Re: nincs cím

Tulajdonképpen csak annyi az ellentmondás, hogy az alkalmazotti létet biztosabbnak írod le, mint pl. a tőkejövedelemből élést, holott Te is leírod helyesen hogy az alkalmazotti lét nem más mint: "Ez is pénzügyi kultúra: Eladja a tudását a szabadpiacon a piaci áron és ezért cserébe havonta részesedést kap a vállalkozás hasznából...."

Na most, mi a biztosíték arra, hogy az alkalmazott mindig (aktív korában) olyan áron tudja eladni tudását/szorgalmát, ami neki megfelelő vagy amivel előre kalkulált? Te is tudod, hogy semmi. Nem biztosabb ennek a tudás megfelelő értékesítése a piacon, mint egy értékpapíré. Ezzel nem azt mondom, hogy szélsőségesen csak egy út járható, hanem, ahogy erről már értkeztünk régen a vállalkozás/alkalmazotti állás/tőkejövedelem (magyarul több lábon állás egymással lehetőleg kevéssé korreláló dolgokban) megfelelő kombinálása.

"Az, aki folyamatosan félretesz, az valójában az önsanyargató, aki rosszabbul ÉL, merthogy állandóan megvonja magától az ÉLET-et egy "jövőbeli jobb élet" reményében."

Egyfelől ez ez egyéni preferenciadöntés, hogy ki mekkora súlyt helyez a biztonságra és ki mekkorát az élvezetre. Valaki nyugodtan meg vesz panellakása elé mercit és nem izgul ha ellopják, megkarcolják, lelopják az alkatrészeit max vállat von, ha ez történik. A másik nem vesz mercit ha meg is tehetné, nem azért mert nem szereti, hanem mert tudja, hogy családjával felváltva strázsálna az ablakban, figyelve, hogy mi történik autója körül.

Szóval indoklásodat azért nem fogadom el, mert felfogásfilózófiai útra terelted el a megközelítést, ami az egyén gondolkodásától, veleszületett habitusától függ ezért nem ítélkezhetsz affelöl, hogy egyik (megtakarítás) vagy másik (hitelből élés) a jobb-e.

A másik, hogy nem feltétlenül önnsanyargatás a megtakarítás: ha 3-an élnek egy 3 szobás lakásban és összbevételük munkából 800 000 HUF, de elvannak 400 000-ból a másik 400 000-et miért ne takaríthanák meg? A gond megint csak Magyarországon (is) van: hisz nominálisan (meg reál értelemben sem) meg se közelítjük "nyugatot" azaz míg "nyugaton" egy munkás család kényelmesen megkeresi 1-1,5 M-t addig itthon ez max kb. 400 000 HUF (és akkor már átlag feletti műszakban melózókról beszélünk). Szóval egy nyugati röhögve kitermeli a sanyargatásmentes megélhetéshez szükséges javakat és közben a biztonságot megalapozó megtakarítást is (ha józanul él, de ott is el lehet menni a jövő felélése irányába).

Szóval itthon az alacsony bérszínvonal miatt kényszerülnek az emberek a (fogysztási/megtakarítási) határhajlandósági "szélsőségek" felé elmozdulni, de leginkább csak vegetálnak (a magyar fizuk erre elég legtöbbször) nem költ de nem is adósodik el szélsőségesen, és nem is takarít meg vagy csak minimálisan. A hitelből való elélés max 10 évig működik valljuk be őszintén utána -a bedőléstől eltekintve- úgy is a fogyasztás drasztikusabb megvonásához vezet, jobban mint a "sanyargatóé" tehát nem egálba jönnek ki 20 év múlva ahogy írod, hanem 20 év múlva várhatóan a hitelből élő (értsd. akinek fizetésének legalább fele törlsztésre megy el) lejjebb lesz mint a megtakarító, aki viszont 20 év múlva nem hogy esetleg feljebb lesz, de akkor már várhatóan nem kell megalázottnak lennie kora egészségi állapota miatt munkahelyén, hanem otthagyja és ennyi szemben a hitellel élővel, aki ÖRÖKKÉ rabszolga lesz.

