Re: Feljelentés

Még nem jártál errefelé tozsdenyul, amikor ez téma volt errefelé, én akkor is leírtam, hogy átverés volt még a valódi CHF hitel is, egyszerűen azért, mert a CHF hitelnek semmi köze nem volt a CHF-hez.

Tehát még egyszer leírnám: A CHF hitelnek semmi köze nem volt a CHF-hez, csak annyiban, hogy ha emelkedett az árfolyam, akkor emelkedett a törlesztés is, ugyanakkor mindenféle címszóval elkezdték emelgetni a költségeket, egyéb díjakat vezettek be, amiről a szerződés megkötésekor szó sem volt. Sőt mi több, miközben a CHF alapkamat a zéró közelébe esett, eközben képesek voltak a kamatot emelni.

Röviden szólva: Átverés volt még a CHF hitelezés is Magyarországon, mert a CHF hitelnek sem volt semmi köze a CHF-hez, mint devizához, avagy az SNB-hez, mint kibocsájtóhoz és annak a kamatozásához.

Innentől kezdve gondolom egyértelmű lehet bárki számára az, hogy az un. deviza alapú hitelezésnek végképp semmi köze sem volt ahhoz a devizához, amiben megköttetett a szerződés, az egyszerűen egy elszámoló ár volt. Talán már sokan nem emlékeznek rá, de annak idején az OTP-nél még olyan lehetőség is volt, hogy havonta(!) változtathatta valaki azt a devizanemet, amiben az adóssága volt, ami egyebekben önmagában igazolja a devizaspekuláció megtörténtét, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy egy devizában felvett kölcsön DIREKT továbbadása esetén ez megoldhatatlan lenne a bank részéről, amennyiben fedezeti ügyletet köt a szerződésre.

Ebből tehát szerintem két dolog következik:

Az egyik az, hogy Magyarországon DEVIZAHITELEZÉS a szó DEVIZA és a kibocsájtó ország alapkamatának függvényében soha nem volt, hanem ez csak egy elszámoló árfolyam volt, amivel irreális profitra lehetett szert tenni.

ETTŐL azonban teljesen független az, hogy az eredeti forrásbevonás az uzsoramaffia rendszerén keresztül természetesen NEM forintban történt meg, hiszen nem is történhetett volna, azt mindenképpen devizában kellett bevonni.

Ez az utóbbi fajta spekuláció azonban ÖNMAGÁBAN nem volt irreális elképzelés egészen addig, amig fenntartható volt az az illúzió, hogy belépünk az EUR zónába, hiszen két dolog tudható a belépéssel kapcsolatban:

- ha valóban belépünk, és már deklaráltan az ERM-II-ben járunk, akkor az forint erősödéshez vezet.

- a fentiekből következően, ha csak 10% erősödés várható, akkor az tíz százalék PROFITOT JELENT DEVIZÁBAN.

Ebből következően a bankok számára semmiféle kockázat nem volt a rendszerben, hiszen az EUR bevezetése nekik egyszeri hatalmas profittal kecsegtetett, így valójában nagy ívben sz*rtak bele bármiféle kockázatelemzésbe, egyszerűen még rá is erősítettek a folyamatokra, amit - ahogy már többször levezettem - imádattal és teljes mellszélességgel fogadtak a magyarellenes pártok, hiszen ők is tudták, hogy ebből csak teljes kifosztás lehet, különösen akkor, ha mégis be tudunk lépni az EUR zónába, mert ha akkor jön a devizahitelezés kidurranása, akkor esélytelen lett volna a megoldása és csak az ország teljes kifosztásával lehetett volna állni a cehhet, amit benyújtottak volna az uzsorások.

Magyarán szólva, tökéletesen megérte az anyabankoknak devizában eladósodni, mert teljességgel kockázatmentesnek ítélték meg, ezt leváltották forintra a nemzetközi piacokon, ezáltal forintot transzferáltak a magyar leányokba még azokban az esetekben is, amikor azok devizában folyósítottak tetszőleges hitelt.

EZ azonban ettől a pillanattól kezdve spekulatív ügylet, amire ""elfelejtették"" felhívni a figyelmet, ugyanis a hitelfelvevő JOGGAL hihette azt, hogy az adott devizanem a birtokában van a banknak, illetve, hogy azzal a későbbiekben is rendelkezni fog, azaz, hogy ha például CHF-ben vesz fel hitelt, akkor azt az SNB-ből, vagy tetszőleges pénzpiacról veszi fel. Ez ugyanis az alapvető feltétel bármiféle devizaszerződésnél, amely NEM rendelkezik különböző ISMERETLEN devizanemekről. Az már tőzsdei spekuláció, méghozzá halmozottan veszélyes ügylet, aminek egyáltalán a kereskedése is tiltott volt a bankok számára, pláne hitel címén.

Namármost, mi is történt időközben?

