Re: nincs cím

Na ilyenkor sajnálom, hogy nem vagyok biztosítási matematikus. De azért találtam egy kis időt és számolgattam a hétvégén.

Ha 1998-ban kezdődtek a befizetéseid, akkor az 1998-as befizetéseden 2011-ig 217,5% hozamot kellett elérned, a többi évben pedig az alábbiak szerint, hogy az infláció hatását ellensúlyozza:

1998-as befizetéseden: 217,5%-ot

1999-es befizetéseden: 197,76%-ot

2000-es befizetéseden: 180,11%-ot

2001-es befizetéseden: 164,93%-ot

2002-es befizetéseden: 156,63%-ot

2003-as befizetéseden: 149,6%-ot

2004-es befizetéseden: 140,08%-ot

2005-ös befizetéseden: 135,21%-ot

2006-os befizetéseden: 130,13%-ot

2007-es befizetéseden: 120,5%-ot

2008-as befizetéseden: 113,56%-ot

2009-es befizetéseden: 108,99%-ot

2010-es befizetéseden: 103,9%-ot

Ebből következően, ha minden hónapban 10 ezer forintot fizet az ember, akkor évente 120 ezer forintot, az összes befizetés 12 év alatt 1,540,000 (2010 november, december már kiesik ugye), ha az inflációnak megfelelő hozamokkal ezt felszorzod, akkor a befizetés és infláció ekvivalens hozam: 2,281,989 Ft. Ami 48,18%-nak felel meg, szemben a 33,51%-kal. Ami 14,63%-os legyünk jóindulatúak - "tévedés" - a Te károdra. Tehát a mnyp-ban lévő pénzed értéke átlagosan 14,63%-kal csökkent.

Igen ám. De életszerű-e az, hogy minden hónapban csak 10 ezer forintot fizetsz? Nem, mert ugye közben voltak béremelések is. Szerencsére az átlagos nominálbérek emelkedtek ebben az időszakban, és voltak időszakok amikor, ez meghaladta az infláció ütemét, tehát voltak reálbéremelkedések is, amelyek ellensúlyozták az infláció negatív hatását, de cserébe többet kellett fizetned a mnyp pénztáradba. Ekkor 1998-as havi 10 ezer forintos induló befizetés, ami évi 120 ezer forint, 2010-re felszaporodik 358 ezer forint évi befizetésre, így az összes befizetés értéke 3,192 ezer forint, ezen inflációval növelten a pénztáradnak 4,317 ezer forint hozamot illett volna elérnie, ami 37,79%-os hozam, szemben a 33,5%-os hozzammal. Tehát, ha figyelembe vesszük a reálbéremelkedés ütemét, akkor az inflációt ez részben ellensúlyozza és immáron a pénztárad nem 14,63%-ot "tévedett", hanem csak 4,24%-ot a Te károdra.

Igen ám. Csakhogy még érdemes megnézni, hogy mi van akkor, ha a pénztárad semmit nem csinál, csak elhelyezi az MNB-ben a pénzed jegybanki alapkamatra. Itt próbáltam átlagos jegybanki alapkamatot venni évente (hónapokkal súlyozva a kamatmértéket). És itt teljesen ledöbbentem, ugyanis a jegybanki alapkamat meghaladja az inflációt szinte minden évben, és meghaladta a nominálbéremelkedést is, nem is kevéssel. Az induló adatok nominálbéres emelkedéssel figyelembe véve, 3,192 ezer forint befizetés, erre a jegybanki alapkamattal számított hozam 59,95%, ami azt jelenti, hogy 3,192 ezer forint befizetés után 5,011 ezer forint lehetne a számládon szemben a 33,55%-kal azaz, a 4,184 ezer forinttal, ami 26,46%-os tévedés a Te károdra, ami 3,192 ezer forint befizetés esetén 827 ezer forint!!

Még rosszabb a kép, ha a pénzt csak magyar 1 éves lejáratú állampapírokba fektetik. Itt is súlyoztam a hozamokat és egy éves átlagos hozammal számoltam. Ekkor a 3,192 ezer forint után 5,091 Ft-tal kellene rendelkezned szemben a 4,184 ezer forinttal. Ami már a fenti 3 millió forint befizetés után 28,95%-os azaz 900 ezer forintos tévedés a Te károdra.

Úgy is fogalmazhatjuk, hogy azért, hogy a számládon legyen 4,184 ezer forint, a magyar államnak 5,091 ezer forintot kellett felvennie. Még a hülyének is megéri, nemhogy a magyar államnak meg az adófizetőknek!!

Egyébként ez a nominálbéres indexes példa nagyjából lefedi az én esetemet az induló 10 ezer forintos befizetéssel, csak az én mnyp-am még ennél is bal****abb volt, mint a tiéd.

Az egyéni szint is érdekes kérdés: ha marad a mnyp pénztár, akkor ugye 25%-kal kevesebb nyugdíjat kapsz a volt szabályok szerint. Ami azt jelenti, hogy átlagfizetésedet 1,22-vel szorozzák meg az 1,65-ös szorzó helyett és figyelembe veszik az évek számát.

Tegyük fel, hogy valaki úgy lépett át, hogy 2013-tól nyugdíjba mehet, de úgy gondolta, hogy megéri neki belépni. Ebben az esetben lemond nyugdíja 25%-ról, ami a fenti példában 78 ezer forint, azért, hogy járadékot kapjon a mnyp pénztárból. Ahhoz, hogy járadékot kapjon, az kb. a tőkére vetítve 10% költségbe fog kerülni neki, mondom nem én, hanem az MNB elemzői. Ez azt jelenti, hogy a tőke amit járadékosítani fognak már csak 3,765 millió forint. A járadék meg ennek kb. 150-ed része, ami 25,104 Ft. Tehát ha valaki bevette a maszlagot és úgy gondolta, hogy megéri neki belépni, akkor mondjuk 48 évesen belépett, akkor is ha nem volt ajánlott, mert úgy gondolta pl. hogy magasabb a jövedelme, de ezzel elvesztette az állami nyugdíja 25%-át. Ezzel a lépéssel havi 50 ezer forintot dobott ki az ablakon a jövendőbeli nyugdíjából a mnypra érvényes szabályok szerint.

Azaz nagyon nem érte meg ez a mnyp sem egyéni sem közösségi szinten.