köszi az infót!
szóval minden megy a régi kerékvágásba... még hogy kormányváltás... :))
köszi az infót!
szóval minden megy a régi kerékvágásba... még hogy kormányváltás... :))
Szerintem erre figyeljetek, tegnap Biden is csinált listát, kínai cégekre vonatkozik amiket tilt (paraszt módon akár csak Trumpli tette) augusztus 2-től.
Cégek listája:
https://www.defense.gov/Newsroom/Releases/Release/Article/2645126/dod-releases-list-of-chinese-military-companies-in-accordance-with-section-1260/
Kis sajtó hír is:
https://www.marketwatch.com/story/biden-expands-list-of-blacklisted-chinese-companies-11622760619
Ez egy nagyon lényegretörő meglátás, továbbgondolásra érdemes:
Talán azért lehet, mert nem tudnak albérelni vagy ha igen, akkor is kinézik őket arról a környékről?
(Vajon hány Juan egy albérleti támogatás Wuhan-ban - egy arab család számára?)
Az is érdekes, hogy az Iszlám Állam mégsem Kínában balhézik, hanem USA-ban és Európában, ahol igazán magas a demokrácia és a tolerancia szintje.Pedig ott vannak egy köpésre.
Tovább alakul a csoda:
https://telex.hu/kulfold/2021/05/26/erzelemfelisme...
(Bele se merek gondolni, mi történt a régi-gúrokkal ...)
Pár cikket dobok be, Én is szemezek vele (600196-os tickerrel inkább mint a 2196HKD). Pár cikk:
.
https://www.reuters.com/business/healthcare-pharmaceuticals/fosun-pharma-provide-factory-with-annual-capacity-1-bln-doses-biontechs-covid-19-2021-05-09/
.
https://www.scmp.com/business/companies/article/3132834/fosun-pharma-unit-biontech-form-joint-venture-make-1-billion
Nem tudjuk pontosan, ki hogyan gondolkodik, pláne ott, ahol annak idején a kulturális forradalom is zajlott:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kultur%C3%A1lis_forr...
És ott, ahol a modern telefonokat --> ujgur azonosító technológiával szerelik fel:
nem vagyok benne biztos, hogy ez nem egy propagandisztiks lejárató cikk.
Ki az a hülye, aki ujgurként visszamegy Franciaországból Kínába, azért, hogy kapjon majd esetleg néhány jüan nyugdíjat a kínai államtól?
Minek sterilizálni egy 40 feletti nőt? Ezt már a természet megoldja.
Kína atomnagyhatalom és gazdasági nagyhatalom a földgolyó másik felén, senki nem tud csinálni semmit. Újságcikkekben megírták már számtalanszor az újgúr történetet.
A feminista szervezetek meg inkább olyan nagykövetségek elé szerveznek tüntetést, ahol kilátásban van, hogy elérnek valamit vagy legalább csörög majd a kassza.
Ilyenkor, hol vannak a nővédő szervezetek, meg a transparency, meg helsinkiek, meg fene tudja, milyen emberjogi szervezetek? nem látom a tünti szervezést a kínai nagykövetségek előtt... így tőrbecsalni megalázni egy embert, és a mai napig ezt teszik és egy ország sem emeli fel a hangját, az is eszméletlen...
2013-ban Liu Mingfu kínai ezredes az Egyesült Államokat ?globális tigrisnek?, Japánt pedig ?Ázsia farkasának? írta le, amelyek szerinte ?harapdálják Kínát?. Egyben arra figyelmeztette Ausztráliát, hogy ne váljon a ?tigris kiszolgálójává?, vagy ?ne táncoljon a farkassal?, hanem helyette egy ?jámbor bárány? legyen, amit Kína ?segít megóvni attól, hogy tévútra vigyék?. Erre emlékeztetett a The Japan Times-ban pár hete megjelent írásában Ramesh Thakur, a The Australian National University politológus professzora abból az alkalomból, hogy Ausztrália és Japán hatévnyi tárgyalás után egy olyan katonai megállapodás megkötésére készül, amelynek értelmében a két fél hadereje kölcsönösen hajthat végre műveleteket a másik országban. Az utóbbi években ugyanis mind Japánban, mind Ausztráliában el kezdtek aggódni amiatt, hogy mindketten ? Thakur megfogalmazása szerint ? olyan báránnyá válnak, amelyeket a szomszédos nagy sárkány, azaz Kína fal fel.
