Re: "Horthy nem tekinthető államférfinak" – hamis legendák, elfeledett történetek a kormányzóról

Már megint a szokásos... Sok kisebb-nagyobb tárgyi tévedés, de összességében reális a német-magyar-szövetséges viszonyról felvázolt kép...

Komoly kisantantos területi igények már nem voltak, max. a délszlávok igényeltek baranyai-bácskai területeket, a többieknek már a trianoni nyereség is megfeküdte a gyomrát...

SZU elleni hadüzenet napokon-heteken múlott, a finnek megsegítésére behajózott csapatok mennek majd Narvikba, Baku bombázása is előkészítés alatt állt...

Elbánál április végén találkozik a két fél, nekünk akkor már mindegy volt, hogy megállnak-e vagy nem... Fr-ból a szövetségesek ráérős tempója miatt semmiképp sem érhettek volna a szovjetek előtt ide - ill. de, ha a románok nem ugranak ki - a balkáni partraszállás menthetett volna meg minket a szovjetektől, Churchill szinte sírva könyörgött Rooseveltnek és élete kudarcai közé sorolta, hogy nem sikrült meggyőznie őt...

Szovjetekkel természetesen tárgyaltunk, alá is írtuk az előzetes fegyverszüneti megállapodást, 1941 nyara után egyébként már szó sem volt a "bécsi" határok megtartásáról, az ajánlat csak a belépésünkig állt, a második bécsi döntés pedig már nem volt nemzetközileg legitim, a nyugati hatalmak német diktátumnak tekintették, a jugó területszerzésről meg ne is beszéljünk... '44-ben már csak Erdélyt lebegtették a szovjetek, ahogy német "barátaink" korábban, de a románok időben léptek, mert megtehették, mi nem... Sem lehetőség, sem valós szándék nem volt a szovjetekkel való lepaktálásra, helyette maradt a "csodavárás" az angolszász felszabadításra. Amint ma már tudjuk, egyszerűen kiprovokálták a kiugrásunkat, azzal a céllal, hogy a németek a megszállással csapatelvonásra kényszerüljenek nyugatról, egy percig sem gondolták komolyan, hogy ide ők csapatokat küldenek, ez a szovjetekre várt...

Azt nem is értem, hogy gondolod, hogy a gyors szovjet megszállás - mint Bulgária vagy Rom. nagy részénél - nem lett volna jobb alternatíva, ez esetben nem pusztul el az ország összes hídja, épületek tízezrei, nem hal meg két tűz közé szorulva több tízezer civil, nem hurcolnak hadifogságba újabb tízezreket stb....

A finn "kiengedés" nálunk nem működött volna -egyébként ott sem teljesen, hiszen a finnek fegyverrel verték ki a németeket - pont a geopolitikai helyzetünk miatt, a dunántúlt semmiképp sem adták volna fel önként a németek, viszont '44 nyarán a honvédség nélkül a Dunán inneni trületek és Bp. simán elesett volna, max. Bécs előterében állhatott volna fel időben egy német védelmi vonal, ehelyett mi megtámadtuk a románokat, majd 8 hónapig áztattuk vérrel az ország földjét...