Re: "Horthy nem tekinthető államférfinak" – hamis legendák, elfeledett történetek a kormányzóról

Gyanús ez a nagy egyetértés :)

Amit másként látunk az annektálás. Senkit nem annektáltak 1945 után a szovjetek azok közül akiki nem voltak a birodalom részei már korábban is, nem gondolom, hogy pont velünk tettek volna kivételt, akkor sem ha harc nélkül behódolunk... Szövetséges, behódoló és ellenfél ugyanazt az elbánást kapta tőlük a háború után, hogy mit hozott ki belőle az meg a helyi emberek ügyességén múlott...

A másik az átállás. Mutatóban ledobott néhány szövetséges katona nem változtat a helyzeten, mert mi van ha megadjuk magunkat nekik? A németek sokkal könnyebben idedobnak 50-100 ezer embert, aztán vége is a kiugrásnak, a szövik mennek fogolynak a magyarok meg kivégezve ill. koncentrációs táborba. Katonailag az MH sem néhány ezer szövivel, sem nélkülük nem tudott volna kiugrani, csak ha akár nyugatról akár keletről ideér a front és átállva közösen kiverjük őket...

Mo. katonapolitikai helyzete: 1944 márc előtt nincs itt német, így az átállás valóban megoldható lenne, de még minden oldalról német uralmú terület vesz körül, így a kiugrás az olasz tragédiát jelentette volna... Románia az olajmezőivel a legfontosabb stratégiai terület volt a németek részéről, messze több emberrel védték, mint ami ide jutott valaha is... De a román kiugrás megpecsételte a sorsukat... Így 1944 nyara az első és gyakorlatilag egyetlen alkalom számunkra a példájuk követésére. A márciusi megszállást végrehajtó csapatok többsége már elhagyta az országot, a német Dél hadseregcsoport a sztálingrádit messze meghaladó katasztrofális megsemmisülése révén a Romániából előrenyomuló szovjetek útjában semmi sem áll Mo-n. Ha a Honvédség nem próbálja meg elérni a Dél-Kárpátokat, majd ennek kudarca után nem tartja a Észak-Erdélyi területeket ill. a Keleti-Kárpátokat akkor menetből elesik minimum a Tiszáig minden, de közben már összeomlott a balkáni német ellenállás is, így délről a D-T köze is nyitott volt Bp. felé, szedett-vedett magyar csapatok lassították a szovjet előretörést...

Összefoglalva hiába nem volt német szándék Mo. feladására, 1944 aug-szept.-ben nem volt érdemben bevethető haderejük a szovjetek megállítására, nekünk kellett időt nyernünk amíg átdobnak csapatokat, mi megtettük, így sikerült végül a Dunántúlon és Bp-n megvetni a lábukat, nélkülünk mindez lehetetlen lett volna... Tehát a recept ez lett volna a gyors(abb) frontátvonulásra. Következményei? Kevesebb kár emberben és anyagiakban, elbánásban szerintem semmi sem változott volna, max. az utolsó csatlós stigmája nem lett volna kijátszható ellenünk, így egy minimálisan nagyobb mozgásterünk lett volna, de érdemben ez sem hozott volna sokat...