Az ausztrál-japán katonai megállapodás volt a fő témája Scott Morrison ausztrál kormányfő novemberi tokiói látogatásának is, amelynek jelentőségét mutatja, hogy ez volt Morrison első külföldi útja a koronavírus-járvány során, egyben ő volt az első külföldi vezető, aki ellátogatott a szigetországba azóta, hogy az új japán kormányfő, Szuga Josihide szeptemberben elfoglalta hivatalát. A katonai megállapodás megkötésével Ausztrália lesz a második olyan ország, amelynek hadereje számára Japán lehetővé teszi a japán területre lépést. Az első ilyen szerződést az Egyesült Államokkal kötötték még 1960-ban.
A tokiói tárgyalásokat követően kiadott közös nyilatkozat többek között azt is leszögezi, hogy
a külkereskedelmet soha nem szabad a politikai nyomás eszközeként használni.
Ez annak a kínai politikának az egyértelmű elítélésének fogható fel, amely az utóbbi hónapokban sorra hozza az ausztrál termékekkel szembeni importkorlátozó intézkedéseket. A kínai intézkedéssorozat azután indult el, hogy áprilisban az ausztrál kormány felvetette, nemzetközi vizsgálatot kellene indítani a koronavírus-járvány kínai forrásának felkutatására, illetve arra vonatkozóan, hogy a kínai hatóságok miként kezelték a járvány vuhani kitörését. Az ausztrál kezdeményezést Peking nyílt ellenséges lépésnek fogta fel, azonban a két ország közötti kapcsolatok korábban sem voltak problémamentesek, miután 2018-ban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva az ausztrál kormány kizárta a kínai telekommunikációs óriáscéget, a Huawei-t az 5G-hálózatának kiépítéséből.
A koronavírus-járvány eredetére vonatkozó ausztrál felvetésre válaszul Kína ausztráliai nagykövete azonnal azzal reagált, hogy az ausztrál kezdeményezés miatt olyan kérdéseket tehetnek fel majd maguknak a kínaiak, hogy ?miért kellene ausztrál bort innom, vagy ausztrál marhahúst ennem?? Hamar kiderült, hogy ez nem egy üres fenyegetőzés volt, ugyanis Peking már májusban importtilalmat vetett ki ausztrál marhahústermékekre.
Az elmúlt bő fél évben pedig számos további ausztrál termék (bor, sör, árpa, búza, szén, faáruk, homár, réz, cukor) importját akadályozták, vagy nehezítették meg a kínai hatóságok különböző adminisztratív lépésekkel, elhúzódó ellenőrzésekkel, illetve vámintézkedésekkel.
Az ausztrál importtal szembeni kínai korlátozások igen érzékenyen érintik Canberrát, hiszen az ország legfőbb exportpiacát Kína jelenti, ahová kivitelének több mint harmada irányul. A kínai-ausztrál szabadkereskedelmi egyezmény (ChAFTA) 2015. decemberi hatályba lépése óta eltelt négy év alatt a Kínába irányuló ausztrál export megduplázódott, amit a gyors növekedést mutató kínai gazdaság nyersanyagok iránti igénye húzott elsősorban.
A 2019-2020-as pénzügyi évben (amely júliustól júniusig tart) a Kínába irányuló ausztrál export értéke 150 milliárd ausztrál dollárt tett ki.
A szén esetében évi 14 milliárd dolláros, a marhahús esetében évi 3,5 milliárd, az árpa esetében évi 1,5 milliárd, a bor esetében évi 1 milliárd ausztrál dolláros piacot jelent Kína az ausztrál cégek számára.
Két termék, az árpa és a bor esetében dömpingárakra, az ausztrál termelők állami támogatására hivatkozva Kína drasztikus vámemelést hajtott végre. Az árpára több mint 80 százalékos, a borra 107-212 százalékos vámot vetettek ki. Az árpa esetében Canberra a karácsony előtti napokban a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) fordult, és előfordulhat, hogy a bor esetében is megteszi ezt.
