Re: Nem csitul a kettős állampolgársági vita

Jó Netmaster.

Ezeknek a nemzetiségi kérdéseknek mindig csak a felszínét próbálták bemutatni, ahelyett, hogy a mélyből kiindulva indult volna el a felszín felé az elemzési folyamat.

Persze x kisebbségek érdekei soha sem szolgálták az igazság teljes szeletének kibontását, mert pár dolog kiderült volna.

Megkérdezlek, mivel magyarázod, hogy a ti liberálista szemetekben szélsőségesen kisebbségellenes Magyarországon trianon után 90 évvel is beszélik a kisebbségek a saját nyelvüket, és kisebbségi kultúrájuk, hagyományaik erősebben léteznek, mint valaha?

Ha igaz, amit a ti ideológiátok állít, akkor mára már totál el kellett volna ezeknek a hazai kisebbségeknek tünniük, és egy 100 százalékosan egységes homogén magyar nemzetállamnak kellene léteznie. De a trianoni gyalázat, reménytelen düh, elkeseredettség után, nyugodtan fel is koncolhatták vollna a hazai megmaradt kisebbségeket, mint ittmaradt bűnbakokat. Vagy akár ki is utasíthatták volna erőszakkal is innen őket az országból, arra való hivatkozással, hogy ha mi magyarok ilyen szar alakok vagyunk, akkor keressék a boldogulásukat máshol.

Nem, nem tették a magyarok ezt, együtt sírtunk velük.

Szemben a műállam Cseszlovákiával, ahonnan annak déli, felvidéki részéről egyszerűen erőszakkal kitelepítették a magyarokat, vagy az északi szudétanémet részről a németeket. De említhetném Csócseszkia impozáns lépéseit, amikor fejpénz ellenében adták el és telepítették ki az őslakos erdélyi szászokat.

Hogyan magyarázod azt, hogy míg a hazai kisebbségek ma is léteznek, megélik a magyar "kirekesztő" környezetben saját kultúrájukat, beszélik ősi anyanyelvüket, addig minden környező műállamban az 1920-as szinthez képest minimum a felére csökkent az akkori 3,5 milliós magyarsághoz képest, a ma magyarul beszélő, magyar identitást vállaló kisebbség létszáma?

Nem azért van-e ez, mert ma pl. sokkal kevesebb magyarra jut egy iskola pl. Erdélyben, mint a világháború előtt, az Erdélyben élő románság részére?

1914-ben a Magyarországon lakó román anyanyelvű lakosokból minden 1016 lélekre jutott egy tisztán románnyelvű iskola. Ugyancsak 1914-ben, Romániában csak minden 1418 lakosra jutott egy elemi iskola. Román forrásból származó 1929. évi adatok szerint Erdélyben csak minden 1923 magyar lélekre jut egy elemi iskola, de ez sem tisztán magyarnyelvű, mert három tárgyat tisztán román nyelven tanítanak benne. Nyilvános joga nincsen mindegyiknek. Állami segélyt sem kapnak. Holott "a magyar elnyomás" korszakában az egyházak által fenntartott tiszta nemzetiségi nyelvű iskolában nemzetiségi nyelven működő tanító fizetésének egyharmad részét is a magyar állam fedezte. De még ha ezeket a különbségeket nem is vesszük számba, az imént említett két szám egymagában is eleget beszél: Trianon előtt minden 1016 román ajkú magyar állampolgárnak volt egy elemi iskolája. Ma ellenben csak minden 1923 magyar ajkú román állampolgárnak van egy elemi iskolája.