Re: Csakhogy borzadjunk el az emberi gonoszságon.

Köszönöm a tartalmas és színvonalas választ :-)

A Vizsolyi (Károli) Biblia megvan facsilimében, 2 nagy barna kötetben, „nyomtattatott Mantskovit Bálint által, MDXC. Bódog asszony havának 10. napján”. Még áthúzás nélküli f-fel írták az s betűt, a k-t c-vel, a v-t w-vel, az u-t v-vel stb, itt így van szó szerint: Es azonnal egy ö közzülöc oda futamoduán mikor egj spongyát meg töltött vólna etzettel, és valami nád szálra függesztette vólna, adá nékie hogy innéc. Szal amit idéztél (És egy közülök azonnal oda futamodván, egy szivacsot vőn, és megtöltvén eczettel és egy nádszálra tűzvén, inni ád vala néki) nem Károli fordítás, jóval későbbi a szóhasználat és a nyelvi szerkezet alapján. De nincs jelentősége, szép ez is csak amit mondtam h a térítéshez sztem használhatatlan.

Amit én szoktam nézni: a Pécsi Püspökség (dr. Cserháti József püspök) jóváhagyásával, 7 professzor fordításában megjelent szöveg, abban így van: Egyikük rögtön odaszaladt, fogott egy ecetbe mártott szivacsot, rátűzte egy nádszálra és inni adott neki. Ez érthető „kezdőknek” is, nem viszi el a figyelmet a nyelvi megfejtegetés, nem lengi be a szöveget az ódonság érzete - mégis az a tipikus h a régi fordításokból idéznek a „beavatottak”, ami messze haladó kategória lenne sztem.

Nem kötözködés részemről és nyilván nem is feladatod h térítsél, de abban azt hiszem egyetérthetünk h társadalmilag is hátrányos a vallás(ok) háttérbe szorulása egyrészt, és az egyházaknak felelősségük is van másrészt. A magárahagyott ember nem talál egyedül utat, el kell érni meg kell szólítani – és ehhez szerethető korszerű vallás kell, tartalmában és formájában egyaránt…