De álljunk meg egy kicsit: ne legyél álságos; rengeteget bíráltad a hitelből élést a totalcaros forumozókat stb....az albérlet helyett házat akarót (értem én hogy a szélsőséges eladósodást érted ezalatt, de akkor is :-))

"Nem véletlen, hogy az emberek szépen lassan, de egyre biztosabban kezdik felismerni azt, hogy valójában a létbiztonság és a kiszámítható munka olyan értéket képvisel, amelyről korábban fogalmuk sem volt."

Bezony pontosan: 10 éve azzal kezdtem el dolgozni, hogy egy 100 000 HUF összegű (10 éve jelenértéken) többet ér mint 30 éves korig 3-ad osztályú munkanélküli képzőkbe járni (aminek szerintem nem lesz hozadéka; nem is lett) Le is lettem hurrogva. és lám-lám mit lehet olvasni mostanság:

http://www.hir24.hu/gazdasag/2012/06/19/demjan-okos-helyett-szorgalmas-emberek-kellenek/

. Nekem akkor gyanús volt a 2000-es években történő bódult (ál)felfutás.

"Mondjuk például csak arra gondolj ebben a kontextusban, hogy a "felhalmozás" igazából csak életforma volt akkoriban, hiszen nem volt rá a megélhetés miatt szükség sem a munkaképes korban, sem utána."

De most már ugye szükség van rá; akkor ha ezt írod, akkor miért bántasz "minket"? :-))

" hogy fel kell tudni ismerni azt, hogy valaki mire képes életszínvonalilag, illetve, hogy mire kell törekednie."

Ezt rendkívül nehéz belőni.

"Ha nem ÉLSZ, akkor egyszer csak arra eszmélsz, hogy az elment melletted és hiába a pénzed. Ha ezt fel tudod ismerni, akkor megérted, hogy igaz, hogy 18 évesen a lányok a Ferrarival mennek el a diszkóból, de hiába spórolsz rá 40 éves korodig, akkor már inkább a Kiás 20 éves kigyúrt sráccal mennek el. Azok, akik 40-50 évesen 18 éveseket szednek fel, már némi baj van,

Ez megint csak habitusbeli jellemző. Nem általánosítható. Egy "sporolos" is meglelheti a boldogságot egy hasonló korú 40-50 évessel. Meg egy melós csóró is felszedhet 30 évvel fiatalabbat. Jojo nem plázacicát, de helybelit. A Maonika showban lehetett látni ilyeneket.

Ja és sok olyat lehetett látni hogy ÉLT (jól) élt, és pufff....

Megint beskálázol vagy 5-10 létformát és passz....az élet ennél finomabb árnyaltú szerintem, nem?

"Az meg annál, aki ezt "munkával" szerzi meg, soha nem fog látszódni. Ő akkor is csak egy "melós" lesz, hiszen a pénzhez tartozó miliő nem fogja körülvenni, hiszen soha nem élt abban - ezt pedig azonnal kiszúrja az, aki ebben élt."

Itt most pont Te elárulod, mi a célod. "csak egy melós lesz": és ez miért baj? Honnan veszed, hogy mindenki a milliőre vágyik és 18 éves lányokra örökké?

"Elég uncsi lesz... ezért is olvastam döbbenten azt, amikor a manyup mellett kínjukban már azzal érvelnek sokan, hogy az örökölhető. Wazze, individualisták azon érve, hogy mások örökölhetnek utánuk? Azért élni, hogy hátrahagyjál pénzt?"

