Re: nincs cím

"Én viszont abban gondolkodom, hogy nem pénzt halmozok fel alapvetően, hanem a saját tevékenységbe, munkába invesztálok időt és energiát és az ebből származó jövedelemre számítok, azaz a saját vállalkozásaim pénztermelésére számítok.

Ez bizonyos szempontból kiszámíthatatlanabb, ugyanakkor a jövedelmezőség százalékossága teljességgel értelmezhetetlen, egyszerűen attól függ a jólétem, hogy mennyire megy jól a vállalkozásoknak. "

Világos, és rendben is vagy ahogy csinálod, de huncut módon azt nem említetted, hogy életpályád elején TE IS IDŐT áldoztál fel a vállalkozási életpáyládra ugyanúgy ahogy tőkejövedelmisták kivárnak. Valószínűnek tartom, hogy volt profit-visszaforgatásod céged bővítésére, tehát te is az elején lemondtál egy magasabb életszínvonalról -racionálisan- hogy cégedet optimálisabban bővíthesd, működhesd. Elején szerintem (de könnyen lehet hogy tévedek, mint annyiszor) te sem követted a ciklikusságot, csak te nem tartalékoltál és azt a tőkepiacon fektetted be, hanem cégedbe forgattad vissza, azaz lemondtál bizonyos fogyasztásról (amire esetleg vágytál, célként lebegett, ugyanakkor motíváltságot adott). Nyilván most már lendületbe jött a bevételi struktúrád és nem kell nagy lemondásokat tenni, de ez szerintem az első 10 év kompromisszumának is volt köszönhető, hogy második 10 évben a ciklikussághoz igazodó balansz életmód is kellemes legyen számodra.

"Nekem például nem okozna, de nagyon sok ember drámának élné meg, különösen ha A1-ből szállna át valaki egy Superbbe :)"

Először azt hittem értem, de nem értem végül is a hasonlatot: árban egyforma, ugyanakkor az egyik egy urban sminkautó, a másik egy üzleti/kormányzati mainstream limuzin (és persze racionálisabb választás proli szemmel, de "XII. kerületi ereszd el a hajamat szemmel érthető: autó a prüntyőkémnek). Nem értem a váltás okát. Ha azt írtad volna, hogy A1-ből Corsába azt értettem volna.

"300 000 HUF volt majd ez lecsökken 100 000 HUF-ra (ahol már esetleg a gázt is el kell zárni). Szóval ennél a családnál a család nem tudja követni a te ciklikus életszínvonal elméletedet."

Ennél a családnál az elsődleges probléma az, hogy a megélhetésért dolgoznak, ennek következtében félretenni sem tudnak, "

Nem is akartam élni azzal az olcsó forumos/politikai trükkel, hogy olyan példát találjak amire csak azért sem feleltethető meg a te módszered, csupán azt akartam érzékeltetni, hogy minél jobban közelítünk a létminimum/fő bevételhez (de még meg tudunk takarítani) annál inkább racionálisabb "lehet" tartalékot képezni (a normál jövedelemből nem lehetünk milliárdosok felvetést nem vitatom) mert életszínvonal-növekedést nem okoz (még) de a veszélye fennáll hogy ez 10-30%-al csökken az "haza vágja" a megélhetést. 150 000-300 000 HUF FENNMARADÓ összeg már jó kérdés. Most rávágom, és kérlek szofisztikáld a saját véleményeddel, az első 5-7 évben megtakarítani, majd 10-20 milla meglévő megtakarításnál, ami már dolgozgat (ami arra elég, hogy reálértékét megtartsa), jó tartalék, lehet élvezni az életet jobban. DE kérdés, hogy milyen a globális/vállalati/makro szentiment, fundamentum. MOST (ÉS AHOGY EMLÍTETTED: Cash is the king van) lehet, hogy megtakarítás tovább 12-24 hónapig. 50 milla felett? Hát, ahogy írod, az nem az én páylám, így nem írok hülyeségeket, hogy letrmpfolj :-DD