kicsit gondolkodjunk...

Igen szar dolog ez a vírus... De az nem megoldás , hogy senki nem jár be dolgozni a munkahelyére..

Mert ne menjenek a tanárok, meg ne menjenek a gyerekek. De akkor a gyerekek szülei akik több ezer fős gyárakban dolgoznak, azok azért menjenek?

Azért kaja az legyen , meg WC papír... meg adót fizessenek az emberek, hogy a közalkalmazottakat ki tudják fizetni, de nekik azért ne kelljen dolgozni. Sőt minden dolgozó amúgy oldja meg, hogy a gyerekeire vigyázzon is valaki...

Na nem ! ilyen nincs! Hülyén kommunikálta Orbán de 100%-ig igaza van...

Ha továbbra is bénáznak, akkor egyértelműen bukni fognak.

Nem értem, hogy mit tökölnek még az ovi, iskola bezárásokkal.

Megelőzni kéne, nem pedig kullogni az események után.

Egyszerűen a kicsinyes hitvány azért is természete." Intelligens " válasza CSAK .

Másodszor ÉN VAGYOK AZ ISTEN azaz Orbi Viki

Rá kényszerül az iskolák bezárására , de a legfontosabb ne kapjanak fizetést a tanárok.

Nagy pofonba szalad , mert óvoda , bölcsőde , egyéb szociális halózati egységek bezárásakor ugyanúgy kell cselekednie.

ez gondolom leginkább a tanárok lázongásának szólt, hogy ha becsukják akkor az fizetés nélküli lesz.

Mert amúgy a tanárszakszervezetek szoktak lenni az elsők, akik mindenért lázonganak és most is már verték a kapukat, hogy zárják be az iskolákat. Ez az eszme mindjárt marha népszerű lett a tanárok között. Ezt próbálta ezzel a kommunikációval hűteni Orbán, hogy kicsit gondolják át, hogy az nincs úgy, hogy otthonkában ücsörögnek és az álllam nyomja nekik tovább a fizut fullosan...

Ezt mondjuk kommunikálhatta volna okosabban is , de ez van.

Mondjuk az, hogy a tanárok csak fizetés nélkülire mehetnek, nincsen rendjén.

Orbi miket mondott ma??? Vérlázító! Azt gondolom, most bukták el 2022es választást. Ilyen csapatot mind ezek. Elfogadhatatlan. Egész életedben minden szar járulékot adót fizetsz és szart se kapsz érte!!! Legalább ebben a pár hétben nem az államnak kellene gondoskodni rólunk??? Ebbe a járványba bele fognak bukni!

Szerintem is.

teljesen igaza van

http://www.zsiday.hu/blog/alkalmatlan-politikusok

http://www.zsiday.hu/blog/b%C3%A1rmeddig-gyeng%C3%...

https://g7.hu/podcast/20200208/zsiday-viktor-ha-ba...

Zsiday: két éven belül satuféket nyomhat Magyarország, ha a világban beüt a krach

https://www.portfolio.hu/gazdasag/zsiday-ket-even-...

de aztán fogalmazgat kissé minden irányba...

nem biztos ,de lehet,de valószinű,de biztos ugyan kicsi az esélye.

kb.

mint vmelyik nagy internet tőzsdegurut kérdeznénk pl.esik vagy emelkedik 3honap mulva az otp,árfolyam hol lesz?

csak akkor csak igy csak ugy,de valószinű...

ugy szeretem a nagy josokat,főleg tőzsdén.