Ez megint csak filozófiai kérdés. De belemehetünk akkor, ha ebbe az irányba viszed el mindig indoklásaidat. Akkor túlmegyek rajtad, ám legyen: egy ember többet nem él az adott életében mint amennyit él. Értem ezalatt, hogy max. 100 évet élsz ebben az életben és többszázezer több millió évet nem élsz ebben az életben (az most lényegtelen, hogy reinkarnálódsz vagy a semmiben létezel tovább. Valamint vegyük létező dolognak az időt mint dimenziót /bár ez is megkérdőjelezhető/ az egyszerűség kedvéért). Magyarul alapjában véve nagyon kevés időt töltünk el ebben az életben ahhoz képest amennyit nem töltünk el benne. Na most, ki mondja meg, hogy a nem ebben az életben eltöltött időben mi lesz a fontos? Vajon az ebben az életben meghozott döntések, az ebben az életben átélt élmények? Emlékszünk-e majd erre? A nem eltöltött többszázezer éveben értelmezhető lesz-e az erre az életre vonatkozó emlékünk? És vajon az élmények fognak-e számítani vagy a spórolás, az elmélkedés a felületes dolgok vagy csak az hogy rácsodálkoztunk-e egy bogárra, egy felismerés? Ebben a kéérdésben kinek az álláspontja hiteles, kinek az álláspontja helyezhető a másik fölé? Az enyém, a tied, rbbj-é, banyizé? Egyáltalán van-e egyetemes álláspont arra vonatkozóan hogyan kell élni az életet? Vagy ez egyénre szabott? Lehet mindanyiunknak igazunk van saját életünkre vonatkozóan vagy mindannyian totálisan tévedünk? vagy részben igazunk van a másik életére vonatkozóan a maugunkéra vonatkozóan pedig részben tévedünk. Te is szoktad mondani, hogy tele vagy kételyekkel. Akkor, miről is szeretnél meggyőzni? Éljünk a Te felfogásod szerint? És ha ez lenne a mi tévedésünk, holott neked saját életetre vonatkozóan igazad van? Te honnan tudod hogy igazad van? Ki ad visszajelzést effelöl? Te magad?

Egy filozófiai tévedésed volt legalább is szóban: hogy az intelligensek a boldogságot is fegyelembe veszik. Nos a boldogság attól boldogság, hogy megkülönböztett állapot ezért nem állhat fennn konstansan, mert az már nem boldogság. Amit szerettél volna írni (ne csak Te tudd, hogy én mit akarok :-)) az az elégedettség. Így már stimmel.

"amikor valaki NEM ERŐN FELÜL ÉL, hanem EREJÉNEK MEGFELELŐEN ÉL. Próbáljad meg egy pillanatra ezt megfontolni, megérezni."

Értem én hogy gőzgép, de mi hajtja? :-) Szóval, hogy itélhetném ezt meg, ha nem "látom" (a folyton változó) jövőt. Vagy akkor úgy kérdezlek téged mint gyakorlatias gondolkodót, hogy mondd meg hogy mekkora részét kell az aktív jövedelmemnek félrerakni, elkölteni. A pár éves prémiumautóhoz (4 éves Audi A6?) illetve 1 millió/év hez mekkora havi jövedelem szükséges illetve hány havi megtakarítás. csak úgy kb. Hogy lássuk, hogy ehhez viszonyítva mi a "normális" balansz?

"egy szóval nem állítottam azt, hogy ne takarítson meg valaki, csak azt, hogy nem feltételenül MINDENT kell megtakarítani. Itt utalnék vissza rbbj-nek azon felvetésére, hogy mennyivel "okosabb" az, aki inkább félreteszi ezt a pénzt, mint, hogy elköltse, elvásárolja azt. Hát nem az."

Ezt én sem értettem RBBJ-nél, hogy ha keres 200-et és magtakarít 200-et , akkor miből él (az átlagember). Ha ő személy szerint szüleivel él, és félre rakja összes jövedelmét, mondván nem tud mit hoz a jövő és ezt megteheti. Akkor gratulálok neki, mert egy okos fiatalember. Azonban az ő felfogása se általánosítható ahogy a tied sem, mert csak rá és életvitelére, helyzetére vonatkoztatható ez a viselkedés. Ami nála, lehet sikeres is utólag.

"Igenis élni kell, ha valaki tud akár 400.000 Ft-ot félrerakni önsanyargatás mellett, akkor inkább tegyen félre 100-200eFt-ot, a többiből meg ÉLJEN. "

400-200=200. Már ne is haragudj, de ez szinten taráshoz elég két főnek egy két szobás lakásban egy alsó-közép kategóriás autóval. Kevés 1 millás utazáshoz. meg éttermezéshez.

De ha jól értelmezem, ha meg van kb. 600 000 HUF abból rakjon félre 200-at, 200 az alapellátásra (rezsi, benzin, ruha, élelmiszer), 200 a prémiumra (utazgatás, belga sörök, gyűjtésn egy 4 éves BMW-re stb.). Jól értelmezem? Ja két főre vetítve. gyerekenként 100e HUF/hó szükséges?

