Re: "Horthy nem tekinthető államférfinak" – hamis legendák, elfeledett történetek a kormányzóról

"Ugyanarról, mint amiről az angolokkal tárgyaltunk volna, ha angol megszállás alá kerülünk. Pl. kiszállás, bécsi egyezményekben nekünk ítélt területek."

Ebben a kérdésben elég megnézni Nyugat Németország és Kelet Németország esetét. Azért egészen más lett volna a szövetségesekkel tárgyalás és megegyezés, mint a szovjetekkel.

"Igen, éppen erről beszélek, hogy ennek ellenére is megszálltak minket. Tehát ezzel is az én érveimet támasztod alá, mert egy kiszállással sem lett volna rosszabb."

Nem egészen értem, én nem azt írtam, hogy nem lett volna jobb ha sikerül kiszállni, hanem azt, hogy erre nem volt esély, mert a nyugati hatalmaknak nem állt érdekében az, hogy Magyarország kiszálljon, nekik az volt az érdekük, hogy benn maradjunk. Ezt mondjuk nem vettük észre, jól meg is jártuk.

"Mert szerinted van összefüggés aközött, hogy nem szálltunk ki, és aközött hogy mi lettünk a legvidámabb barakk?"

Szerintem igen.

"Morális alatt azt értem, hogy Horthy tudta mi az a nácizmus, és maga is elítélte elvekben, de nyilván a reálpolitika mást diktált."

A nácizmusnak Horthy soha nem engedett, ahogy szálasi hatalomra került, le is mondott. Mondhatni, egyszer moralizált, az se sikerült jól.

"Ez nem teljesen igaz. Mert az olaszok részéről igaz, ellenben a németek világuralomra törekedtek."

A németek (ahogy Scipio később le is írja) nem törekedtek világuralomra, Hitler azt világosan a későbbi nemzedékekre hagyta. Számukra a keleti lébensraum volt a lényeges, úgy gondolkodtak, hogy dél felé jó lesz Olaszország, maradhat Anglia a világbirodalmával, tőlük csak annyit vártak volna el, hogy szálljanak már ki a háborúból, mert ha háborúznak, akkor elveszítik a teljes birodalmukat. Node Churchill erre nem volt hajlandó és így alakult, hogy a Britt birodalom megtarthatta azt a szigetet, amit senki sem akart elfoglani, ezzel szemben elveszítette szinte az összes gyarmatát és befolyását a világra, pedig azt pont nem akarták tőle elvenni.

"Az annektálással kapcsolatban elég érdekes elképzeléseid vannak, mert ezek szerint te úgy gondolod, 44-ből nézve több esélye volt a szovjetekkel együttműködő országoknak az annektálásra, mint a velük ellenségeseknek, azok közül akiket megszálltak. Szerintem ez éppen fordítva logikus"

Pedig például Finnországot is ejtették azért, mert erős volt az ellenállás, mig Lengyelországot és a Balti államokat simán benyelték. Lehet, hogy fordítva lenne logikus, de akkor nem ezt mutatta a világ. Ha megnézed, egy szem Tito volt az, aki úgy ahogy függetlenedni tudott, csakhogy ez az ő esetében is úgy igaz, hogy annak ellenére sikerült ennyit elérnie, hogy előtte milyen komoly hadi sikereket ért el.

Aki ellenállt a szovjetnek, az valahol tiszteletet ébresztett bennük (Horthy nem véletlenül nem került a háborús bűnösök közé, nem véletlenül tisztelte személyesen még Sztálin is), mert a szovjetben azért erős volt az érzelmi szál is, aki meg behódolt, azzal nem törődtek, mert az megérdemli a sorsát.