"Amennyiben a populista-migránsellenes-fragmentáltabb EU-t akaró blokk a vártnál jobban előretör, akkor csökken a veszélye a pénzmegvonásnak, "

Amennyiben ezek az erők jutnának hatalomra, azzal maga az EU és vele a Magyarország számára az Eu-s pénzt adó közös kassza léte kerülne veszélybe.Úgyhogy, paradox módon,hosszútávon Magyarország ezen az ágon is szívni fog.

http://www.zsiday.hu/blog/p%C3%A9nz-besz%C3%A9l

"A Sargentini-jelentés lényege Magyarország számára nem a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítása hanem a pénzcsapok potenciális elzárása. A 7-es cikkelyhez kapcsolódó eljárás valószínűleg egyébként is olyan lesz, mint a Brexit-tárgyalások, ember nincs aki követni tudná, évekig húzódik, és ki tudja mi a vége. Ugyanakkor a szavazással az európai országok nagy része kifejezte (és ezért teljesen lényegtelen hogy most akkor valójában megvolt-e a kétharmad), hogy a jelenlegi formájában nem kívánja tovább támogatni a magyar kormányt, a jelenlegi magyar rendszert. Mivel pedig egyelőre Európából ide áramlik a pénz, és nem fordítva, ez kardinális jelentőségű. Teljesen mindegy, hogy maga a pontos eljárás hogyan zajlik, a lényeg az, hogy egyre kevésbé van ínyükre, hogy adófizetői pénzeket ide öntsenek. Elég erős konszenzus alakult ki abban, hogy ami itt van, az nem tetszik nekik, és ebből logikusan következik, hogy ennek a rendszernek a fenntartására/erősítésére további pénzeket nem nagyon szeretnének adni.

Ennek első jele már látszik is, méghozzá hónapok óta, az EU nem küldi a várt/ígért pénzt, helyette a kormány finanszírozza elő az összegeket, és ez már félelmetes nagyságrendűvé kezd válni. És úgy tűnik, hogy a pénz továbbra sem fog jönni:

https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/gazdasagfe...

Már ez is éppen eléggé kellemetlen (bár még menedzselhető), de az igazi kérdés az lesz, hogy a következő ciklus pénzeiből mennyit lesznek hajlandóak nekünk adni (és mikor, milyen feltételekhez kötve!). Sokan azt gondolják, hogy az EU-s pénzek csak direkt módon, a beruházások oldaláról hatnak a magyar GDP-re, de szerintem nem. A bejövő deviza tette lehetővé a devizahitelesek adósságának forintra váltását, a magyar államadósság devizaarányának folyamatos csökkentését; a végső soron jelentős mértékben a lakossághoz kerülő pénzek a vagyonhatáson keresztül megemelték a fogyasztást, a megtakarítások ugyanebből eredő emelkedése lehetővé tette az államadósság hazai finanszírozásának növekedését, ami levitte az állampapírhozamokat, ami csökkentette a költségvetési deficitet a csökkenő kamatkiadásokon keresztül, és még számos hasonló hatás van. Az EU-pénz nem egydimenzionálisan hat, és bár a kormányzat szereti elbagatellizálni jelentőségét, valószínűleg ez a pénz volt a gazdaság legfőbb hajtómotorja az elmúlt években. Amennyiben leállításra kerülnek, akkor a várható magyar makrogazdasági pályát teljesen újra kell rajzolni.

Ebből a szempontból persze igaza van Orbán Viktornak, a jövő évi EP választások fontosak. Amennyiben a populista-migránsellenes-fragmentáltabb EU-t akaró blokk a vártnál jobban előretör, akkor csökken a veszélye a pénzmegvonásnak, azonban amennyiben az erősebb Európát akarók győznek, akkor annak súlyos gazdasági következményei lehetnek Magyarország számára.

A szavazás azt alapvetően megmutatta, hogy az a gazdasági aranykor, a hét bő esztendő (amelynek eljöveteléről 2013-ban írtam: http://www.zsiday.hu/blog/j%C3%B6n-h%C3%A9t-b%C5%9... ) a végéhez közeledik. A feltétel nélküli pénzosztás már csak azért sem folytatódhat, mert a régiónk rohamosan zárkózik fel Európához, miközben a mediterrán periféria lecsúszóban van, őket is kellene támogatni, mi pedig már kevésbé szorulunk rá. Magyarország a jövőben tehát mindenképp sokkal kevesebb EU-s pénzre számíthat, hogy pontosan mennyire, az a fentiek alapján nyilvánvalóan erősen függ az európai politikai helyzettől, de úgy tűnik a pénzcsapok záródnak. A magyar növekedést egy ideig még fenntartja a lakossági fogyasztás, illetve a bérnövekedés kiváltotta "kényszerű" vállalati beruházások momentuma, tehát 2019 még rendben lévőnek tűnik, de azon túl a kilátások már egyre kevésbé egyértelműek. Úgy tűnik a lejtő, amin eddig lefelé gurultunk, kezd a végéhez közeledni..."

