Re: nincs cím

Kaszinógazdaság?

Érdekes. Idézném a ma is idézett PhD értekezést:

http://phd.lib.uni-corvinus.hu/145/1/urkuti_valutavalsagok.pdf

"7. 2. 1. A kaszinógazdaság

A fogyasztás és a beruházások túlzott és egészségtelen összetételű növekedése utat nyitott a pénzügyi spekuláció korábban elképzelhetetlennek tartott elterjedése előtt. A finn közgazdászok új kifejezést is kreáltak erre a jelenségre: ez lett a kaszinógazdaság. A pénzügyi spekuláció célja a vagyonelemek gyors drágulásának rövidtávú kihasználása lett, eszköze pedig részvények, ingatlanok, műkincsek tömeges vásárlása, majd néhány hónappal (sokszor csak néhány héttel, vagy nappal) később, magasabb áron való viszonteladása lett.

1985 őszétől 1988 nyaráig a helsinki tőzsde iránymutató indexe (HEX) több mint háromszorosára emelkedett. Ezt egy kisebb visszaesés követte, de utána ismét a részvények drágulása következett, amely 1989 tavaszáig tartott. Ekkor a HEX csaknem négyszer olyan magas értéket mutatott, mint 1985 augusztusában. A fejlett országok tőzsdéin alighanem páratlan, hogy kevesebb mint négy év alatt megnégyszereződjenek az árfolyamok, ráadásul egy olyan időszakban, amelynek közepén a New York-i tőzsde óriásit zuhant (1987. október). Az ingatlanpiac szárnyalása ennél némileg lassúbb volt, de az átlagos lakások árai 1986 közepétől 1989 nyaráig így is megkétszereződtek.

A lakás- és részvényárak drasztikus drágulása részben a gazdasági szereplők döntő többsége által kitűnőnek minősített gazdasági kilátások, részben a hitelre történő vásárlás gyors elterjedése eredményének tulajdonítható. Sokakat az a meggyőződés is vezetett, hogy a nemzetközi pénz- és tőkeáramlások liberalizációja révén az országba áramló külföldi tőke segít majd megteremteni a fejlett országokkal való összehasonlításban alulárazott finn részvények és ingatlanok reális azaz magasabb árát. Azzal a jelek szerint csak nagyon kevesen számoltak, hogy a vagyonelemek ára esetleg még eshet is, ha a gazdasági növekedés lassul, megtorpan, vagy horribile dictu! negatívvá válik.

A leghíresebb spekulánsok neve Finnország-szerte ismertté vált: Boethius, Fagernäs, Fryckman, Keitele, Kouri, Kulvik, Riikonen, Tuunanen, Uoti, Wahlroos, stb. Közülük is kiemelkedik Pentti Kouri, egy korábban ismeretlen bróker, aki 1989 tavaszán néhány sikeres tranzakcióval kiérdemelte a Finnország gazdája címet. Kouri a legnagyobb finn kereskedelmi bank, a SYP (Suomen Yhdyspankki) éves közgyűlése előtt nagy mennyiségben vásárolt SYP-részvényeket, illetve a SYP holdudvarába tartozó cégek (mint például a Sampo biztosítási konszern) részvényeit, amit aztán rövid időn belül jókora haszonnal eladott a SYP-nek. A közfelháborodást az váltotta ki, hogy a részvényvásárlást döntő részben hitelből, méghozzá éppen a SYP lombardhitelei segítségével finanszírozta. Hasonló tranzakciókat folytatott le a második legnagyobb bank, a KOP (Kansallis-Osake-Pankki) részvényeivel, illetve a KOP-hoz közel álló

vállalatok részvényeivel mint a Nokia, a Pohjola biztosító és a faiparban érdekelt Rauma-Repola is, itt a végső vevő a KOP volt.

Kouri számítások szerint 120 millió márkányi haszonra tett szert az ügyletekből. Magától értetődik, hogy a kaszinógazdaság kialakulása tovább erősítette a túlhevülést, és még inkább fenntarthatatlanná tette a növekedési ütemet. Sokan támadták ezt a jelenséget, főleg a válság kirobbanása után, a kaszinózókat téve felelőssé a gazdasági visszaesésért. Utólag azonban úgy tűnik, hogy a kaszinógazdaság inkább természetes része volt a túlfűtöttségnek (bár erkölcsi értelemben kétségtelenül nem a legszebb része), mintsem annak okozója. A túlfűtöttség oka a fent leírtak értelmében sokkal inkább a

helytelen gazdaságpolitikában található."