Re: nincs cím

"Én azt cáfoltam, hogy a manyupnak feltétlenül növelnie kell az államadósságot. Ugyanis ez nem igaz, ez önmagában semmilyen államháztartási kiadásra sem igaz. Ha túlköltekezik az állam, akkor természetesen növeli."

Éppen ezért kellene belátni azt, hogy államháztartási szinten a manyup-nak utalt 8% hozzájárult a hiány növekedéséhez, mert az állam eleve túlköltekezett. Önmagában a mnyp rendszer lehetett volna jó is, - ahogy a kommunizmus is - de a valós - tegyük hozzá, hogy siralmas tapasztalatok indokolták a felszámolását. Mivel az állam 12 év alatt nem teremtette meg e fedezetet a manyup fenntartására.

De még ha meg is teremtette volna, azt csak adó emeléssel vagy kiadás csökkentéssel tudta volna megtenni. Adóemelésben ez legalább 8, de inkább 10%-os járulékemelést feltételez, miközben a szomszédos országokban a munkaerőre rakódó adóék sokkal kisebb volt, mint nálunk 2010-ben az ottani egykulcsos adók miatt. Vajon az ugrásszerű fejlődésüknek nem az volt az oka a szomszédos országokban 2004-2010 között, hogy sokkal kedvezőbb adórendszerrel rendelkeztek, mint mi és ezért a befektetéseket oda vitték?

A mnyp további fenntartása pontosan a gazdaság fejlesztése elől von el forrásokat, pontosan úgy, ahogy a múltban tette.

Vagy kiadáscsökkentés: ami azonnali 1 havi nyugdíjelvételt jelent a jelenlegi nyugdíjasoktól. Mikor az átlagnyugdíj 80 ezer forint. De természetesen ez nem csak a jelenbeli, hanem a mindenkori nyugdíjasokra is igaz, hiszen a jövőbeli nyugdíjasok számára is rögtön ennyivel alacsonyabb bázisról indulhat a nyugdíjkifizetés. Azaz már a jelenben lemondasz 1 havi nyugdíjról, ahelyett, hogy csak a jövőben mondanál le róla - attól függően, hogy milyen gazdasági alapokat teremtettél az elkövetkező 20-30 évben?

Ahogy AT utalt rá: ha a magyar gazdaság termelékenysége nőne és ezzel együtt a bérszínvonal is utolérné az európai átlagot, akkor nagy valószínűséggel 3,9 millió munkavállaló is tudná biztosítani fedezetét 5 millió nyugdíjas ellátásának, tekintve, hogy a magyar termelékenység az elmúlt 10 évben stagnált, és jelenleg az uniós átlag 65%-án áll a nettó átlagbér, meg 500 euro.

Azon sem árt elgondolkozni, hogy minden nálunk gazdagabb ország azzal utasította vissza a kötelező pillért, hogy nem érzik magukat hozzá elég gazdagnak: azaz nem hajlandók lemondani ennyi forrásról a gazdaságuk fejlesztésének rovására - mert akkor versenyhátrányba kerülnek.