Évek óta figyelem Törökország gazdasági ámokfutását, és látom, ahogy egyre jobban haladnak a totális összeomlás felé - olyan klasszikus hibákat csinálnak, amelyekről már 100 éve kiderült hogy mihez vezetnek. Az elmúlt 2-3 évben egyértelművé vált számomra, hogy a valóságtól elrugaszkodó, azt nem értő, mindenkiben ellenséget kereső gazdaságpolitika valószínűleg nagyon komoly problémákat fog okozni, erről legutóbb 2017 elején írtam:

http://www.zsiday.hu/blog/l%C3%ADra-nem-rubel

(bár elismerem, hogy sokkal tovább húzzák mint gondoltam)

Nem mennék ismét bele a részletekbe, de ami egészen elképesztő a török történetben az az, hogy azt hiszik a döntéshozók, hogy szembe tudnak menni a gazdasági törvényszerűségekkel, illetve azt is elhiszik teljes paranoiájukban, hogy mindenki összeesküdött ellenük, és hogy rajtuk kívül mindenki szembejön az autópályán, csak ők tudják a helyes irányt. Az ilyen gondolkodású rendszerekbe kódolva van a gazdasági összeomlás, mivel a kis hibákat, amelyeket korábban még könnyen ki lehetett volna javítani, addig hagyják nőni, amíg már nincs ellenszere, avagy olyan fájdalmassá válik, hogy bevetése teljes népszerűségvesztéshez vezetne. Már évekkel ezelőtt le kellett volna állítani a dollárban történő eladósodást, meg kellett volna emelni a kamatokat, le kellett volna fékezni a túlhevülő gazdaságot, kiegyensúlyozni a folyó fizetési mérleget. Igen, ez lassulással, sőt valószínűleg recesszióval is járt volna, de ha ezt megteszik 2014-15-16-ban, amikor a nemzetközi környezet támogató volt, akkor abból azért hamarosan talpra lehetett volna állni.

Ja, persze nem tették mindezeket meg, mert akkor elveszett volna Erdogan népszerűsége. Helyette felrúgták a sokéves kurd békefolyamatot, beavatkoztak Szíriában - klasszikus recept a népszerűségnövelésre a hazafias háború. Ugyanezt csinálták az oroszok is, amikor pár éve összeomlott az olajár: Ukrajna, Krím, Szíria, Putyin kitünteti az orosz hősöket, Putyin tankot vezet, stb. De volt egy hatalmas különbség: mindeközben az oroszok egy olyan ortodox kiigazítást rittyentettek, hogy az IMF Bokros-csomaggal díszített csillagkeresztjét is megkaphatták volna. A törökök azonban nem ezt tették, hanem a növekvő inflációért és gyengülő líráért mindenki mást okolnak: a spekulánsokat, a gülenistákat, a belső ellenzéket, az újságírókat, stb. Persze ha megteszik az elkerülhetetlen kiigazítást, akkor valószínűleg nem kapja meg a királyi koronát Erdogan. Valamit valamiért. Cserébe most majd kétszer-háromszor akkora fájdalmat fog elszenvedni Törökország, de ez mikor érdekelte a szultánt?

Törökország pokoljárása nagy részben elkerülhető lett volna, azonban minél tovább húzzák, annál jobban fog fájni. És már nagyon régóta húzzák. Nagyon sok lehetőség nincs: vagy az egekbe emelik a kamatszintet, és stabilizálják a lírát,vagy nyomják tovább a "gonosz kamatlobbinak nem engedünk" szöveget, hagyják rohadni a lírát, de akkor meg a dollárhiteleket felvett ipar fog tönkremenni, ami szintén recesszióhoz vezet. Vagy ha nagyon drasztikusak, akkor befagyasztják a líra átválthatóságát, elkobozzák a lakossági devizabetéteket, vagy egyéb finomságok, de ez sem a fellendülés irányába fog hatni.

