Re: nincs cím

Az AB már régen átment "jogászkodásba", amit többek között az mutat, hogy MENNYI KÜLÖNVÉLEMÉNY(!), és mennyi EGYET NEM ÉRTŐ VÉLEMÉNY csatolódik sokszor egy döntéshez.

Vegyük akkor a jelenlegi esetet az agit propaganda nélkül:

http://www.mkab.hu/sajto/kozlemenyek/az-alkotmanybirosag-kozlemenye-az-alaptorveny-atmeneti-rendelkezeseinek-vizsgalatarol

"Az Alkotmánybíróság 2012. december 28-án hozott határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett az Alaptörvényben foglalt jogalkotási felhatalmazáson, amikor az Alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyan szabályokat is beiktatott, amelyek nem átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak. Az Országgyűlést alkotmányozóként is kötik a jogalkotási, eljárási előírások. Az ezek megsértésével hozott szabályok érvénytelenek, ezért az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezéseket e formai hiányosságok miatt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény és az átmeneti rendelkezések tartalmának alkotmányosságát – töretlen gyakorlatának megfelelően – nem vizsgálta."

Tetszik ezt látni? Tehát az AB úgy dönt(!), hogy mivel úgy gondolja, hogy valami nem átmeneti, hanem végleges, ezért FORMAI okokból eltörli az adott módosításokat ANGROBAN, egyebekben anélkül, hogy megvizsgálná, hogy azok rendben vannak-e. Ha jobban megnézed, valójában a fentiek annyit tesznek, hogy arra UTASÍTJÁK(!) a Parlamentet, hogy a FORMÁNAK MEGFELELŐEN nyújtsák be a módosítást.

Amikor tehát a Parlament ennek eleget tesz (GYK: Változatlan formában(!) benyújtja ugyanazt, és csak annyit módosít, hogy nem ideiglenes, hanem végleges szabályokról van szó akkor), hogy csak az AB döntésének tesz eleget. Mondhatni, pont az a jogállam, hogy ha formai okokból valamit elutasítanak (ennyit arról, hogy hülyének, vagy ostobának tartanám őket - pont azt írtam, hogy FORMAI okokra hivatkozva semmisítettek meg nagy részt, persze, hogy nagy rész, amit újra be kell nyújtani), és azt újra benyújtva elfogadják.

Mert a jogállamban a formának is meg kell felelni. És pont azt kell megérteni, hogy ez nem dac, vagy sértődés, vagy csakazértis, hanem az, hogy ezt írták elő a Parlamentnek:

"az Alaptörvény egyetlen rendelkezését sem vette tartalmi vizsgálat alá, nem az Alaptörvény rendelkezéseit semmisítette meg, hanem az Országgyűlést alkotmányozóként is kötelező jogalkotási szabályok megsértését állapította meg."

Capisce? Nem kell felülni a marxista média uszításának, kutya közönséges formai elutasítás volt, ami után az a természetes, hogy a formai hibákat kijavítva nyújták be ugyanazt. És hogy mekkora az egyetértés jogászi körökben, arról ennyit:

"A határozathoz Dr. Holló András és Dr. Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást, míg Dr. Balsai István, Dr. Dienes-Oehm Egon, Dr. Lenkovics Barnabás, Dr. Szalay Péter és Dr. Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak."

Ez a 15 oldal oka.

És csak hogy ne kelljen sokáig keresned, itt az AB határozat:

http://www.mkab.hu/letoltesek/ab-10.pdf

A 660. oldalon keződik a hajléktalanügy, de ne onnan olvassad, kattints a 666-668 oldalakra, hogy mennyi korábbi ABH-ra hivatkozást találsz. Ebből vezetik le ugyanis azt, hogy 2012 után, mi a jogállása valaminek, ami nyilvánvalóan nonszensz, hiszen a 2012-es Alkotmány megszűntette a korábbit, azaz NINCS jogfolytonosság a szónak ebben az értelmében az Alkotmányra vonatkoztatva, vagyis a régi alkotmány már nem lehet hivatkozási alap.

