlen, hiszen az ügyfél már csak forintot lát, a frank csupán papíron létezik. Jogosan kéri-e a bank a svájci frank árfolyama szerint a törlesztést, ha a forrást egyébként pl. euroban szerezte be? Tudja-e igazolni a bank, hogy egy konkrét ügyfél hitelét milyen forrásból folyósította? Ehhez kapcsolódóan a bank tudja-e igazolni a hitelkihelyezéshez szükséges deviza források beszerzését?
3.) Az ügyfél nem törlesztheti devizában a tartozását. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, elfogadnának az ügyfelektől devizát is, hiszen akkor nem kell vásárolniuk. Ezzel szemben, ha az ügyfél befárad a bankjába és közli, hogy svájci frankhoz jutott és szeretne törleszteni, a bank a frankot vételi árfolyamon átváltja forintra, majd eladási árfolyamon visszaváltja frankra és ezt számolja el törlesztésként. A szerződések éppen ezért tartalmazzák azt a kitételt, hogy az ügyfél minden esetben forintban köteles törleszteni, nehogy valaki megfossza a bankot a jól megérdemelt hasznától.
4.) A szerződések – természetesen díj ellenében – a futamidő alatt átdolgozhatóak más devizanemre vagy forint alapúra. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé, hogy az ügyfél forint alapúra módosítsa a szerződését, hiszen akkor az azt követő árfolyamváltozás kizárólag a bank kockázata lenne.
5.) Az összes hazai bank vállalkozások számára kidolgozott ajánlatában megtalálható az úgy nevezett „multicurrency”, magyarul „többdevizás hitel” Ez azt jelenti, hogy az ügyfél a hitel futamideje alatt bármikor megváltozathatja az elszámolás devizanemét. Akár hetente is. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, természetesen nem tennék lehetővé ezt a fajta szerződést, hiszen nem tudják előre, hogy az ügyfelek milyen devizában kívánják nyilvántartani a hitelüket, tehát nyilvánvaló, hogy a bank nem abban a devizában szerzi be a forrást, amiben a hitelt nyilvántartja. Ez a fajta banki termék egyértelműen mutatja, hogy ahhoz a devizához, amelyben a bank az adósságot nyilvántartja, sem az ügyfélnek sem a banknak, sem az adósságnak semmi köze.
http://www.erstebank.hu/hu/21052417.html
6.) A bankok, mint minden vállalkozás, közzéteszik éves beszámolójukat. Ezen beszámolók, a mérlegek, bárki számára szabadon hozzáférhetőek.
http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu/kereses-Default.aspx
Ebből látszik, hogy milyen követelései és milyen kötelezettségei vannak az adott vállalkozásnak, jelen esetben banknak. A mérlegekben nyoma sincsen a nagy összegű, külföldről beszerzett forrásoknak. A bankok hitelállománya nagyságrendileg megegyezik a betétállománnyal, tehát nem igaz, hogy kizárólag külső forrásból finanszírozzák a hitelkihelyezéseket. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, akkor ennek a beszámolóban meg kellene jelennie. Bármelyik bank beszámolóját áttekintve láthatjuk, hogy nincsenek a kihelyezett hitelek nagyságrendjét elérő kötelezettségek más pénzintézetek felé. (A 250/2000 (XII.24.) Korm. rendelet szabályozza, hogy ezen kötelezettségeket miként kell a beszámolóban feltüntetni.) A bankok kommunikációja szerint ma, Magyarországon a bankokban egyetlen fillér lekötött betét, folyószámla nincsen, hiszen a bankoknak hitelt kell felvennie ahhoz, hogy hitelt helyezzen ki, amelyeket kizárólag a befolyt törlesztő részletekből tud visszafizetni. Ez nyilvánvalóan nem igaz. A témához tartozik még az ún. „multiplikátor” hatás is. Ehhez tisztázni kell a kötelező tartalékráta és a multiplikátor fogalmát.
Kötelező tartalékráta (t)
A kötelező tartalékráta a központi bank által meghatározott tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a velük szembeni folyószámla-követelések összegének ezen hányadát kötelesek jegybankpénz formájában tartalékolni a központi banknál vezetett számlájukon.
Egyszerű pénz-multiplikátor (1/t)
A kötelező tartalékráta reciproka - 1/t - amelyik kifejezi, hogy egységnyi jegybanki pénz hányszorosának megfelelő kereskedelmi banki pénz kerülhet fogalomba.
A Hpt. 75.§ (2) bekezdése szerint a kötelező tartalékráta a tárgyévi adózott eredmény 10%-a. Tehát, ha egy banknak 1000 Ft betétje van, akkor abból 900 Ft-ot hitelként kihelyezhet. A felvett hitelt az adós elkölti, például lakást vásárol belőle. Az eladó a vételárat, tehát 900 Ft-ot befizet a bankszámlájára. A számlavezető bank a 900 Ft betétből 810 Ft-ot hitelként újra kihelyezhet. És így tovább. Látható, hogy a bankok a semmiből „teremtik” a pénzt, a náluk elhelyezett betétek tízszeresét helyezhetik ki hitelként. Ebből is látszik, hogy a bankoknak nem szükséges hiteleket felvenni ahhoz, hogy hiteleket folyósítsanak.
