Regisztráció Elfelejtett jelszó
Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Re: nincs cím

prospero Előzmény: #719651

Látom csökken a vitás pontok száma.

Én így gondolkodtam: Az egyszerűbb esetet feltételezve, hogy minden nyereség idén képződött. Tegyük fel, hogy MNB eredmény 2014-ben a forintosításon (2014. novemberében történt a forintosítás) 150 milliárd, korábbi államadósságtörlesztéseken +250 milliárd. MNB egyenleg +400 milliárd.

Államháztartás konszolidált hiánya 2014-ben 800 milliárd, ami tartalmazza az MNB nyereségét is.

áht mnb nélkül: -1200 milliárd

Mnb: +400 milliárd

Államháztartási hiány összesen: -800, ez 2,6%-os GDP arányos áht hiány, ha 30,000 a GDP. Kb. ez van most.

Ha MNB odaadja a 400 milliárdot a devizaadósoknak, - mert bekerülési árfolyamon adja a devizát az adósnak, akkor MNB-nek már nincs nyeresége a forintosításon:

áht MNB nélkül: -1200 milliárd

MNB: 400-400 = 0

Államháztartási hiány összesen: -1200, ez 4%-os GDP arányos hiány.

Ahhoz, hogy adófizetőként az első pozícióba kerülj vissza 1,4%-os egyenlegjavulást kell elérni az áht-ban, ez 400 milliárd behajtást jelent az adófizetőkön - minimum. De akkor már a gazdasági növekedés sem annyi, hanem kevesebb, nem folyik be annyi adóbevétel sem stb. Tehát valószínűleg ennél többet kell behajtani.

Ha az MNB nyeresége idén 150 milliárd, és 250 milliárd jött össze korábbi években, akkor:

áht MNB nélkül: -950

MNB idei év eredménye: +150

Áht összesen: -800.

Ha 400 milliárd nyereségét odaadja az MNB a devizahitelesnek, tehát az előző évek eredményét is:

áht MNB nélkül: -950

MNB: +150 - 150 = 0

MNB korábbi év nyereség kifizetés Eredménytartalékból: -250

áht: -1200

Ha pedig csak az idei év nyereségét fizeti ki a 150 milliárdot, akkor eredeti -2,6%-os pozícióba való visszakerüléshez 150 milliárdot kell fizetned adófizetőként.

Ha viszont 950 lesz az áht hiány 800 helyett, ami ugyan alig van fölötte a 3%-os GDP arányos hiánynak, ettől függetlenül ez egy indok a túlzott deficit eljárásba való visszakerülésre - emlékeztetőül 2012-ben: GDP arányos 1%-kal kb. 300 milliárd forinttal nagyobb kiigazítást követelt meg az EU, mint szükséges lett volna a 3%-hoz, az országra vonatkozó pesszimista előrejelzéseik miatt ! - illetve ha valamilyen úton módon leszorítanánk a 3% alá a deficitet, akkor is vizsgálni kell a csökkenő államadósságpályát, mert ugye ezzel is fenyegették az országot, hogy hiába van 3% alatt a deficit, de ha év végén növekvő a GDP arányos adósság, akkor megint csak visszakerühetünk a túlzott deficit eljárás alá.