Mi ebből a tanulság?

1. Az alapvető gazdasági tényekkel nem érdemes szembemenni - bár gyakran sokkal tovább lehetséges, mint gondolnánk

2. Ha valaki nem ért egyet veled, attól még egyrészt lehet igaza, másrészt ha nincs is, akkor sem feltétlenül az ellenséged

3. Az egyensúlytalanságokat lehetőleg még akkor kell eltüntetni, amikor kevésbé fájnak

Ez megszívlelendő minden gazdaságpolitika döntéshozónak Pekingtől Budapestig.

Én pl. Magyarországra gondolva egészen biztosan nem erőltetném a szuperalacsony kamatokat egy túlhevült gazdaságban, és nem engedélyezném a devizahiteleket az ingatlanspekulánsoknak/fejlesztőknek - de attól még hogy ebben nem értek egyet az MNB-vel, nem vagyok az ország ellensége, és azt is tudom, hogy simán lehet, hogy tévedek ezek kapcsán. Bárcsak a világ gazdaságpolitikusai is abból indulnának minden döntésük előtt ki, hogy könnyen lehet, hogy tévednek. Mert utólag amúgy is sokszor kiderül, hogy pont ez történt...

****

A Rákosi korszak retorikája, egy kis középkorral felütve:

https://www.portfolio.hu/gazdasag/megszolalt-erdog...

"Erdogan a líra zuhanásáról: Allah velünk van..."

"...mindenkit arra kért, váltsa át aranyban, euróban és dollárban tartott megtakarításait lírára. Ez lenne a "legjobb válasz a nyugatnak". Hangsúlyozta, hogy határozottan fel fognak lépni a külföldi támadás ellen..."

2018. JÚNIUS 20. SZERDA | 10:07 | CITADELLA

– Kínai tőzsde kétéves minimumon:

– A BUX index 4 nagy komponense közül kettő egyértelmű hosszútávú eső trendben (Mtelekom, Richter), kettő gyanúsan tapad az éves mélyponthoz (OTP, MOL)

– Eurostoxx 50 (európai tőzsdeindex), ott van ahol 3 éve, és az elmúlt egy évben legnagyobb jóindulattal is csak oldalazik, de inkább gyanús, hogy új eső szakasz indult:

– Feltörekvő országokba fektető legnagyobb ETF (EEM) árfolyamalakulása, közel egyéves mélyponton:

Habár az USA még jól tartja magát, de úgy tűnik, hogy a pénzbőség (kvantitatív enyhítés+nullkamatok) kora végetért, és ez súlyosan érinthet több gazdaságot is. A globális lassulás/ több országban recesszió esélye egyre nagyobb. Habár az egyensúlytalanságok jóval kisebbnek tűnnek, mint 2007-ben, de mivel évek óta nem volt komoly recesszió, ezért nem lenne meglepő, ha eljönne. A piacok mindenesetre azt üzenik, hogy baj van. Ilyenkor mindig segít, ha belegondolunk, hogy mit mondana ebben a helyzetben Gandalf?

http://www.zsiday.hu/node/1148

Azt mondja Merkel, hogy kezelniük kell Németország egyik legnagyobb problémáját, mégpedig azt, hogy iszonyatosan drágulnak a lakások:

https://www.portfolio.hu/gazdasag/lakas/merkel-nag...

És ez nem csak német probléma, hanem lassan az összes fejlett országban olyan drágává válnak (főleg a fővárosok és legnagyobb városok) lakásai, hogy az a társadalom szétszakadásával fenyeget. A legtöbb fiatalnak esélye sincs lakáshoz jutni, és erről jelentős részben a jegybankok tehetnek.