7.) A kölcsönszerződések kivétel nélkül ingatlanfedezet mellett jöttek létre. Ez a fedezet biztosítja a banknak, hogy akkor is a pénzéhez jut, ha az adós nem fizet. Ez az oka annak, hogy a bankok kizárólag a jelzálogfedezet értékének meghatározott részéig folyósítottak hitelt. Például, ha egy 10.000.000.- forint értékű lakás a fedezet, a bank legfeljebb 6.000.000.- forint összegű hitelkérelmet fogadott be. A szerződések rögzítik, hogy ha a fedezet értéke lecsökken, a bank jogosult pótfedezet bevonását kezdeményezni vagy a szerződést felmondani. Ez logikus, hiszen, ha csökken a biztosíték értéke, a bank kielégítése veszélybe kerül. A svájci frank árfolyamának emelkedése miatt az adósok fennálló adóssága akár a duplájára is emelkedhetett. Fenti példánknál maradva, a felvett 6.000.000.- forint hitel mára akár 14.000.000.- forintra is emelkedhetett, azonban a fedezetül lekötött lakás értéke továbbra is 10.000.000.- forint vagy kevesebb. Ha igaz lenne, hogy a bankoknak devizát kell vásárolniuk, hogy a forrásként felvett hiteleket visszafizessék, azonnal pótfedezet bevonására szólítanák fel az adósokat, hiszen követelésük jelentős részére semmiféle fedezet nem áll rendelkezésre. Ebből egyértelműen következik, hogy a bankok azért fogadják el továbbra is az eredeti fedezetet, mert kizárólag az eredetileg folyósított hitelösszeg biztosítása áll érdekükben, nem pedig a kétszeresére duzzadt tartozásé. Ebből is látszik, hogy a svájci franknak semmi köze a szerződéshez.
Székesfehérvár, 2011. augusztus 23.
"Volt olyan alap is, amelyik profitált az SNB lépésén, s érdekes módon éppen svájci. A Quaesta Capital, amely Zürichben székel és hárommilliárd dollárt kezel éppen ezen a héten vett föl svájci frank eladási pozíciót. Az Aviva Investors kezelői az elmúlt hetekben jó érzékkel új-zélandi dollárban vettek fel vételi pozíciót a svájci frankkal szemben, emellett norvég koronát is vásároltak."
http://www.napi.hu/tozsdek-piacok/kik_buktak_a_svajci_frank_esesen_itt_a_veszteseglista.494859.html
Érdekes módon éppen svájci. Micsoda meglepetés. :)
Az is tetszik, hogy mindenki frankot akar venni, mert milyen olcsó lett.
Talaltak gyorsan uj jatekszert. Most a NOK erosodik, mint allat.
Püff. Azt hiszem, ennyi volt.
A Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Tőzsde) Vezérigazgatója a
Tőzsde Származékos szekciójának Pénzügyi Ügyletkörébe bevezetett határidős CHF/HUF deviza kontraktus
valamennyi lejárati hónapja tekintetében az ajánlatokra vonatkozó Napi Maximális Árelmozdulás
korlátozást – a 2011. szeptember 6-i Tőzsdenapra az alábbiak szerint módosítja:
- vételi ajánlat esetén az Ár legfeljebb 20%-kal lehet magasabb, mint a Bázisár.
- eladási ajánlat esetén az Ár legfeljebb 20%-kal lehet alacsonyabb, mint a Bázisár.
Az ajánlatokra vonatkozó korlátozás módosításának végrehajtása érdekében a Vezérigazgató a Határidős
CHF/HUF deviza kontraktus tőzsdei kereskedését 2011. szeptember 6-án 12 óra 45 perctől 12 óra 50 percig
terjedő időtartamra felfüggeszti.
Indokolás
A CHF/HUF kontraktus alaptermékének piacán olyan jelentős árelmozdulást lehetett tapasztalni, amely
befolyásolja az alaptermék származékos piacán kialakuló árfolyamokat. A Tőzsde úgy ítéli meg, hogy a
kereskedés folyamatosságának érdekében megalapozott az ajánlatra vonatkozó korlátozás szélesítése.
„A Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság Szabályzata a Kereskedési Kódexről”
című szabályzatának (továbbiakban: Kereskedési Kódex) 17.5.5 pontja értelmében Pénzügyi Ügyletkörben
a Tőzsde jogosult - a KELER-rel történt egyeztetést követően - a Napi Maximális Árelmozdulás megváltoztatásáról
vagy eltörléséről dönteni, ha az Alaptermék tőzsdén kívüli piacán jelentős az árelmozdulás.
Fentiekre tekintettel a Tőzsde Vezérigazgatója a rendelkező rész szerint határozott.
dr. Mohai György
vezérigazgató
Hát, kíváncsi vagyok, mennyire tudja tartani... mindenesetre, az elmúlt egy órában egy vízszintes vonal van 1,2-nél... Érdekes lesz, ha hetekig húzzuk ezt a vonalat...
Szerintem 1,23-1,24 körül fordulni fog az eurchf.
Mellesleg múlt hétfő óta negatív a chf hozam. Sose láttam még ilyet.
Azóta már a 2 hónapos hozam is negatív.
http://www.global-rates.com/interest-rates/libor/swiss-franc/swiss-franc.aspx
De a cikk nem erről szól, hanem arról, hogy milyen bonyolult a jelzálog áthelyezése. Annak a szempontjából pedig az, hogy milyen devizanemben van a hitel, az teljességgel lényegtelen.
(A konverziós problémát már említettem korábban, de itt éppen arról lenne szó, hogy az ne lis egyen, hiszen csak a hitelszerződés fedezete változna meg, nem maga a szerződés.)
