Re: nincs cím

Szezont a fazonnal:

1. Az , hogy mnyp után az államnak mennyi adóssága van egy teljesen különálló szabályozási kérdés. Tudjuk, hogy az EU nem engedett, ez tény, de ezt a kérdést válasszuk le.

2. Hogy mennyit hoz az mnyp és mennyit a biztosítás az elég relatív. Attól függ mibe fekteted. Ha ugyanabba fektetik vélhetően ugyanannyit fog hozni. Ha másba fektetted más a kockázati arány is. Biztosítást tudsz kötni ázsiai unit-linked alapokra, stb... mnyp-re szabályozás volt, elég szigorú régebben, manapság már nem az. Utólag könnyű okosnak lenni, hogy betétben vagy mondjuk egy válság alatt még a párnában is jobb helye lett volna a pénznek. Ezt szerintem totálisan felesleges összehasonlítani, hacsak nem azt akarod kihozni belőle, hogy biztosításnál választhatsz kockázatot és befektetést. Ez igaz és pozitív is... már annak aki választani akar és tudja mi az a részvénypiac, ázsia, bric, stb... vagyis az mnyp tagok nagy részének épp nem jó. :)

3. Ami még fel szokott jönni, a költségek: Itt elegánsan kimaradt, pedig a bizt. üzlet nem a legolcsóbb befektetési forma. Segítek: az egyik legdrágább.

Három teljesen különálló és külön mérlegelendő kérdés. Egyik-másik olyan, ami között egyébként egyénileg nem is tudtál/lehetett választani. Mennyivel egyszerűbb lett volna megoldani máshogy.

Akárhonnan is nézzük, az mnyp 1-2 módosítással ua, mint bármelyik befektetési forma, a lényeg továbbra is elveszett. A felosztó-kirovó elvvel szemben a megtakarító elv.

10% járulék oda ment, most 0%, 30% mellett az - egyszeri (értsd, csak dolgozik és megtakarítása nincs, mert nem tud félretenni) - embernek _nem_lesz_megtakarítása_ 20-30 év múlva, amikor szüksége lenne az államnak rá. Ezt érdemes megjegyezni, mert ez a lényeg.

Aztán 30 v múlva lehet számolgatni, hogy mennyi adósságot kell törlesztenie az államnak, hogy ezt kipótolja. (Vagy nem adósságból fizetni és még kevesebb nyugdíjat adni)