A jegybankok ugyanis ha élénkíteni akarják a gazdaságot, akkor leviszik a kamatot, amitől csökken a lakossági megtakarítási hajlandóság, többet költenek az emberek, a cégek pedig többet ruháznak be, mert egyre több olyan projekt lesz amit már az alacsony hitelkamat mellett érdemes megcsinálni. Azonban az elmúlt években kiderült, hogy ez az összefüggés egy bizonyos kamatszint alatt nem működik. A 2008-9-es válságban soha nem látott alacsony szintre vitték le a kamatokat (plusz irgalmatlan pénznyomtatást kezdtek). Ahogy közeledünk a nulla kamatszinthez, a kamatcsökkentéseknek egyre több káros hatása van: egyrészt a nyugdíj felé tartók elkezdenek aggódni, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk, mert a pénzük nem kamatozik, tehát egy idő után a kamatcsökkenés nem hogy növelné, hanem megemeli a megtakarítási hajlandóságukat, ami kevesebb fogyasztáshoz vezet; másrészt pedig a kevésbé kockázatos befektetések felől mindenkit a kockázatosak felé hajszol, hogy valami apró hozam kicsiholásának legalább a reménye meglegyen, és a megtakarítók megvesznek minden(hülyesége)t, a részvényektől kezdve a bitcoinon át a műtárgyakon keresztül a lakásokig. A jegybankok tehát eszközárbuborékokat keltenek, és ezek közül az ingatlanárak emelkedése az, ami a legkárosabb.

A jegybankok így a gazdaság feltámasztására tett nagy igyekezetükben nem csak tőkepiaci buborékot fújtak, aminek a leeresztése akár recesszióba is tolhatja a gazdaságot, hanem politikájukkal olyan káros társadalmi hatásokat keltenek, amely komoly társadalmi elégedetlenséget szít (joggal), és a szélsőséges politikai mozgalmakat erősíti (mint minden társadalmi-gazdasági feszültség).

A nagy jegybankok kamatpolitikája borzasztóan káros és kontraproduktív. Valószínűleg egy bizonyos szint, kb. 1-2% alá nem lenne szabad levinni a kamatokat. Amíg ezt nem értik meg a jegybankok vezetői, addig egyrészt felerősítik a ciklikus kilengéseket az eszközárbuborékokon keresztül, másrészt szétzilálják a társadalmat a vagyoni egyenlőtlenségek generálásával, és a lakáshoz jutás ellehetetlenítésével.

Zárójelben megjegyezném, hogy a kis jegybankoknak, mint pl. a magyar, nincs sok autonómiája ebben a kérdésben: a nagyok politikájához kell valamilyen módon igazodnia. A magyar monetáris rendszer egyébként is megváltozott: a 2000-es években a sok devizahitel miatt a forint stabilan tartása volt a kulcsfontosságú, ezért minden feszültség a kamatokon vezetődött le: ha jó volt a hangulat lehetett kamatot csökkenteni, ha rossz, az egekbe kellett emelni. Az új monetáris rendszer lényege ezzel ellenkezően a kamatszint alacsonyan tartása, ugyanis mind az államadósság, mind a lakossági/vállalati adósság egyre nagyobb része effektíve a rövid kamathoz kötött, s ennek gyors és nagyarányú megemelkedése súlyos gazdasági problémákat okozhat. Mivel a kamatszint kvázi rögzített (értve ezalatt, hogy a lehetőségekhez képest a legalacsonyabban kell tartani), ezért minden feszültség a forinton vezetődik le: ha emelkedik a globális kamatszint akkor a forint sokat gyengülhet, ha csökken, akkor erősödhet. Ez persze logikusan következik a lehetetlen szentháromságból:

( https://www.economist.com/the-economist-explains/2...

https://en.wikipedia.org/wiki/Impossible_trinity

A gazdaságpolitika a tőkemozgás szabadsága, a devizaárfolyam és a kamatszint közül kettőt határozhat meg, a harmadik a másik kettő függvénye. Mivel nálunk a tőkemozgás szabad, és a kamatokat szeretnénk láthatóan minél tovább minél alacsonyabban rögzíteni, így a devizaárfolyam kell, hogy viselje a csapásokat... )

Zsiday bemondta, mi okozza a következő válságot

A következő válság forrása a túl sokáig túl laza monetáris politika lehet - írja blogján Zsiday Viktor elemző. A pénznyomtatás és a negatív reálkamatok miatt egyszerre több eszközosztályban is buborékgyanús a helyzet. A buborékok leeresztése pedig már idén a második félévben, de 2019-ben egyre valószínűbb, hogy visszahat negatívan a reálgazdaságra.

