jövő

A legreménytelenebb követeléseket is nyereséggel adta el az ingatlanpiaci konjunktúrában az MKB, így az állam nem bukott azon, hogy a privatizáció előtt felturbózta a bank mérlegét. A műveletre eredetileg 8-10 évet adtak, de 3 év alatt sikerült végrehajtani.

Nem kegyelmezett az V. kerületi önkormányzat: felszámolást kezdeményezett az egykori fővárosi sztárvállalkozó, a Deák Ferenc utcai Fashion Streetet kialakító, ám a pikszisből azóta kiesett Csipak Péter egyik ingatlancége ellen – 80 millió forintos adótartozás miatt. A bíróság 45 napot adott az adós Immobilia Real Estate Kft.-nek, hogy fizessen, ami meg is történt – tájékoztatta a HVG-t a cég megmeneküléséről Lénárt Ferenc ügyvéd. Az Immobilia arról ismert, hogy négy Bécsi utcai ingatlan helyére léghajó alakú Zeppelin-hotelt tervezett, ám nem kapta meg hozzá az engedélyeket. Tízmilliárd forintnyi devizahitelt halmozott viszont fel az MKB-nál, amely zárolta a számláit. Csipak perli a bankot, mondván, a köztük lévő egyezséget be nem tartva tette lejárttá az összes követelést.

Ez az ügy egyike annak a több száz rázós követelésből álló csomagnak, amelyet a jegybanki fennhatóság alatt működő MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. a minap utolsóként adott el, mégpedig az Indotek-csoportnak, lezárva az MKB Bank szanálásának történetét. Már csak egyetlen, a Bálnával kapcsolatos, a Fővárosi Önkormányzattal szembeni, vitatott követelés maradt nála, amelyet külön kezel. Az államnak átpasszolt, most eladott követeléseket eredetileg 150 milliárd forinton tartotta nyilván az MKB. Nem tudni, hogy a szanálási vagyonkezelő mennyit adott értük, amikor átvette őket, de biztosan sokkal többet annál, amennyit 2015 végén értek. Az MKB összes kockázatos kinnlevőségét ugyanis 30 milliárd forinttal túlfizette, ezzel az állami támogatásnak minősülő juttatással javítva az MKB eladhatóságát. Az Indotek nem nyilatkozott, de a HVG informátorai szerint annyi pénzt tett le a csomagért, hogy ezen az egyetlen ügyleten megtérült az állam pluszkiadása.

Az állami segítséggel 2016. június 30-án zárult, a tényleges vevők személyét homályban hagyó privatizáció után az MKB végső soron Mészáros Lőrinc és Matolcsy György jegybankelnök köreihez jutott. Időközben az ingatlanpiaci lendületben felértékelődtek a 2008-as válság után beragadt MKB-s hitelek mögötti fedezetek, és Európa-szerte megnőtt az érdeklődés az efféle követelések iránt. „A nagy, külföldi befektetési alapoknak bőven van pénzük, vállalnak kockázatot, a számottevő banki követeléscsomagok viszont elfogytak, különösen Kelet-Közép-Európában. Olasz- és Görögországban van még néhány, de azok túl rizikósak” – magyarázta a HVG-nek egy szakember, miért versenyzett 12 külföldi és magyar jelölt a vaskos MKB-s maradékcsomagért.

„Sok munka, sok idő, nagy kockázat, nagy pénz”

– jellemzik a szakértők, mire lehet számítani a Csipak-céghez hasonló ügyekben. Utóbbinál nyilván az a célja az Indoteknek, hogy megszerezze a belvárosi ingatlanokat, amelyekre hitelezőként most ő kap jelzálogjogot.

Nem kispályás a leggazdagabb magyarok listájára frissen felkerült Jellinek Dániel érdekeltségében álló Indotek, e cég leányvállalatai vették eddig a legtöbbet a CIB és a Raiffeisen Bank kétes követeléseiből. Tavaly már a szanálási vagyonkezelőtől is vásároltak egy kisebb MKB-s csomagot 10 milliárd forintért, amelyben a hitelező tulajdonába került ingatlanok voltak (például a soproni Fagus Hotel és a Veszprémi Balaton Pláza). A mostani „resztli” a legkülönbözőbb követeléseket tartalmazza. Akad benne síelőknek szánt bulgáriai vendégházra adott hitel, holott az épület környékén közel-távol nincs sípálya. Része egy miskolci árterület, ahol Auchan áruház épült volna, ha megkapták volna rá az engedélyt. A másik véglet a pesti Szabadság téri tőzsdepalotából luxusirodát építő, a mögötte lévő mélygarázst (s a terület koncessziós jogát) hitelből megszerző kanadai Tippin Corporation kétmilliárdos tartozása, ahol van esély a törlesztésre. S bár általában a követelések mögött létezik fedezet, az adós ellen gyakran végrehajtás, felszámolás zajlik, amit nemegyszer perek tarkítanak. Az efféle vegyes követeléskupacok ára általában a névérték 25–35 százaléka, ami nem is olyan alacsony, ha azt vesszük, hogy a fedezetlen lakossági közüzemi tartozások 10 százalékot sem érnek.