"Ezért fontos az, hogy azon a szinten éljél, amit fenn tudsz tartani! Viszont ha azon élsz, akkor felesleges a para attól, hogy mi lesz veled holnap."

Ezt felírjuk :-)) és szavadon foglak. ;-)

"Nekem sem megy, nem véletlenül szállok ki belőle."

Miből az összes cégérdekeltségedből? Akkor még is csak fel kell kötnünk a gatyánkat a jövőt illetően :-S

"Valójában tök ugyanez lesz az egész, csak pepitában, mert az ilyen alakokkal lehetetlen az együttélés, akár azért, mert szórja a pénzt és az adósság elviselhetetlen, akár azért, mert a fogához veri a garast, mert ő nem költ semmire. Az egyik a szegény, a másik meg a szegény gazdag."

Megint: rbbj sem azért spórol, mert garasoskodó, hanem az ok prózai. (Ahogy leírtam) NOMINÁLISAN meg lehet fogalmazni azt az összeget amiből "prémium" életet lehet élni. Ez legyen (ahogy írtam) 600e HUF és, ha viszont csak 200e-t keres akkor vagy adósság vagy spórolás, ha jómódot szeretne, ilyen egyszerű. (vagy pénzzel vagy idővel fizet ezért: nem önszántából, kényszerből...ennyi) ha 600e-t keresne, és úgy garasoskodna az már baj, de a legtöbbünk nem ez (rbbj sem). Ennyire egyszerű. Sajna ha nem jóléti államban élsz könnyen elszélsőségesedhetsz. ÉS EZ MINDENRE VONATKOZIK! Sajnos...

"Először bajba sodorni az embereket, majd utána őket okolni és az okosat játszani, hogy tudta, hogy ezt nem lett volna szabad. Gazember, maffia, uzsora."

Egyetértek.

" SZERINTEM a 100 milliós nagyságrendben a használt prémium simán megengedhető, mert bőségesen biztosítja a fenntartási költségeket. "

Ok, de ha a dereka miatt egy magasabb SUV-ba kényelmesebb a beszállás mint egy 5-ös BMW-be? Meg kell 500-1200 literes (egybe) csomagtér, mert a négyajtós neki nem praktikus (család miatt)? Akkor miért ne vegyen?

De most már értem amit írni akarsz (azt hiszem).

"egy pár éves A4/3-as BMW/C Merci árkategóriája," Alacsony, alacsony, sivár és szűk (hátul), (le)lopják.

"avagy egy 6-8 éves A6/5/E osztály kategóriája. " Ezeket az új autókat (dieseleket feltételezve) úgy csinálják, hogy 100-200 e Km-nél (ami 6-8 évnél simán reális) az alábbiak tönkremenjenek: kettős tömegű lendkerék (kuplung), porlasztók, befecskendezés, olajszivattyú, turbo, kompresszor, elektronukus hibák. Horribilis (több milliós is akár) szerviz (alkatrész árak). Kiesett idő és idegeskedés.

Ja és lejáratott presztízsmárkák, lopják sok a visszatekert kilométerű. Félre ne érts tetszenek meg minden: az Audi A7 nagyon tetszik :-) de inkább nem. Egy új/használt Fiat Freemont, ASX, Sorento, Outlander, használt Honda Accord, Toyota Avensis, Subaru Forester vagy egy alig használt Volvo S80, esetleg VW Phaeton (bár ezek 4 ajtósak) már szimpibb (persze nekem).

"Miért veszel akkor egy japán/koreai terepjárót?" VeNNÉK :-) Mert megbízhatóbb és praktikusabb mint egy szűkös, sivár A4?

"pont azok szoktak járni, akik mutogatni akarnak ;)"

Igen? lehet, engem nem érdekel más mit miért vesz. Ahogy írtad, magamnak venném, az igényeimnek. Amúgy a mutogatósok, pont a te márkáidat veszik az én véleményem szerint :-). Kétes állapotú, külföldről behozott ML, X5-öket annyi van mint a szemét fel se figyelnek rá. Egy Dacia Dustert többen megnéznek szerintem :-)) De egy új Kia Riot is.