• 1980 óta 4 globális lassulás, illetve recessziós hullám (1982,1991,2001,2009) volt a világgazdaságban. A legutóbbi kivételével pozitív volt a növekedés, de több kisebb-nagyobb ország recesszióba került.
• Az 1982-es válságot inflációs problémák és kamatemelések, az 1991-est ingatlanpiaci és "junk bond" buborék, a 2001-est a dotcom lufi, a 2009-est pedig a felelőtlen ingatlanpiaci hitelezés és a "kaszinókapitalizmus" okozta. A recessziós lassulás mélysége és hossza döntéshozói válaszoktól függött.
• Mivel a globális ciklusok hossza jellemzően 8-10 év, "inkább előbb, mint utóbb kell jönnie a következő válságnak." Ugyanakkor az elmúlt évek fellendülése más, válságok előtti időszakokhoz képest nagyon vérszegény, így valószínűleg nincsenek benne akkora túlzások.
• A problémák forrása most a túl sokáig túl laza monetáris politika lehet. A pénznyomtatás és a negatív reálkamatok miatt egyszerre több eszközosztályban is buborékgyanús a helyzet.
• A fejlődő országok, így mi is a fejlettektől importáljuk a monetáris politikánkat. Ha megindul a fejlettek kamatemelése, illetve a pénznyomtatás leállása, az idén meginduló nettó pénzvisszaszívás miatt a gyengébb országokban recesszió jöhet.
• Ráadásul az eddigi recessziókat jegybanki szigorítás előzte meg. Idén 2008 óta nem látott mértékben csökkenhet a jegybankok mérlegfőösszege.
• Törökország, néhány latin-amerikai ország, Kína és más fejlődő ázsiai országok lehetnek a legnagyobb vesztesei, ami visszahat a fejlett országokra is.
• A buborékok leeresztése már idén a második félévben, de 2019-ben egyre valószínűbb, hogy visszahat a reálgazdaságra. Ez nem lesz mély recesszió a fejlett országokban, de utána valódi problémává válhat az infláció.
• Óvatosan kell bánniuk a befektetőknek a kockázatos eszközökkel. Az európai és az amerikai tőzsdeindexekben "elég gyanús, hogy tetőépítés zajlik". Ismét itt a "cash is king" fázisa.

A privát mentö betegszállítást végez, nem akut ellátást

A privát kórház még mindig semmilyen emeltszintü ellátást nem végez

ez még mindig a magánellátás hotelszolgáltatás része

Az epekövedet szépen diagnosztizálják és megmütik, de az nem nyugdíjas betegség és ritkán is halsz bele

Már ha te egyböl a Rose-ba mész a hasfájással, mert amúgy megint az államit járod végig (háziorvos, sbo, stb) , csak valahol leválsz a rose felé...

Miben hal meg a nyugdíjas?

- Szívbetegség (kardiológia)

-Daganatos betegség (onkológia)

-Agyi érbetegség (idegsebészet)

-Fentiek utáni szövödmény (pl tüdögyulladás) amit mondjuk az intenzív osztály gyógyít meg

Ebböl az elsö kivételével nincs a Rose -ban semmi, az elsöböl meg a szürés és megelözés jön szóba, mert amúgy mi történik, ha valami szívbajod van?

Hívod a mentöt (vagy háziorvosnál, alapellátásban vagy). Nekik tudnia kell téged elsö ellátásban részesítenie, hogy életben juss el a diagnosztikához.