James Laurenceson, az Australia-China Relations Institute igazgatója elképzelhetőnek tartja, hogy a következő hónapokban a kínai szankciók új iparágakra terjednek ki például a gyümölcsszektorra, a tejiparra vagy a gyógyszeriparra. A professzor szerint egyértelműen látszik, hogy Kína olyan ausztrál termékeket vett célba, amelyeket könnyen beszerezhet más forrásból is. A kínai korlátozások ezért nem terjednek ki a vasérc behozatalára. A kínai vasércimport több mint 60 százaléka ugyanis Ausztráliából származik, a második legnagyobb beszállítónak számító Brazíliában pedig jelenleg a járvány miatt akadozik a termelés. Az ausztrál vasércimport nélkül a kínai infrastrukturális élénkítő program megvalósítása is megakadhatna, ami a kínai gazdasági növekedés fenntartása terén is nagy problémát jelente.
Vagyis, ha Canberra a kínai lépéseket megbosszulandó hirtelen leállítaná a vasérc exportját Kínába, akkor sok kínai acélgyártó üzem valószínűleg leállásra kényszerülne, ami jelentős csapást jelentene a kínai gazdaság számára. Kizárt azonban, hogy Canberra a vasércexport leállítása mellett döntene, hiszen ezzel óriási kárt (munkahelyek megszűnését, így a fogyasztás csökkenését, kieső adóbevételeket) okozna az ausztrál gazdaság számára, ami éppen csak kezd kilábalni a koronavírus-válságból. A Kínába irányuló ausztrál exporton belül ugyanis a vasérckivitel döntő súlyt képvisel, 2019 júliusa és 2020 júliusa között 56 százalékos arányt ért el.
Vannak elemzők, akik szerint Canberra a reálpolitikai szempontokat is figyelembe véve mérsékeltebb, megszólalásaiban körültekintőbb politikát alkalmazhatna Kínával szemben. Ross B. Taylor, a perthi Indonesia Institute Inc. elnöke például bírálta az ausztrál kormányt, amiért nyíltan, a közvélemény elé kiállva vetette fel a koronavírus-járvány eredetére vonatkozó nemzetközi vizsgálat lehetőségét. Szerinte a régiós országok egyetértettek az ausztrál felvetéssel, azonban örültek annak, hogy ezt nem nekik kellett megtenni, és ezt a konfrontatív kiállást Canberra felvállalta.
Kérdés azonban, hogy egy ilyen szerepet el kell-e vállalnia egy olyan középhatalomnak, mint Ausztrália?
? vélekedett Taylor.
Peking november közepén 14 pontban összegyűjtötte a kétoldalú kapcsolatokban általa kifogásolt kérdéseket. Egyben egyértelművé tette, hogy szerinte Canberra mérgezte meg a kétoldalú kapcsolatokat, így neki kell orvosolnia a kialakult helyzetet konkrét intézkedésekkel. A 14 sérelmezett pont között Peking többek között a Huawei ausztrál 5G hálózatból történő kizárását, a koronavírus kínai forrására vonatkozó nemzetközi vizsgálat kezdeményezését, a Tajvan és Hongkong melletti kiállást, valamint Ausztráliában tervezett kínai beruházások blokkolását sorolta fel. A canberrai kínai nagykövetség a 14 pontot tartalmazó dokumentum átadásakor csak annyit mondott:
Kína dühös. Ha ellenségeddé teszed Kínát, akkor Kína az ellenséged lesz.
A Sydney University kínai tanulmányok professzora, Yingjie Guo szerint Peking egyértelművé tette, hogy nem szavakat, hanem konkrét intézkedéseket vár el Canberrától a feszültség enyhítésére.
Nem úgy tűnik azonban, hogy az ausztrál kormány kész bármilyen politikai kompromisszumot bevállalni
? tette hozzá.
Más szakértők szerint fennáll a veszélye annak, hogy az ausztrál miniszterelnök nem lesz képes ellenállni annak a kísértésnek, hogy a Kínával való viszály ügyében a hazai közvélemény előtt a nemzetközi színtér erős embereként ? vagy ahogy a kínaiak hangoztatják, az USA régiós seriffhelyetteseként ? tüntesse fel magát.