Mégis annak alapján vezettek le valamit.

Ez pedig nem azt jelenti, hogy hülyék ülnek ott, hanem azt, hogy egyáltalán nem egyszerű jogi kérdés az, hogy egy régebbi beadvány esetében a régi AB döntésekre hivatkozás megállja-e a helyét, hiszen azokat nem helyezték hatályon kívül.

Az egyszerűség kedvéért vegyük alapul azt, hogy nemsokára életbe lép az új PTK, ami annyit tesz, hogy a régi PTK megszűnik létezni. Namármost, az új PTK-ban új tényállások is lesznek, illetve ki is kerül belőle jópár tényállás.

Mit jelent ez jogilag?

Aki a jelenlegi PTK szerint elkövetett valamit és eljárás alatt áll, annak csak ki kell bekkelnie az új PTK-t és akkor hivatalból megszűnik ellene az eljárás. Aki viszont ma elkövet valamit, amit a PTK nem bűntet, de az új már bűntetni rendeli, annak MÉG semmitől sem kell félnie, illetve, amikor az új PTK életbe lép, akkor sem kell következményektől tartania, hiszen amikor elkövette azt, amit elkövetett, akkor az még nem volt kriminalizálva, vagyis nem lehet érte felelőségre vonni.

Namármost, a kérdés az, hogy mi lesz azokkal a bírósági döntésekkel, amelyekre hivatkozva számos ügyben ítéletet szoktak hozni, hivatkozva BH akármire, mondván, hogy akkor már született egy ilyen ítélet? Hiszen ez akár pro-, akár kontra érv lehetne valakinek a kezében, és abból, hogy az a PTK már megszűnt, abból nem következik a BH ítéletek semmissége, avagy hivatkozhatatlansága.

Namármost, egy PTK esetében ez viszonylag egyszerű dolog, de azért ott is lesznek ebből gondok, ugyanakkor az AB esetében egyáltalán nem evidens az, hogy egy korábbi AB döntésre nem lehet hivatkozni, ez ugyanis jogértelmezési kérdés, és egyáltalán nem egyszerű rá a válasz.

A probléma tehát az, hogy az AB történetében nem fordult még elő az, hogy egy régi alkotmány megszűnt létezni és egy új hívódott életre, így nincs semmiféle korábbi joggyakorlat arra nézve, hogy mi legyen a korábbi döntésekkel. Ugyanakkor én úgy vélem, hogy az AB feladata a MINDENKORI Alkotmány alapján történő ítélkezés, és nem lehet feladata, nem megengedhető az a fajta jogászkodás, hogy egy megszűnt Alkotmány alapján hozott jogértelmezésekre hivatkozva kíván döntést hozni az érvényes Alkotmányhoz tartozó kérdésekben.

És hogy miért nem?

A válasz roppant egyszerű. Ha valami az új Alkotmányból is levezethető, akkor egyszerűen abból kell levezetni, ha viszont az új Alkotmányból nem vezethető le, akkor nem szabad a korábbi ítéletekhez visszanyúni, mert az önmagában annyit tesz, hogy legitimizálni akarnak valamit, amire nem lenne lehetőségük a hatályos Alkotmány alapján.

Ugyanakkor, a fentiek alapján egyszerűen felteszem neked a kérdést: Tulajdonképpen mi a bajod azzal, ha kimondják azt, hogy egy megszűnt alkotmányra nem lehet hivatkozni egy aktuális Alkotmánnyal kapcsolatos döntés során? Azért nem ártana eldönteni, hogy VAN Alkotmányunk, vagy a régi szelleme még kísért és hivatkozási alap lehet továbbra is, annak ellenére, hogy azt illegitimmé minősítette egyebekben éppen az új Alkotmány.