Amennyiben egyértelmü a diagnózis, akkor van 90 perc, amíg szívkatéterezés ideálisan szóba jön. A mentönek el kell érnie hozzád, ellátni, életben tartani, diagnosztizálni, és usgyi a legközelebbi katéteres laborba. Aki már vár téged. Mert számítanak a percek.

Ilyesmit nem képes egyetlen magánkórház biztosítani.

És akkor ez most csak az az eset volt, ahol egyáltalán szóba jöhet ez a magánkórház.

A szívbetegségnél is, agyi érbetegségnél is, fontos az idö, 60 vagy 90 percek alatt megfelelö ellátáshoz kell jutni.

Ehhez lefedettség és rendszer kell. Mind alapellátást, mind sürgösségi ellátást, mind emelt szintü ellátást tekintve.

Bizonyos dolgokat ki tud váltani magánegészségügy, de számtalan eleme van a láncnak, amit nem.

Ha úgy kényszerítjük ki a magánegészségügyet, hogy lerohasztjuk az alapellátást és minden egyéb ellátást, az ellen a magánegészségügy is csak korlátozottan fog védeni. Mert függ tölük.

Ahol nem függ tölük, azt csinálja is bátran, csak az nem is számít, kis jelentöségü a kép egészét tekintve.

Amúgy épüljön ki a magánegészségügy, rendben, de az minimum 10-20 év (szerintem több)

Ha a rehabilitációt ki lehetne szervezni, a nem sürgös ellátásokat, az már nagy dolog volna. Annak, aki ki tudja fizetni. Ami nagyon kis kör, és ez a legnagyobb gátja az egésznek, mert ma 1 db, azaz 1 kórházat tud, talán, eltartani a piac.

Azért nem csinálják, mert nem térül meg.

Szerintem le vagy maradva rendesen. A mentöt kérhetem, hogy ne államiba vigyen, van akut ellátás is: VIP Ambulance, SOS Hungary csak két példa. Magán kórházra, ami teljes körü ellátást tud nyújtani: http://www.drrose.hu/hu/magankorhaz/szolgaltatasok...

Elvileg itt is van ambuláns mütét is: https://www.robertkorhaz.hu/sebeszet/aneszteziolog...

De legrosszabb esetben átvisznek állami sürgösségiröl, amint szállítható vagyok.

Itt van baleseti sebészet is, de ilyet valóban csak Ausztriában találtam, ami nincs tölem túl messze: https://www.barmherzige-brueder.at/site/eisenstadt...

Nyugdíjas korban egyébként is túl drága még a privát, de te nem is arról beszéltél, hanem egy korunkbeli fórumtársnak mondtad, hogy majd ott fog meghalni...mire mi nyugdíjasok leszünk, nem tudhatod, milyen magán hálózat áll fel, a mostani folyamatok tükrében teljes körü.

A lehetöség azoknak adott, akik havi 30-60 ezret tudnak ilyen ellátásra költeni. Ebböl egész EU-ban van fedezeted. Te választod ki az országot, hol akarsz rák kezelésben részesülni pl.

Magyarországon ambuláns nem igazán érhető el, de krónikus simán.

Igen, valóban a sürgösségi és intenzív az, ami még nem megoldott itthon, és hiába mehetek bármelyik EU-s országba, ha az ember olyan állapotban van és földrazilag túl messze van, akkor cseszhetem. Ezért is azt támogatnám, ha a teljes állami forrásokat erre és a háziorvosi szolgálatra koncentrálnák és minden más magánná válna!

Szerintem pedig lesz nagyon hamar itthon is. Évek óta vártam erre a biztosításra, amit megkötöttem: most már elérhetö, eddig semmi hasonló nem volt. Amíg nem volt rá biztosítás, addig szolgáltatók se tudnak megélni a bizonytalan rendszertelen bevételekböl, abból fejleszteni is nehezebb. És persze senki nem tudott biztosítás nélkül hirtelen elövenni milliókat. Havi 30-60 ezret viszont nagyon sokan ki fognak rá perkálni.