Kérdés, milyen konkrét lépésekkel tudná Canberra kiengesztelni Pekinget. A Huawei 5G hálózat kiépítéséből történő kizárását például biztosan nem fogja visszavonni Canberra. Melissa Conley Tyler, a Melbourne University kutatója szerint két, a parlament előtt lévő kérdésben azonban komoly gesztusokat tehetne Canberra. Egyrészt a szenátus jelenleg tárgyalja azt a javaslatot, amely szerint a külügyminiszter jogot kapna arra, hogy megsemmisíthessen olyan nemzetközi megállapodásokat, amelyeket egyes ausztrál államok kormányzatai, vagy helyhatóságok kötöttek meg. Peking szerint ez a javaslat kifejezetten Kína ellen irányul.
Emellett az ausztrál parlament a külföldi beruházásokra vonatkozó szabályozások módosítását tervezi, ami szintén kiverte a biztosítékot Pekingben. A kínai kormányzat azt kifogásolja, hogy nem lenne elég transzparens az az eljárás, amely a beruházások jóváhagyásáról döntene. A szakértő szerint mindkét kérdésben úgy lehetne módosítani a javaslatokat, hogy az az ausztrál nemzeti érdekek képviseletének megőrzése mellett Peking számára is megfelelő kiengesztelő jelzést küldhetne.
A gazdasági eszközökkel való politikai nyomásgyakorlás egyáltalán nem újkeletű megközelítés a kínai diplomáciában. 2017-ben Dél-Korea került így Kína célkeresztjébe, miután Szöul ellenszegülve Peking kérésének az észak-koreai rakétákkal szembeni védekezés jegyében telepítette a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszert. Peking válaszul bojkottot hirdetett dél-koreai termékek ellen, illetve turisztikai korlátozásokat vezetett be, valamint a Kínában működő dél-koreai cégekkel szemben vizsgálatokat indított, amelyek szinte kivétel nélkül bírságokat vagy bezárásokat eredményeztek.
Japán is tudja, mit jelent, amikor Kína megharagszik. 2010-ben a japán hatóságok őrizetbe vették egy kínai halászhajó kapitányát a vitatott hovatartozású Szenkaku-szigetek közelében, amely az utóbbi évek egyik legsúlyosabb válságát eredményezte a kínai-japán kapcsolatokban. Peking többek között felfüggesztette a ritkaföldfémek Japánba irányuló exportját, ami a japán high-tech termékek gyártásában okozott problémákat.
Elemzők azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy Peking azzal, hogy saját hatalmas piaca révén a külkereskedelmi erejét politikai célok szolgálatába állítja, valójában saját magát lövi lábon. Ez a magatartás nem segíti azt a kínai törekvést, amely Pekinget a szabadkereskedelmet támogató partnerként kívánja bemutatni, és minél szorosabb kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat kíván kiépíteni az ázsiai- csendes- óceáni térségben.
Ki akar szorosabb kapcsolatokra törekedni Kínával, ha azt a jövőben ellene büntetőeszközként lehet majd felhasználni?
? tette fel a kérdést a South China Morning Post szerkesztője, Zhou Xin.
Szakértők szerint Kína Ausztráliával szembeni offenzívája azt célozza, hogy Peking megmutassa, miként járhatnak azok az országok, amelyek nyíltan szembemennek Kínával. Kína azzal kalkulálhat, hogy a legtöbb nyugati ország kerülni fogja a Pekinggel szembeni határozott, nyílt kiállást, mivel ? különösen a mostani helyzetben, amikor gazdaságaikat a járvány hatásai sújtják ? nem akarnak majd megkockáztatni olyan kereskedelmi korlátozó intézkedéseket, mint amilyeneket Ausztráliának kell most elviselnie. Ezt a jelzést pedig nem véletlenül Biden hivatalba lépése elé időzítette Peking, hiszen a leendő amerikai elnök azt hirdette meg, hogy a Trump-adminisztráció által véghez vitt, térségből történő fokozatos amerikai kivonulás után, ismét összefogja az USA régióban található szövetségeseit, ami erősítheti Amerikát a Kínával szembeni versengésben.
mégsem akarják kidobni a kínai telco cégeket a NYSE-ről.
https://www.bloomberg.com/news/articles/2021-01-05...
Komolyan mondom amit ezek az amerikaiak csinálnak a tőzsdén az már büntetőjogi kategória... Tegnap -5%, ma gondolom 5%.
mármint az okosabb része, hogy nehogy Ping bácsi megbosszulja
https://www.bloomberg.com/news/features/2020-12-09...
(valahol olvastam magyarul is, csak most nem találom)