Hát az, amire nem számítottak, nevezetesen az, hogy a hitelpiramis nem nő az égig és idő előtt kidurran a lufi, vagyis hirtelen veszíteni kezdtek a keresztárfolyamokon, csakhogy NEM A FORINT-CHF alapon, amit errefelé is hirdetnek a bértollnokok, hanem természetesen az EUR-HUF árfolyamon, hiszen az anyabank felé a könyvelés HUF alapon volt kimutatva (mi máson is lehetett volna un. devizahiteles szerződések esetén, amikor HUF-ot utaltak be?), csakhogy a csökkenő forint miatt egyre kevesebbet ért a kihelyezett pénz, hiszen ha mondjuk 20 milliárd EUR-t toltak ide a’ 230-as árfolyamon, az ugye 4600 milliárd HUF, ami mondjuk 200-ra erősödő EUR esetén rögtön 23 milliárd(!) EUR lett volna, azaz 3 milliárd EUR, avagy 15% extraprofit.

Azonban ha az EUR átmegy 300-ra, akkor az bizony annyit tesz, hogy 15,3 milliárd EUR-t ér az összes itteni befektetésük, azaz dúrván buktak 4,7 milliárd EUR-t, ami azért még arrafelé is iszonyatosan nagy összeg. És ezt mondjuk a CHF-EUR elmozdulás sem kompenzálta a CHF irányába, vagyis hiába nőtt meg a törlesztőrészlet a CHF brutális elmozdulása miatt az EUR-hoz képest, az ügylet még mindig veszteséget termelt a számukra.

EZT azonban nem lehetett bemondani senkinek a képébe, mert akkor azonnal kiderül, hogy az egész ügylet mögött spekulatív devizatrükk volt, mert ebben az esetben különösen igaz az, hogy az eladott termék (deviza) SOHA nem volt a birtokában a banknak, ami bizony csalás és megtévesztés minősített esete.

Namármost, a fentiekből szerintem már bárki számára nyilvánvaló lehet, hogy miért kellett mindenféle költséget emelni, “fiőkfenntartási díjak emelkedése” miatt törlesztőrészletet emelni, a SENKI ÁLTAL SEM HASNZÁLT SPEKULATÍV CDS terméket bevinni a köztudatba, holott már ott fel kellett volna visítani a felügyeletnek, amikor az ORSZÁG(!) CDS felárával indokoltak olyan magyarországi devizakihelyezéseket, amelyeknek az alapja NEM FORINT VOLT, azaz nyilvánvalóan semmiféle hatással sem lehetett rá a CDS felárazás, illetve, mivel a pénzt forintban folyósította az anyabank, ezért az egész MAGYARORSZÁGI ügyletre semmiféle hatással nem lehetett az árazás.

Vagyis valójában a KÜLFÖLDI ANYABANKOK kockázatát és spekulációs buktáját fizettették meg a magyargyűlölő undormányok aktív támogatásával, akik “normál üzletmenet és etika” címén ezeket a tételeket UTÓLAG és EGYOLDALÚAN beemelték azokba a szerződésekbe, amelyeknél ezeknek a megkötésekor szó sem volt, mert szó sem lehetett. Mindehhez még hozzájön az, hogy a LIBOR manipulált volt ÉPPEN EBBEN az időszakban, azaz a un. devizahitel szerződéseket Magyarországon nem lehet megmagyarázni és nem lehet megvédeni, pontosan azért, mert ezek NEM voltak devizahitelek, de még a szónak abban az értelmében sem, hogy forinthitelt devizaárfolyamon számoltak volna el.

Magyarán szólva, nem volt senki felelőtlen, amikor felvett CHF-ben CHF-nek LÁTSZÓ hitelezéssel pénzt, hiszen ha valóban azt vett volna fel, akkor a mai napig nyerőben kellene lennie, egyszerűen azért, mert a CHF alapkamat a nullára ment le, tehát hiába ment volna fel az árfolyam akár 50%-al a felvételi árfolyamhoz képest, a törlesztőrészleténak AKKOR IS ALACSONYABBNAK KELLENE LENNIE a felvételkori törlesztőrészlethez képest.

Ez azonban nem így történt, tehát teljességgel nyilvánvaló, hogy még a CHF-ben folyósított CHF hitel esetében IS forinthitelezésről beszélhetünk, amelynek SOHA nem volt CHF az alapja, hanem az is eredetileg EUR alapon indított szerződés volt, amely a forint gyengülése miatt brutális veszteséget okozott a VALÓDI hitelfolyósítónak, azaz az anyabankoknak.

Csakhogy normális világban és környezetben ezt a veszteséget eleve nem lehetett volna kiterhelni a hitelezettekre, egyszerűen azért, mert semmi közük az anyabankhoz, sem annak a profitjához, sem annak a veszteségéhez, ugyanis semmiféle üzleti kapcsolatban nem álltak vele.