Re: nincs cím

Mi a kérdés nem értem. Mnb államháztartás része, a nyeresége is, a vesztesége is. Ha befizeti államkasszába a nyereségét, attól még az áht nem csökken, hiszen eleve tartalmazza az áht egyenleg az mnb nyereséget. Államadósság pedig akkor csökken, ha a befizetett nyereséget az állam adósságtörlesztésre fordítja, ekkor viszont nő a kiadás, ezzel együtt a hiány összege.

Ha devizahiteleseknek adja oda a nyereséget akkor az kiadás, eltünteti a nyereségét, így az áht hiánya nő, hiszen már nem létezik az a nyereség, amit az eredeti áht egyenlegben figyelembe lehetett venni. Az egyenlet másik oldalán az adófizetők állnak. Ha kedvezményesen váltja át a devizát, akkor az adófizetők azon része nyer, aki devizaalapú hitellel rendelkezik viszont elveszíti az egy adófizetőre jutó nyereséget, miközben a nem devizahiteles adófizetőknél megjelenik a nagyobb hiányból eredő veszteség. Ha nem adja oda kedvezményesen és marad mnb mérlegben a nyereség, akkor pedig minden adófizető előnyösebb helyzetbe jut 1 főre jutó mnb nyereséggel mivel alacsonyabb a hiány.

Az mnb nyeresége pénzeszköz formájában lecsapódik az mnb-nél. Lett egy csomó forintja. Az mnb alapítványokba áthelyezett pénz marad pénz. Nem lesz belőle kiadás. Ebből vettek a másodlagos piacon államkötvényt. Pénz átalakul államkötvénnyé - még mindig eszközről beszélünk, nem pedig kiadásról. A kötvény kamatából, nyereségből pedig finanszíroztak különböző dolgokat pl. Könyvkiadást. Na ez a kiadás rész, amivel szemben ott van a kamatbevétel. Ami magasabb, mint az eszközölt kiadások összege. Az alapítványok ugyanis nyereséggel működtek 2015-ben.

Ha nem adja oda az mnb alapítványnak a pénzt, akkor marad ugyanannyi forintja az adófizetőknek. Tehát a képlet így néz ki. Alapítványnak adtak 200 milliárdot. Lett belőle mondjuk 201 milliárd. És még pénzt is költöttek. Ha mnb-ben marad a pénz, akkor változatlan formában marad 200 milliárd. 1 milliárd bukta ahhoz képest, hogy alapítványba átrakták az összeget.