A most eladott követelések közül a legnagyobb az izraeli Elephant ingatlanfejlesztő mintegy 25 milliárd forintnyi tartozása. A történet kísértetiesen hasonlít Csipakéhoz: a válságban megroggyant MKB – tisztázatlan okokból – leemelte az Elephant számláiról a hozzáférhető pénzeket, és a teljes tartozást lejárttá tette. Az izraeliek erre hosszadalmas, 63 milliárd forintos kártérítési perbe bonyolódtak a bankkal. Az Elephantnak több mint százhektárnyi beépített vagy fejlesztési, zömmel bérbe adott ingatlana van Budapesten (például Rákosmezőn), valamint Maglód, Gyömrő, Üröm és Ecser térségében, és mindegyikre egy-egy projektcéget alapított. A több tucat vállalkozás felszámolás alatt áll. Bár a felszámolók ezt-azt eladogattak az ingatlanokból, azok értéke még így is meghaladja a 10 milliárd forintot. Az Elephant és az MKB korábban próbált egyezséget kötni, sikertelenül, pedig a bank végül a hitel 15 százalékának a törlesztésével is beérte volna. Ha nem akarják megvárni, hogy a felszámolásokban teljesen elértéktelenedjen a vagyon, újra meg kellene kísérelni az egyezséget, ám ezt nehezíti, hogy a főtulajdonost fedezetelvonással gyanúsítják, és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.

Nem túl rózsás a budafoki Campona bevásárlóközpont közelébe álmodott Duna Spirit lakópark helyzete sem. Az egykori szemétlerakót ugyanis a sokmilliárdos tereprendezéssel sem sikerült kellően megtisztítani, így nem lehet építkezni rajta. A reménybeli fejlesztő, a BD Park jelenlegi tulajdonosa közvetve három magyar magánszemély.

Egyikük Török Gábor politológus, aki – mint a HVG érdeklődésre írta – cégtársa-barátja, Takács Ernő invitálására szállt be egymillió forintnál nem nagyobb összeggel, és nem vesz részt a döntésekben. Takácsnak Kenyeres Sándorral, a Mammut bevásárlóközpont felépítőjével is volt már közös vállalkozása, ezúttal állítólag nincs szó ilyesmiről. A közel 6 milliárd forinttal tartozó BD Park egymilliárdos mínuszt mutató saját tőkéjét valakinek rendeznie kellene.

Meglehetősen bonyolult a XVI. kerületi egykori Ikarus-gyártelep helyzete is, amelyet márciusban azzal az indoklással akart megszerezni az önkormányzat, nehogy migránsok költözzenek oda. A laza számlaadási fegyelméről elhíresült Szatmáry Kristóf fideszes képviselő szerint ott az államnak kellene beavatkoznia.

Most a telepet tulajdonló, izraeli–holland hátterű Felikon Kft.-vel szembeni, közel 6 milliárd forintos követelés az MKB-csomag részeként az Indotekre szállt, amelynek jó esélye van a gyártelep megszerzésére is. Jóllehet a terület bérlőitől stabil 400 milliós bevétel érkezik évente, a Felikon saját tőkéje milliárdos mínuszban áll, és évek óta szerepel az adóhatóság feketelistáján, amely a 180 napon túl, 100 millió forintnál nagyobb összeggel tartozó cégeket regisztrálja.

Többedszer árverezi a felszámoló az MKB egykor reményteljes adósának, a debreceni Épszer Innobau Kft.-nek a vagyonát: a részben víz alatt álló, 14 ezer négyzetméteres Apolló parkolóházat és a közelében lévő, egykor üzletközpont kialakítására szánt ingatlanokat. A befuccsolt projektre felvett négymilliárdos kölcsön töredékének a visszafizetésére sincs remény. Ilyenkor a jelzálogjogot birtokló hitelező akkor jár a legjobban, ha ő maga vásárolja meg olcsón az ingatlanokat. Az Épszer egyik tulajdonosa a 2008-as válság előtt az abban tönkrement SCD Ingatlanfejlesztő Zrt. volt, amelyet az időközben Mészáros Lőrinchez igazolt Jászai Gellért vezetett. Később luxemburgi, vélhetően az SCD-hez kötődő tulajdonosa lett a vállalkozásnak.

Kormány- és Fidesz-közeli nagyragadozók nem érdeklődnek a most eladott MKB-s csomagból kimazsolázható vagyon iránt – mondja a HVG informátora. Mert bár sokat lehet velük keresni, ők nem az aprómunkát igénylő üzleteket, hanem a látványos dolgokat szeretik. Amire szemet vetettek, azt elvitték közvetlenül az MKB-ból, még az előtt, hogy a szanálási vagyonkezelőhöz került volna. Ilyen volt a Hotel Visegrád, amelyet Tiborcz István érdekeltsége kaparintott meg. Anno 16 milliárd forintos hitelt nyújtott rá az MKB, majd a félig kész szállodát a korábbi fejlesztő felszámolásából 2 milliárd forintnál is kevesebbért vásárolhatták ki a kormányfői vő emberei.

Így vagy úgy, a magyar állam által 2014 őszén 17 milliárd forintért megvett, több tízmilliárdból kitakarított, majd 2016-ban 37 milliárdért privatizált MKB szennyesén már eddig is sokan sokat kerestek, és ez ezután is így lesz. Közben adós cégek százai buktak bele a felelőtlen hitelezésbe. Sikertörténetet írhat viszont az MNB felügyelete alatt álló szanálási vagyonkezelő, az MSZVK: eredetileg nyolc-tíz évet kapott az MKB-s követelések sorsának rendezésére, de nem egészen három év alatt túladott rajtuk. Záróközleménye szerint „a portfólió piaci értéke már jóval magasabbnak mutatkozott, mint a további menedzselésből várható bevétel”. A 2015-ös vételárra a pénzügyi szereplők által feltöltött szanálási alapból kapott, eredetileg 2025-ben lejáró kölcsönt mindenesetre nyereséggel fizetheti vissza.